Két szomszéd vár között egy buddhista szentély
Vártúrás napnak indult, de a végére Tátika és Rezi mellé egy vízimalom és egy buddhista szentély is belefért. Zalaszántó környékén jártunk.
A cél egy várlátogatásokkal és túrázással egybekötött hétvége volt. A színesedő erdők és az őszi táj tarkasága pedig jó apropót adott ahhoz, hogy ellátogassunk a Keszthelyi-hegységbe, Tátika és Rezi várromjaihoz. Zalaszántó remek kiindulópontnak bizonyult. A település határában egy 413 méter magas vulkanikus bazalt hegycsúcson áll ugyanis Tátika vára. Zalaszántóról a Sümegre vezető úton egyenesen haladva, közel 2, 5 kilométer után értünk el Hidegkúthoz, ahonnan indul a várhoz vezető, 1,5 kilométer hosszú kijelölt ösvény az országos kéken. Az út folyamatosan emelkedik, cserébe viszont gyönyörű, évszázados tölgyek és bükkök között sétálhatunk.




Sokáig a hatalmas fáktól nem is látjuk a várat, csupán az utolsó pillanatban, szinte a semmiből bukkan elő a várrom. Tátika maradványaihoz felkaptatni nem éppen sétagalopp, de a hegytetőről elénk táruló panorámáért megéri a fáradozás. Még kevésbé tiszta, napfényes időben is szép kilátás nyílik a Zalaszántói-medencére, a Keszthelyi-hegység domborulataira, és a távolban a zalaszántói sztúpa hófehér csúcsa is felsejlik.


Kilátás Tátika várának romjaitól
A várból igen kevés maradt meg napjainkra, de azok, amelyek ott magasodnak, különös hangulatot árasztanak. Nekem egy fantasy-film díszletei jutottak róluk eszembe. A fekete bazaltból épült falmaradványok között állni olyan volt, mintha egy letűnt civilizáció itt maradt lenyomatai, romjai között sétálnék, csak a kazamaták, a rejtett kamrák és a kincsesládák hiányoztak.


Tátika romjaiban is szépséges
A vár nevét első ismert tulajdonosáról, a Tátika nemzetségről kapta. A 13. század közepén IV. Béla a Tátikák hatalmaskodásai miatt elkobozta a várat, és az új tulajdonos a veszprémi püspökség lett. A püspökség pedig egy masszívabb erődítményt épített a régi helyett. Az egyház után a Lackfiak uralkodtak itt, majd a 15. században a gersei Pető család kezébe került. A vár hanyatlása a 16. században következett be, miután a portyázó török csapatok kifosztották és felégették. Ettől kezdve már csak várromként említik a könyvek. A kegyelemdöfést a császári csapatok adták meg a 18. század elején, amikor egy hadművelet során a maradék várat is felgyújtották. A hányatott sorsú Tátikán néhány évvel ezelőtt némi ráncfelvarrás történt, régészeti ásatásokat folytattak, illetve állagmegóvási munkálatokat végeztek.


Ahogy Tátika hegytetejéről megpillantottam a sztúpa fehéren világító kupoláját a zöld erdőség közepén, már nem volt kérdés, hogy Rezi előtt oda is benézünk. Zalaszántón átsétálva, megnéztük a Kotsy-vízmalmot, amely egykori tulajdonosa, Kotsy Nándor nevét viseli.


Kotsy-vízimalom. A 2003-ban felújított épületben ma múzeum működik
Külön érdekessége, hogy a vízimalom kereke nem a házon kívül helyezkedik el, mint ahogy azt megszokhattuk, hanem az épületen belül. Érdemes megnézni a malom tartozékait működés közben is. A felújított ipari műemléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága múzeumként üzemelteti. (Október 16-től március közepéig viszont zárva tart.) A kéktúrázók a településen az Ódor élelmiszerboltnál és a Tátika presszónál pecsételhetnek.




Hogy került a vízimalom kereke az épületen belülre? Úgy, hogy ráépítették a malomházat az egykor bővízű patakra
Zalaszántó közelében, a 316 méter magas Kovácsi-hegy tetején világlik Európa egyik legnagyobb sztúpája. A 30 méter magas és 24 méter széles buddhista szentélyt legegyszerűbben a település után, a Hévíz felől jövő országútról lekanyarodva egy széles kavicsos úton közelíthetjük meg. A 3 kilométeres utat a lustábbak autóval is megtehetik. Ám az utolsó, közel egy kilométert a Béke-sztúpáig végképp vétek lenne kocsiban ülve megtenni, mert gyönyörű gyertyános tölgy- és bükkerdőn vezet az út. Nagyot veszít, aki ezt kihagyja, főleg ősszel, a színes lombok időszakában.


A Béke-sztúpa a zalai dombok között, Zalaszántó mellett található erdei tisztás közepén épült fel 1993-ban
A szentély azonban nem csak a méretei miatt különleges: állítólag ez az egyetlen sztúpa Európában, amelyben eredeti Buddha-ereklyét (apró csonkszilánkokat) őriznek. Más európai sztúpákban ugyanis Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik. Az 1993-ben elkészült buddhista szentélyt a 14. dalai láma szentelte fel. A rávetülő napfénytől már-már vakítóan fehér sztúpa egy tisztás közepén magasodik, a háttérben színes imazászló-füzérek lengenek a szélben, a tisztás szélén feltornyozott kisebb-nagyobb kőrakások sorakoznak.


Rezi várának romjai a Szántói-medence déli peremén, a több mint 400 méteres Meleg-hegy meredek szirtfokán dacolnak az idővel. Rezi községtől autóval is egyszerűen megközelíthető egy viszonylag jó minőségű földúton, ami néhány kilométer után ugyan meredekebbre vált, de egészen a vár alatti parkolóig elvezet. Innen a kék vár jelzést (KL) követve egy hangulatos erdei ösvényen további 10 perces sétával feljuthatunk a várhoz.


Rezi várának hajdani bejáratát az állagmegóvásnak köszönhetően befedték
Keletkezéséről keveset tudni. Valószínűsíthető, hogy a 13-14. század fordulóján épült, és királyi adományként a 14. század közepe után a Lackfi család kezébe került. Több tulajdonosváltást követően a 1420-as évektől évszázadokig a gersei Pető család birtokolta. A 16. században történetét homály fedi, hogy török támadásnak esett áldozatul, vagy valóban lerombolták-e, ennek eldöntésére a rendelkezésre álló történeti források nem nyújtanak biztos alapot. Egy 1592-ben kelt oklevélben azonban már romba dőlt várról olvashatunk. 1740-es években a Festeticsek vásárolják meg, és az ő tulajdonukban marad az államosításokig.


Ablakok és zászló Rezi várának keleti falszakaszán
2000-ben régészeti kutatások kezdődtek a várnál, ennek során került elő a vár kapuja, helyreállították a délnyugati tornyot, és az egykori kaputorony maradványait befedték. A rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően rendezettebb lett a vár területe, viszont az állagmegóvással a korábbi rendezetlen romok vadromantikája elveszni látszik. Ami állandó: szép, tiszta időben a panoráma önmagáért beszél. Tátika kúpja, a Tapolcai-medence tanúhegyei, a sztúpa egyértelműen kivehetők, és a messzeségben még a Balaton víztükre is felcsillan. A várromok szerelmeseinek kihagyhatatlan.


Nevezetes várak és távolságok Rezitől
Szöveg: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

Így gyártunk nektek kéktúratartalmat – Kulisszatitkok a Tapolca–Badacsonytördemic szakaszról
Nekikezdtünk az Országos Kéktúrának, hogy a Természetjárón és a Kéktúra.hu-n napi szakaszokat is mutathassunk nektek, illetve bővítsük az útvonal mentén fekvő, az oldalainkon szereplő látnivalók így sem rövid sorát.

Egésznapos túra végig a Geresden át
Sokan talán azt se tudják, merre van a Geresdi-dombság, pedig igazán csodálatos túrahelyszín. Kedvcsináló következik.
→ Tovább
A zöld és a kék összes árnyalata: rabul ejtettek a Plitvicei-tavak
Bármennyire is közhelyes, ha van olyan, amit legalább egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor az Plitvice. Még akkor is, ha tömegek fordulnak meg itt, és ha tudjuk előre, hogy a szó szoros értelemben vett túraélményben nem lesz részünk. Egyedülálló látványban azonban biztosan.
→ Tovább