Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Ilyen az, amikor Budapesten Kékre mész - Hűvösvölgy-Nagy-rét-Hármashatárhegy

Turista Magazin 2016.02.15.

A februári időjárás igazán változatos. Van itt minden: szürke felhők, szél, csapadék bőven, meg néha-néha napsütés. És sose tudhatjuk biztosan, hogy téli hideget vagy tavaszi meleget kapunk a nyakunkba. Ezért hát kár is otthon ülni, várni az egész napos, ideális kirándulóidőre. Egy hétvégi napsütéses „időablakot” kihasználva, kiruccantunk a melankólikus belvárosból a közeli Hűvösvölgybe, a Nagy-rétre, s ha már ott jártunk, körbenéztünk a Hármashatárhegyen is. Nem bántuk meg.

Pedig az első lépések a 61-es villamos hűvösvölgyi végállomásától a felázott erdei ösvényen nem sok jót ígértek: inkább tűnt a következő közel fél kilométeres táv a Nagy-rétig sárdagasztó túrának, mint kellemes tavaszi sétának. De a Gyermekvasút állomásépületét elhagyva alig telik el négy-öt perc a Kéken, a hangulat megváltozik: hiába a friss levegő, az elő-előbukkanó tavaszi napsugár, az erdőillat, groteszk hangulat járja át az egykori Munkásmozgalmi sétányt.

 

img_5401.jpg

 
Az út mentén az elmúlt 40 év szétgraffitizett, ottfelejtett emlékei sorakoznak: vasbeton oszlopsor, falmaradványok, lezárt bejáratú üreg (barlangbejárat vagy mi?), sziklába vésett Bunkócska-kotta. A munkásmozgalmi múlt obeliszktorzóit mintha bizarr erdei lényekké változtatta volna az idő, új funkciót nyertek: ottjártunkkor gyerekbarát játszótérré alakultak, gyerkőcök futkároztak, bújócskáztak közöttük.

   

img_5423.jpg

Itt pont elbújtak a gyerekek..

 
A kopasz fák sűrűjéből előbukkanó Nagy-rét - mint régen, egy hajdani osztálykirándulás délutánján - most is nagynak mutatja magát a februári napsütésben. A háttérben Manyi néni retró céllövöldéje, halászbódéja („Ahol minden húzás nyer!) és körhintája alussza téli álmát, miközben néhány család, futó és kutyasétáltató élvezi a Nagy-rét kínálta tágas teret.

 

img_5434.jpg


Végigsétáljuk az akadálymentes, kőburkolatú tanösvényt, melynek egyik leágazásánál fura, színes zászlókkal „díszített”, egykor biztosan jobb napokat megélt, de mára teljesen elhanyagolt helyre bukkanunk. Csupán egy nagybundájú kutyus őrzi a Kusturica-filmeket idéző környéket.

 

img_5443(1).jpg


Mivel a korábbi szürke esőfelhők elvonultak az égről, s a februári idő, se szó, se beszéd, napfényes tavaszira váltott, úgy döntöttünk, visszamegyünk a hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomáshoz, s ott a Glück Frigyes úton végigkanyargunk a Kéken a Fenyőgyöngyéig. Egy kellemes emelkedővel kezdünk a hármashatár-hegyi alsó vitorlázórepülő-térig, ahol aznap vitorlázó repülőt ugyan nem, de annál több gyakorló siklóernyőst láttunk a rét fölötti domboldalon.

 

img_5464.jpg


A vitorlázó rétről egy újabb könnyed kaptatóval érjük el Mátyás király vadaskertjének emlékművét, amely felidézi, hogy a környék a 15. században királyi és főúri vadászatok helyszínéül szolgált. Jön az ismeretlen katona sírja, a II. világháborúból, majd a Határ-nyeregbe leereszkedve, a Kecske-hegy meredek oldala mellett kanyargó Glück Frigyes úton nem fogjuk eltéveszteni az Oroszlán-sziklát.

 

img_5478.jpg

Oroszlán-szikla 2016-ból


Ez a kb. 2 méter magas dolomittömb sokak szerint oroszlánformájú (engem speciel, inkább egy óriási nyúlra emlékeztet), amit utólag azért meg is faragtak gondos emberkezek, hogy még inkább hasonlítson egy ülő oroszlánra. A szikla a II. világháborúban megsérült, de olyan városi legenda is kering, hogy az oroszok robbantották le a fejét, hogy a harci járművek elférjenek mellette az úton.

 

 

Fotó: Fortepan arhívum-  SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROSI KÉPTÁR / DEÁK GYŰJTEMÉNY
Fotó: Fortepan arhívum-  SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROSI KÉPTÁR / DEÁK GYŰJTEMÉNY

Oroszlán-szikla 1926-ból


A következő látnivaló a Szikla-kereszt kis mécseseivel, majd néhány száz méterre feltűnik az erdei focipálya, ami után kis kanyargással meg is érkezünk az Árpád-kilátóhoz. Annyit mindenképp érdemes tudni a tornyos-teraszos terméskő kilátóról, hogy 1929-ben épült, Glück Frigyes szállodatulajdonos, városszépítő kezdeményezésére, Friedrich Lóránt tervei alapján a Látó-hegyen. (Glück Frigyes nevéhez fűződik még az Erzsébet-kilátó megépítése is.)

 

28-25.jpg

 
A kilátótól egy éles hajtűkanyar a Kéken, már látszanak a nagyobb házak az út mentén, tágulnak a fák közti terek, a forgalom zaja is egyre erősebben hallatszik, feltűnik a Fenyőgyöngye vendéglő parkolója és buszmegállója, vége az erdei varázslatnak, és megrohan a „tudod-már-Budapesten-jársz”-érzés.

 


Írta és fényképeszte: Joó Annamária