Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2017. január 12.

Pilis, pálos, panoráma

Erdővel ölelt idilli falucska, pálos kolostorrom a természet mélyén és lenyűgöző panoráma a sziklák ormáról - ez ismét a megunhatatlan Pilis. 

A Pilis rejtekén, meseszép környezetben fekvő, minden oldalról erdővel körülvett Pilisszentlélek alkalmas kiindulópontja bármilyen kirándulásnak. A csendes kis falucska, eredeti nevén Szentlélek, napjainkban közigazgatásilag Esztergom része. A hegyek katlanjában, apró házai fölé magasodik a Fekete-kő, szlovákul Hrebeny. Alig többen, mint 300-an lakják, többségében szlovák nemzetiségűek. Történelme egybeforrt a hajdanán itt élő pálosokéval, melyet kolostorromjuk is tükröz. Eredetileg királyi vadászterület volt, majd IV. Béla az 1200-as években az itt letelepedett szerzeteseknek adományozta.

 



A község honlapján olvashatók szerint, lakói hiszik, hogy „Dobogókőn kívül is van élet a Pilisben”, aminek bárki utána is járhat. Mi is kíváncsiak lettünk, ezért felkerekedtünk. A Két-Bükkfa-nyereg után csak pár kilométer, és a völgybe érkezünk. A fő utcáról mindkét irányba indulhatunk túrázni. Az egykori pálos kolostor romja csábító útirány. A piros jelzést követve, az utolsó ház mellett tértünk be az erdőbe. Nem kellett sokat sétálni, és egy szép rétre érkezvén előttünk állt a szent épület megmaradt fala. Az aszfalt, majd döngölt út magasra vezet, ezért azok is könnyen megközelíthetik, akik csak éppen kiruccanni akarnak.

 



Egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk története a Pilissel szorosan összefügg. Alapítójuk, Esztergomi Boldog Özséb javairól lemondva a remeteséget választotta. Egy látomásnak engedelmeskedve épült meg a klastrompusztai monostor, melyet később a 13. század második felében követett a szentléleki is. Alapítását 1308-ra teszik, bár a történészek régebbi eredetet valószínűsítenek. A mohácsi vész sajnos ezt a tájat sem kímélte, a szerzetesek elhagyták, a kolostor pedig az enyészeté lett.

 



Romjait ugyan 1928-tól elkezdték feltárni, de szerencsére a visszatemetésének következtében a II. világháború itt zajló eseményei nem károsították tovább. A 80-as években állították helyre mai formájára. 2008-ban ünnepelték 700 éves jubileumát. Népszerű kirándulóhely, ottjártunkkor is erről árulkodott a számtalan parkoló autó. Szalonnasütő és padok szolgálják a pihenők kényelmét. A romok körüli gyep a téli szürkeség ellenére is valószerűtlenül zöld. Nemcsak a kirándulók, de az eget kémlelő csillagászok is gyakran megfordulnak erre, mert itt a Pilis szívében minimális a munkájukat zavaró fényszennyezés.

 


Körbejártuk az épen maradt falakat, kissé elmerengtünk a történelem viharain, majd a maradványok mellett ismét követtük a jelzést. Egy sűrű cserjésben emelkedtünk az Égett-hársig. A nyeregben balra fordulva ugyanazon a jelzésen bandukoltunk tovább. Mellettünk a Fekete-hegy árnyékolt vonulatára és az alattunk elterülő falura nyílik páratlan kilátás. Hátunk mögé pillantva láthatjuk a völgyben hagyott kolostorromot is. A hideg ellenére megizzadva kapaszkodtunk fel a 478 méteres Felső-Ecset-hegyre. Az elágazásnál két választható irány mutatkozik, egyiket sem érdemes kihagyni.

 


Elsőként a pirosról letérve Esztergom felé vettük az irányt. A zöld jelzésű bal ágon, a hegygerincen sétáltunk tovább a Fehér-sziklák irányába. A panoráma szélesedett, így már a Visegrádi-hegység és távolabb a Börzsöny kontúrja is feltűnt a fák takarásában. Túlzás nélkül állítható, hogy a keresett sziklák a Pilis legszebb kilátású szirtjei, mégsem jelzi helyüket egy tábla sem. Az István-tető magasságáig haladtunk, de a sziklákat nem leltük. Kerítéssel határolt tisztás mellett merészkedtünk ki a peremre, de csak a szálfák közül tekinthettünk a távolba, ahol még a bazilika is sejthető volt. Az idáig vezető út sem adott okot aggodalomra, a keskeny gerincről mindkét oldalra messzire elláthatunk, de nem azt kaptuk, amit kerestünk.

 


Visszafordulva nem nyugodtunk bele a kudarcba, és a térképet is jobban szemügyre véve, a távolságokat megsaccolva kitartásunk elnyerte jutalmát. Egy erdőirtásos rész mellett, egészen a hegy szélére kilépve, képzeletbeli ösvényen jutottunk ki a sziklához. A hegység, nevét meg nem hazudtolva, kopasz, tonzúraszerű bérc pereméről tárta elénk páratlan szépségét. 180 fokban engedte láttatni magát a táj, Szentlélektől egészen Esztergomig. Nagy megelégedettséggel tértünk vissza a Felső-Ecset-hegyre, ahonnan az idő előrehaladtával sietve lépkedtünk a Hirsch-orom felé. Ezúttal óvatosabbak voltunk, próbáltuk a térképet jobban figyelni. Érdekes, halállal kapcsolatos földrajzi nevek tűntek fel. A piros jelzéstől keletre Csehhalál, Német gyerek halála nevek olvashatóak. Természetesen itthon utána is néztem, érdekes történetekre bukkanva. Pont a Turista Magazin cikkében leltem rá a magyarázatokra, melyek - nem a legkézenfekvőbben - az egykor itt áthaladt frontvonallal kapcsolatosak.

 

 

 


A Hirsch-orom egyike a legszebb, de legkevésbé zsúfolt pilisi kiszögelléseknek. A csúcsot jelző sziklához egészen keskeny földnyelv vezet, óvatosan közlekedjünk. A tél előnye a ritkább növényzet, ami szélesebb kilátást biztosít a nyári buja növényzet takarásával szemben. Látásunkat a lemenő nap alkonya már korlátozta, de így is elképzelhető a látvány szépsége. Az obeliszket Magyarország ezer éves fennállása alkalmából emelték Hirsch István királyi főerdőtanácsos tiszteletére. Az oszlop hátoldalán, a felsorolt nevek mellett érdekes, régi foglalkozások is szerepelnek, feltűnik az erdőlegény és az útkaparó elnevezés is.

 


Elmerülésre túl sok időnk nem maradt, vészesen sötétedett. Szerencsére a lefelé vezető út utolsó szakaszát a falu fényei tették láthatóvá. Pilisszentlélek bebizonyította, hogy erre is érdemes volt kirándulni, és újabb utakat tartogat.

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja

A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja

2021.01.21.

Pazar útvonalvezetés, párját ritkítóan ötletes tematika, egykori üveghuták helyére települt, megkapóan szép kis falvak, gyönyörű természeti környezet, mindez egy jól megtervezett egynapos körtúrába tömörítve: ez a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet legszebb látnivalóit bemutató, érdekes jelzésű Üvegesek útja.

→ Tovább
Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

2021.01.10.

Harmadszor járom már az OKT-t, azt gondoltam, hogy egy rövidke Pilisszentlászló–Visegrád-szakaszon nem érhet különösebb meglepetés. Óriásit tévedtem. Pazar kilátások kápráztattak el, majdnem elgázolt egy komplett vaddisznókonda, a Borjú-főn mellbe vágott egy Wass Albert-idézet, majd végül a visegrádi vár erdőben rejtőző, omladozó falai mellett egy avarban lapuló, elfeledett Mátyás király emlékmű pörgette fel a fantáziámat.

→ Tovább