Verőcén nyáron mindig nagy a nyüzsgés, különösen a strand, a Duna-parti éttermek, büfék és cukrászdák környékén. Nyárvégi séta Verőcén, térben és időben, a Dunától Magyarkútig, a római kortól a jelenig.
Már korábban is feltűnt ez a fura fém építmény a 12-es út mellett, Verőce előtt nem sokkal. Most végre közelről is megnéztem ezt a különös installációt, és még sok minden mást is, ami mellett eddig csak elsuhantunk autóval. Egy nap Verőcén, ahol nemcsak hangulatos Duna-part és szép épületek várnak ránk, de sok-sok érdekes történet is.
Őrtorony a folyóparton
A Római Birodalom idején a Duna a birodalom határa volt. Itt, Verőcénél is állt egy őrtorony, amit a IV. században emeltetett Valentinianus császár (361-375). A római erősség egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz.
A nyolcméteres építmény a hajdan itt álló római őrtornyot idézi meg
Ahogy azt a Természetjáró.hu-n olvashatjuk, a verőcei őrtoronynak kiemelt szerep jutott: a védelmi funkciókon kívül a hadsereg átkelését segítette, és kialakításának köszönhetően a vízi járművek kikötőjéül is szolgált. Róla nevezték el az úgynevezett "nógrádverőcei" erődtípust. Ennek lényege az volt, hogy egy központi épülethez vízbe nyúló oldalfalakon álló kisebb őrtornyok csatlakoztak, és rendszerint a folyó túlpartján is állt egy párja az ilyen erődtípusoknak. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal, ami gyors átkelési lehetőséget biztosított a csapatoknak.
A folyóparton álló 8 méter magas féminstalláció jelzi, hol állt egykor az őrtorony, amelynek romjai is láthatók még.
A jövőben egyébként további újdonságok is várhatók majd itt. A tervek szerint a közeli trafóházból kiállítótér lesz, amelynek alsó szintjén a késő római határvédelem és a római kori hajózással kapcsolatos kiállítás lesz majd, de történelmi tanösvényt és tematikus római játszóteret is szeretnének.
...és megérkeztek a nyaralók
Verőce főutcája, az Árpád út, ahol a 12-es főút forgalma is átrobog, tele van szebbnél szebb épületekkel, amelyek többsége a 19. század végén, a 20. század elején épült. Verőcén előtte a szőlő jelentette az egyik fő bevételi forrás, a 19. század végén érkező filoxéra azonban itt is elpusztította az ültetvényeket.
A 19-20. század fordulóján aztán felfedezték maguknak Verőcét a tehetős, nyaralni vágyó fővárosiak. Ekkor kezdődött a Duna-parton álló villák építése, amit a helyiek egy idő után csak „Mágnás-sorként” emlegettek.
Erdei mulatság 1907-ben a Migazzi-kastély mellett
1911-ben megnyílt a strand, sorra épültek az éttermek, panziók, egyre több kiadó szoba várta az ideérkezőket, 1930-ig két hajóállomás is épült, és 1933-ban Verőce hivatalosan is üdülőhely lett. „Eleven volt a társasági élet. Híresek voltak a Laczuska vendéglőben rendezett Anna-bálok, a Színjátszó kör előadásai, melyekben bevonták a nyaralókat.”- olvashatjuk a Verőcei Helytörténeti Kör kiadványában.
1931-ben egy kerekes gőzhajó vendégei szállnak le a hajóállomáson
Támfalon innen és azon túl
Egy verőcei séta csúcspontja kétségtelenül a Duna-parton tett séta, ahol most, augusztus második felében szokatlanul alacsony a vízállás, jó tíz métert kell gyalogolni ahhoz, hogy víz érje egyáltalán az ember lábát.
Verőce büszkesége, a Duna-parti támfal
A verőcei Duna-part különleges ékessége a közel 800 méter hosszan húzódó egységes támfalsor, amelynek divatját a híres építész Ybl Miklós teremtette meg.
Támfalon innen
Ybl 1889-ben egy barátjának, Sturm Ferencnek tervezett villát a parton. A téglából épült nyaralóhoz, a kert végében, a Duna mellett támfalat is tervezett. Később a többi villa tulajdonosának is megtetszett az ötlet, és egyre másra épültek hasonló támfalak.
Strum Ferenc villája, ami 1889-ben épült Ybl Miklós tervei alapján
Sok ismert személy is jött Nógrádverőcére (1965-ig hívták így a települést) nyaralni, művészek, tudósok. Ha az Árpád utcán sétálunk, sorra követik egymást a szép villák. Az egyik legszebb Edvi Illés Aladár (1870-1958) festő egykori villája, vele szemben áll az Endrődi-villa, amit Endrődi Sebő rovarász, muzeológus, a Börzsöny állatvilágának nagy ismerője építtetett, és ma a művelődési háznak ad otthont. Kodolányi János író 1923 és 26. között élt itt (Árpád út 80.), és négy regényt is írt itt.
Edvi Illés Aladár festőművész egykori villája az Árpád út egyik ékessége
1932-38 között több nyarat töltött itt a Devecseri és a Karinthy család is, az itteni élmények több műben is visszaköszönnek. Megfordult látogatóként itt Móricz Zsigmond, aki a közeli Leányfaluban lakott és Kosztolányi Dezső. A művészek később is szívesen jöttek Verőcére. Itt élt és alkotott Magyarkúti Béla grafikus-festő, Gorka Géza, és lánya Lívia keramikusok, akiknek háza ma múzeum.
Az építész, aki motorcsónakkal járt Esztergomba kávézni
A falu köztiszteletben álló lakója volt Giergl Kálmán építész, aki Hausszmann Alajos tanársegédje volt a Műegyetemen. Nevéhez többek között olyan híres budapesti épületek kötődnek mint a New York palota, a Zeneakadémia vagy a Klotild-paloták.
Az építész egy munkatársa meghívására érkezett először Verőcére, ahol lenyűgözte a Duna-part, az Ybl-féle támfalak, és 1906-ban megvette az Árpád út 74. szám alatti házat, amit átalakított édesanyja számára, később pedig még bővítette is azt. A ház ma is áll, és még mindig nagyon szép, a homlokzaton a Zeneakadémia díszei köszönnek vissza, az üvegablakot pedig Róth Miksa tervezte. Édesanyja halála után az építész anyagi megfontolásból eladta ezt a házat, és 1919-ben a mellett álló kis parasztházat vásárolta meg magának.
Giergl Kálmán első Verőcén épített háza
A Duna-parti ház végében egy kis kerti pagodát is épített, ahová gyakran ült ki vendégeivel. Volt egy motorcsónakja is, amivel még Esztergomba is elugrott olykor kávézni. 1935-ben ő tervezte a házával szemben álló Szent Kereszt Kápolnát.
A Giergl Kálmán tervezte Szent Kereszt -kápolna szintén a főutcán áll
Hollywoodból Verőcére
A parttól kicsit távolabb, a domboldalban áll a Swadló-villa vagy Pufi-kastély. Az 1900-as évek elején eklektikus stílusban épült villa építtetője Swadló Vilmos redőnygyáros volt, akitől aztán a 30-as években Huszár (Pufi) Károly, a némafilmek sztárja vásárolta meg a villát.
Ő volt az első magyar némafilm az 1914-es Pufi cipőt vesz főszereplője, később Charles H. Puffy néven csinált karriert Hollywoodban.
„136 kg, és a magasság úgy aránylik a szélességhez, mint 1:1. Kerekded és folyvást nevet, ugyanakkor elegáns és mindig lóg egy szivar a szájából. Szívesebben és jobban is beszél magyarul, mint angolul” – olvashatjuk róla a Verőcei Helytörténeti Kör kiadványában.
Huszár Pufi a verőcei villa teraszán
Huszár Pufi több mint tíz évet élt Los Angelesben, ahol a hírnév és a gazdagság ellenére is nagyon hiányzott neki Magyarország. Miután visszatért, Verőcére vonult vissza, ahol olyan sztárok is meglátogatták, mint Jávor Pál, Gózon Gyula, de járt itt Karinthy Frigyes is, aki két novellában is megörökítette korának híres színészét.
Kastély a hegyoldalban
Ha eltávolodunk a folyótól, és megindulunk a Börzsöny dombjai, hegyei felé, akkor is érdemes nyitott szemmel járni, mert a domboldalra felkúszó utcákon is láthatunk szép épületeket. A vasútállomás közelében találjuk a Gorka-múzeumot, ide én most nem tudtam bemenni, de legközelebb sort kerítek rá.
A falu szélén, és egyik legmagasabb pontján áll Verőce egyik legszebb épülete, az 1766-74. között épült Migazzi-kastély. Gróf Migazzi Kristóf olasz származású váci püspök, később bécsi érsek nyaralóját Izodore Canevale, a híres olasz építész tervezte, aki a váci dóm tervezője is volt.
A Migazzi-kastély ma szeretetotthon, csak kívülről lehet megnézni
A barokk stílusú kastélyt később klasszicista stílusban építették át. Később bérlője volt Zubovics Fedor huszárkapitány, aki szolgált többek között Olaszországban, Garibaldi oldalán, majd Egyiptomban és Albániában is. Igazi hírnévre a találmányai révén tett szert. Feltalált például egy úszó készüléket, amellyel télen átúszta zajló Dunát. Világhírű találmányát, a szárazföldi torpedót később több országban is használták.
A kastély a huszadik században papi otthonként, majd menekültotthonként funkcionált, 1954-től pedig a váci püspökséghez tartozik és nyugdíjas szerzetesnők számára biztosít otthont. Az épületet csak kívülről lehet megnézni.
Séta Magyarkútra
A település szinte minden pontjáról jól látszik, a domboldalban álló Szent András katolikus templom, ahonnan szép kilátás nyílik a falura. A templomot, amelyhez kálvária vezet fel, a váci püspök emeltette 1743-ban. A barokk templom tornya 1907-ben leégett, utána gótikus jellegű tornyot kapott.
A Szent András templomhoz egy kálvária vezet fel, a templom előtti padon hosszan el lehet merengeni miközben a kilátásban gyönyörködünk
Itt vezet a piros jelzés Magyarkút felé. A 2 kilométeres séta nyaralók, hétvégi házak mellett vezet Magyarkútig. Aki nem akar fél órát gyalogolni, az vonatra is szállhat, ezen a vonalon robog a kis Bzmot motorvonat Vác felől Balassagyarmat felé és vissza. De akiben buzog az energia, felszaladhat a közelben magasodó Borbély-hegyre, ahol nemcsak fentről, de már útközben is különleges panorámában lehet gyönyörködni.
A Borbély-hegyre jó kis körtúrát lehet tenni a faluból
Nekem ez most nem fért bele a napba, de ősz elején szeretnék egy körtúrát tenni ide.
Magyarkút kis üdülőtelep az erdő ölelésében, központjában találjuk a névadó forrást, amit 1889-ben a nógrádverőcei kastély tulajdonosa, Swadló Ferenc vasgyáros építtetett ki, hálából Irma lánya gyógyulásáért.
Az Irma-forrásból most éppen csak csordogált a víz
A forrás fölött, a hegyoldalban futó út kanyarulatában találjuk az 1933-ban felszentelt, a MÁV Gépgyári Sportkör Turista Osztálya által épített Gonzága Szent Alajos turistakápolnát. Itt a közelben állt az elpusztult Társa falu 13. századi temploma, amelynek mára csak romjai maradtak.
A magyarkúti turistakápolna a 13. századi templom romjai mellett épült fel
Magyarkút már a század elején népszerű kirándulóhely volt. Karinthy Frigyes így ír a környékről a Rákászok című írásában. „Kies vidék, déli elhajlású hegyek. Hátrafordulva a visegrádi vár bukkan elő, két hegy között. Kanyargós út, svájci táj, de Svájcban itt ezerszemélyes szállodákat építenének. Nálunk minden forgalomból kiesik ez a vidék. Kiesik e vidék, mondom.”
Az Irma-forrás és környéke nem sokat változott 1932 óta. Az épületben most a Kocsma a Pipáshoz családi kisvendéglő működik. Hétfőn és kedden zárva tartanak. Sajnos én egy forró, keddi napon jártam itt...
Magyarkúton áthalad a kéktúra, de számos más túraútvonal is kanyarog a közelben, szóval a túralehetőségek tárháza kimeríthetetlen. De persze Verőcére is érdemes visszatérni, ahol strandolással, Duna-parti sétával, naplementés vacsorával is remek lezárást adhatunk a napnak.
Források:
A Verőcei Helytörténeti Kör kiadványai, amelyek ide kattintva megtalálhatók Verőce honlapján
A Dunakanyar helytörténetével foglalkozó DunakanyarKultBlog
