Tóth Judit cikkei

Nemrégiben a budai bor múltjával foglalkozó cikkünk nyomán egy kedves levelet kaptunk, valamint egy fotót, egy Sas-hegyen talált, több mint százéves, birtokhatárt jelző kőről. Hogy kit takar a kőbe vésett SA monogram, arról a levél írója, Etter Dénes mesélt nekünk.

Szarvasra nyáron érkezik a legtöbb turista, de ősszel is érdemes itt eltölteni pár napot, hisz remek túrákat lehet tenni a környéken, akár gyalogosan, akár két keréken, vagy épp a vízen.

A hegytetőkön, csendes völgyekben megbúvó kolostorok egykor a világtól elvonult szerzeteseknek adtak otthont. Emléküket ma már csak romok őrzik, melyek azonban még most is misztikus hangulatot árasztanak, amely az embert a múltba repíti vissza.

Világrekordot állított fel egy kis goda, amely Alaszkától Új-Zélandig, 11 nap alatt több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül. Vajon mennyire számít extrémnek ez a teljesítmény egy olyan, egyébként is különlegesnek számító társaságban, mint amilyen a vonuló madaraké.

Az egykori Budai borvidéknek mára már csak az emléke maradt meg, pedig valamikor a Sas-hegy vagy a Gellért-hegy szőlőiből készült budai vörösbor Európa-szerte ismert volt.

A legnagyobb hazai dendrománnal, dr. Pósfai Györggyel indultunk óriás fák keresésére az ország délnyugati szegletében. Közben sok mindenről beszélgettünk, elsősorban a fákról persze, de a molekuláris biológus precizitása és elveszett kocsikulcsok is szóba kerültek.

A hortobágyi halastórendszer Közép-Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelyének számít. Szeptember közepén bejártuk a halastavakat, a Turista Magazin októberi számában elmeséljük, mi mindent láttunk.

Ezen a budapesti sétán Mátyás király többször is előkerült, de szó esett még a római lovak hátsófeléről, az atomreaktorokról és arról is, vajon mi köze van Columbo felügyelőnek Sisihez. Vajon ennyi információból rájön valaki, hogy hol jártunk?

A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek.

Ha visszamennénk úgy tízezer évet az időben, a Hortobágyon sok olyan állatfajt láthatnánk, amelyekkel ma már nem találkozhatunk. Ha maradéktalanul nem is lehet visszapörgetni az idő kerekét, azért a Hortobágyi Vadasparkban tehetünk egy képzeletbeli időutazást, keselyűkkel, pelikánokkal és vadlovakkal.

Mit gondoltak a vonuló madarakról az ókorban, és mit tudunk most? Mi köze van a híres angol napilap hirdetési rovatának egy magyar gólyához? És vajon mely fajok tartoznak a vonulási rekorderek közé? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk.

A napokban sorra észlelnek különleges madárfajokat az országban. A hétvégén Csongrád-Csanád megye déli részén, Tiszasziget környékén egy kisebb csapat fakó keselyűt láttak.

Az interaktív térkép hangképeit hallgatva Dél-Amerikától Új-Zélandig utazhatjuk be a Földet, és közben a hazai erdők hangjaiba is belehallgathatunk. De nemcsak böngészhetünk, mi magunk is tölthetünk fel felvételeket.

A természet jótékony hatásait ma már tudományos kutatások is alátámasztják. Persze nem kellenek ahhoz számok, mérések és grafikonok, hogy ezt tudjuk, hisz mindannyian megtapasztaltuk már azokat a saját bőrünkön. Az erdőterápiás módszerek is a természet áldásos hatásaira építenek. Királyréten most mi is kipróbáltuk egyet ezek közül.

Közel az ukrán-magyar határhoz két különös hegy emelkedik ki a Beregi-síkságból. Már az is furcsa, hogy a lapos alföldi tájból egyszer csak két ekkora magaslat bukkan ki, az meg aztán különösen, hogy mindkettő vulkáni szigethegy. A barabási Kaszonyi-hegyen és a tarpai Nagy-hegyen jártunk.