Tóth Judit cikkei

A Mór központjában található Lamberg-kastély a hazai barokk építészet egyik szép emléke. Bár Magyarország földrengések szempontjából nyugodt vidéknek számít, ebben a kastélyban két földrengés is komoly károkat okozott.

Esztergom környékének egyik legszebb kirándulóhelye a Búbánat-völgy. Mindez egy verőfényes kora őszi napon hatványozottan igaz, ráadásul a tavakat egy olyan túrára fűztük fel, amely a környék egyik legszebb kilátópontját is érinti.

A botanikus kertekre általában úgy tekintünk, mint gyönyörű helyekre, ahol jókat lehet sétálni a sok-sok növény között. A botanikus kertek azonban a fajbemutatás mellett ma már fontos természetvédelmi munkát is végeznek.

Félúton Nagyvázsony és a Balaton között szerényen húzódik meg egy kis völgy öt aprócska faluval. A dombok ölelte Nivegy-völgyben jártunk, ahol nemcsak szép tájakat és érdekes látnivalókat láttunk, de a jó borokról, a közösség erejéről és a kecskesajt készítésének rejtelmeiről is beszélgettünk.

Október 1-jén 91 éves korában elhunyt dr.Jane Goodall világhírű főemlőskutató, természetvédelmi aktivista és nagyon sokak példaképe. Élete végéig azon dolgozott, hogy felhívja a figyelmet a Föld törékeny állapotára és cselekvésre ösztönözzön bennünket.

A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.

A Róka-hegyi kőfejtőben régen a főváros legnagyobb mészkőbányája működött. A területet mostanra visszafoglalta a növényzet, a bányaudvarokban és a hatalmas sziklafalak tetején pedig egy tanösvény kanyarog, ami különleges élményeket tartogat az idelátogatóknak.

Mártély a Dél-Alföld egyik népszerű nyaralóhelye. Bár a Holt-Tisza szabadstrandjának homokos fövenye szeptemberben már jobbára üres, azért ilyenkor is van miért idelátogatni.

A digitális túlterheltség és annak negatív hatásai ma már nagyon sokakat érintenek. Megbillent belső egyensúlyunk helyreállításában sokat segíthet a természet. Már egy rövid séta is számít, de ennél jóval hatékonyabbak a vezetett természetkapcsolati séták, mint amilyen például a Japánból világhódító útjára indult erdőfürdő.

Hangulatos szőlőültetvények között indultunk útnak, körülnéztük a csókakői várban, majd vadregényes erdőkön át ereszkedtünk le a Csóka-hegyről, és a végén még egy rövid városi séta is belefért a napba.

Nevükben gombák, de valójában meg mégsem azok. Némelyik olyan, mint egy nagy adag madárürülék, van, amelyik gumicukorra emlékeztet, és olyan is, amiről azt hihetnénk, hogy egy perccel előttünk valaki színes purhabbal fújkálta össze-vissza az erdőt. Egyszerű lényeknek tűnnek, ennek ellenére meglepően nagy dolgokra képesek.

A Nemzeti Botanikus Kert szeptemberben is sok szépséget és érdekességet tartogat, például azért, mert ilyenkor is meglepően sok növény virágzik itt. Ámulatba ejtő látnivalók az indiai lótuszoktól a kreppmirtuszon át a dzsungel királyáig.

Régen aranymosókkal több hazai folyó, például a Duna, a Dráva és a Mura partján is lehetett találkozni. Bár az aranyászat nagy szabadságot adott, időigényes, fáradságos munka volt, és meggazdagodni sem igazán lehetett belőle.

Az Alföld jellegzetes tájképi elemei a kunhalmok, amelyekből hajdan több tízezer lehetett a Kárpát-medencében. Mára azonban – az emberi tevékenység miatt – ezeknek egy része eltűnt, pedig a halmok azon túl, hogy korai történelmünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is értékesek.

Idén a Murakeresztúri kör lett az Év Kerékpárútja. Az itiner szerint a 30 km-es útvonalat 1,5-2 óra alatt le lehet tekerni. Nekünk jóval több időre volt szükségünk, és nem csak azért, mert nem vagyunk nagy bringások, hanem azért is, mert minden útba eső látnivalót megnéztünk. És milyen jól tettük.

A hazai viszonylatban szokatlannak számít a vadsága, a természetessége, és az, ahogy folyamatosan és jól láthatóan formálja a medrét. Messziről jött túrázóként vízre szálltunk a Murán, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a szeszélyes folyóval.