Tóth Judit cikkei

Régen aranymosókkal több hazai folyó, például a Duna, a Dráva és a Mura partján is lehetett találkozni. Bár az aranyászat nagy szabadságot adott, időigényes, fáradságos munka volt, és meggazdagodni sem igazán lehetett belőle.

Az Alföld jellegzetes tájképi elemei a kunhalmok, amelyekből hajdan több tízezer lehetett a Kárpát-medencében. Mára azonban – az emberi tevékenység miatt – ezeknek egy része eltűnt, pedig a halmok azon túl, hogy korai történelmünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is értékesek.

Idén a Murakeresztúri kör lett az Év Kerékpárútja. Az itiner szerint a 30 km-es útvonalat 1,5-2 óra alatt le lehet tekerni. Nekünk jóval több időre volt szükségünk, és nem csak azért, mert nem vagyunk nagy bringások, hanem azért is, mert minden útba eső látnivalót megnéztünk. És milyen jól tettük.

A hazai viszonylatban szokatlannak számít a vadsága, a természetessége, és az, ahogy folyamatosan és jól láthatóan formálja a medrét. Messziről jött túrázóként vízre szálltunk a Murán, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a szeszélyes folyóval.

A zöldellő somogyi dombok között megbújó Krisna-völgyben Közép-Európa legnagyobb ökoközössége él, de a gyönyörű környezetben fekvő völgy népszerű turisztikai célpont is, amely egész évben nyitva áll a látogatók előtt.

Virágos rétek, vadregényes erdők, az Alföldig kitáruló széles panoráma, egy látványos barlang és még sok minden más is várja azokat, akik bejárják a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Olasz-kapui tanösvényét.

Katicabogarak, fürkész-és gubacsdarazsak, hangyák, poloskák halott vagy haldokló egyedét találta meg a kutató a kertben kiterített lepedőn. Csípőszúnyog viszont egy sem volt az áldozatok között.

A Rába szabályozatlan hazai szakaszát az ország egyik legvadregényesebb vízitúra-útvonalának tartják. Itt tettünk egy rövid túrát, majd megnéztük a csákánydoroszlói Vízi Vándor Természetvédelmi Látogatóközpontot is. Programtipp egy őrségi nyaraláshoz.

Egy kánikulai nap után jólesik egy kis hűsölés a város felett. Pláne, ha közben sok-sok érdekességről is hallhatunk, és ráadásnak még elképesztő kilátásban is részünk lehet. Naplemente-sétán jártunk a Sas-hegyen.

Van, aki ijedtében ciripel, más halottnak tetteti magát, és olyan is akad, aki megpróbál láthatatlanná válni. Kétrészes összeállításunkban a hazai állatvilág különleges önvédelmi technikái közül mutatunk be néhányat.

Egy édesvízi medúza, ami a Jangce helyett a Hármas-Körösben úszkál, kaktuszok, amik jó szélességi körön vannak, csak épp egy kontinenssel arrébb, és egy rovarfaj, ami nem tévedt el, csak kedvet kapott a régi könyvekhez.

A szenderek között a legnagyobb sztár kétségkívül a kacsafarkú szender, de azért a család többi tagjai is igen figyelemreméltóak. Összeszedtünk néhány érdekességet a magyar kolibrikről.

A napokban nagy port kavart a természetbarátok körében, hogy a Zagyva felső szakaszán elkezdték a meder kotrását és a partmenti nádas irtását. Utánajártunk, hogy mi az intézkedés célja, és milyen következményekkel járhat mindez a Zagyva élővilágára nézve.

A Városliget szélén áll egy kis híd, aminek látszólag semmi szerepe nincs, nem vezet sehová, és nem köt össze semmit. Mármint térben. Időben nagyon is, hisz a hídon át egészen a 19. század végéig elsétálhatunk.

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Budapesten nem sok helyen lehet hozzáférni a Dunához, pláne nem annak természetközeli, ártéri erdővel keretezett arcához. A főváros 22. kerületében azonban van egy néhány kilométeres szakasz, ahol igazi vadregényes hangulat várja a sétálni vágyókat.