Tóth Judit cikkei

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Budapesten nem sok helyen lehet hozzáférni a Dunához, pláne nem annak természetközeli, ártéri erdővel keretezett arcához. A főváros 22. kerületében azonban van egy néhány kilométeres szakasz, ahol igazi vadregényes hangulat várja a sétálni vágyókat.

Egy Balaton-parti nyaralás elsősorban a strandolásról szól, de számos nyaralóhely különleges látnivalókkal is bír. Balatonalmádiban például gyönyörű, régi villák és érdekes történetű templomok mellett a város belterületén még egy kilátót is találunk.

A növények kommunikálnak és együttműködnek? Emlékeznek, hallanak és látnak? Elsőre furának tűnhetnek ezek a kérdések, pedig nem azok. Bár egyelőre több a kérdés, mint a biztos válasz, az azonban biztos, hogy a növények sokkal többek annál, mint amit gondolunk róluk.

Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne elragadtatással beszélt volna erről a különös élőlényről. Fura szerzet, nem vitás, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének.

Ha akarom olyan, mint egy zacskó, egy kifordított bundakesztyű vagy egy jó meleg gyapjúzokni. Akárminek is nézzük, az biztos, hogy a függőcinege fészke egy építészeti remekmű, és semmi mással nem lehet összetéveszteni.

Bár a harkályfélékhez tartozik, a nyaktekercs csak nyomokban hozza a család általános jellemzőit. Legkülönösebb tulajdonsága is egyedinek számít, vészhelyzetben ugyanis madár létére hüllőnek álcázza magát.

A hazai selyemhernyó-tenyésztés 300 éves története 1969-ben, egy minisztériumi tollvonással ért véget. Emlékét néhány múzeum, középület, utcanevek, a megmaradt idős eperfák, és persze sok-sok személyes régi történet őrzi.

Bár az Upponyi-hegység ismertségben elmarad a Bükktől vagy a Mátrától, de szépségekben és túralehetőségekben ez a környék is bővelkedik. Tartsatok velünk egy virtuális sétára Uppony környékén.

Miért kellene jobban megbecsülnünk a „kórókat”? Milyen élőlények képesek a meztelencsigákat kordában tartani? Miért érdemes a lehullott leveleket a fa alatt hagyni? Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk meg, miért fontos a biológiai sokféleség egy kertben.

Magyarországon nem sok helyen találkozhatunk tőzeglápokkal, hisz azok inkább az északi tájakon vagy a magasabb, hűvösebb régiókban fordulnak elő. Kelemér határában azonban kettőt is láthatunk az Országos Kéktúra útvonala mellett.

A Putnoki-dombságban, a keleméri Mohos-tavak tőszomszédságában hajdan állt egy vár. Bár mára csak az azt körülölelő sánc és árok maradt, mégis érdemes felkeresni a Mohosvár helyét, ami az Országos Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel érhető el.

Cikkünkben három érdekes budapesti tanösvényt mutatunk be. Van közöttük egy több mint százéves sétaút, egy különleges hüllő élőhelyét bemutató útvonal és egy digitális kalandösvény is.

A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.

Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.

Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.