Tóth Judit cikkei

A Hévízi-csatornában szélhajtó küszök és bodorkák helyett a vízfolyás tóhoz közeli szakaszán színes, trópusi halakat látni, és nemrégiben egy új, meglehetősen agresszív faj fiatal egyedei is feltűntek itt. A Balatonig egyelőre ezek a halak még nem merészkednek, de minden csak idő és a klímaváltozás kérdése.

A Spartacus-ösvény és az Apátkúti-völgy az ország legszebb kirándulóhelyei közé tartoznak. Ezúttal egy instant teljesítménytúra keretében, ködben úszva jártuk be azokat.

Az első idegenhonos halfaj már a 19. század végén feltűnt a Balatonban, aztán az ember tevékeny részvételével a 20. században újabb és újabb fajok kerültek a tóba. Hogy mi a helyzet most a Balaton vízgyűjtő területén előforduló idegenhonos halfajokkal, arról kérdeztük dr. Takács Pétert, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársát.

A pécsi Tettye legismertebb látnivalója a központjában álló rom. Hogy milyen volt az épület fénykorában, arról keveset tudni, a történetéből azonban fennmaradt néhány fejezet.

Egy erdő életében meghatározó szerepet töltenek be az idős fák. Méretüknél fogva számos élőlény számára jelentenek élőhelyet, segítik az erdőt, hogy az egészségesebb és ellenállóbb legyen, ráadásul egy 300 éves fa annyi oxigént termel naponta, ami 50 ember napi szükségletének felel meg.

A kőhányási berkenye nagyon ritka faj, a világon egyedül csak a Vértesben élt. A múlt idő sajnos nem elírás; idén már nem találták meg természetes élőhelyén. Néhány mesterségesen szaporított kis fa maradt csak, de megfelelő élőhely nélkül nem lehet egy fajt megmenteni.

Pár napja nagy felháborodást keltett a természetbarátok körében, hogy november közepén a Tatai Öreg-tó vízszintjét mínusz 90 cm-re eresztették le. Hogy hogyan érinti mindez a vízimadarakat, köztük a tavon éjszakázó több tízezer vadludat, és változott-e azóta a helyzet. Ezekről kérdeztük Csonka Pétert, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezőjét.

Nemrég az Ormánság fővárosában, Sellyén jártunk. Meglátogattuk a város gyönyörű kastélyparkját, amelynek leghíresebb lakóját – egy filmfőszerepnek köszönhetően – mára már a Föld távoli pontjain is ismerik.

Van, akinek Bugac a csikósbemutatót és a magyaros ételeket jelenti a csárdában, másnak inkább a homokpuszták különleges világát. Most megmutatjuk Bugac többi arcát is, belesünk egy igazi szenzációnak számító régészeti feltárásra, megnézünk két látogatóközpontot, különleges járgányok is feltűnnek, és persze a puszta természeti értékei sem maradhatnak ki.

Egy látnivalókban és történetekben gazdag mecseki túra rövid krónikája, különleges panorámákkal, egy titokzatos várrommal, a hegység ikonikus kilátójával és az őszből télbe tartó erdővel.

Különleges városi sétán jártunk a napokban. Nevezetes budapesti fákat látogattunk meg, és az ő történeteiken keresztül a város elmúlt kétszáz évének egy-egy fejezete is feltárult előttünk.

Jártatok olyan erdőben, ahol nem egykorú fák sorakoznak egymás mellett? Ahol vannak még tekintélyes méretű, idős matuzsálemek, ahol van aljnövényzet, cserjeszint és holtfa. Ilyen erdőket sajnos ma már csak elvétve találunk az országban. A kevés megmaradt szentélyerdőt gyűjtötte össze a WWF Magyarország, hogy felhívja rájuk a figyelmet, és egyúttal esélyt is teremtsen a megőrzésükre.

Pécs az ország egyik legszebb városa, amely elkényezteti a turistákat rengeteg látnivalójával. A város egyik legszebb része, a Tettye önmagában is megér legalább egy napot. Itt található többek között a Pintér-kert Arborétum, amit ilyenkor, ősszel vétek lenne kihagyni.

Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.

A Bakony legmagasabb hegyén található hófehér gömbkupola már messziről is elég rejtélyesnek tűnik, és ez közelről, a szomszédos kilátóból szemlélve sem változik. Mi célt szolgál ez a futurisztikus objektum?

A településeken számos olyan állatfaj él, amellyel konfliktusa van az embernek. Ezek közé tartoznak a varjak is, akik ellen egyre több a panasz. De mit lehet kezdeni ezekkel az intelligens madarakkal, akik ráadásul remekül érzik magukat a városban?

Szegednek számos ismert látnivalója van, a Dómtól kezdve a Reök-palotán át a városházáig, azt azonban kevesebben tudják, hogy Szegednek volt egy vára is.