A Tejút egyik színes ködössége augusztus legszebb asztroképén

A halványan világító Oroszlán-köd egyik részletét csodálhatjuk meg ezúttal, és bár sokáig jelentéktelennek tartották, a technika fejlődésének köszönhetően most már látható, hogy egy nagyon is izgalmas ködösségről van szó.

Szerző:
Turista Magazin
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
Fotó:
Tóth Bence
Forrás:
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
2022. szeptember 15.

A halványan világító Oroszlán-köd egyik részletét csodálhatjuk meg ezúttal, és bár sokáig jelentéktelennek tartották, a technika fejlődésének köszönhetően most már látható, hogy egy nagyon is izgalmas ködösségről van szó.

Igazi színkavalkádot csodálhatunk meg a Magyar Asztrofotósok Egyesülete által kiválasztott legújabb Hónap képén. Augusztus legszebb asztrofotóján egy olyan égi objektumot láthatunk, amelyet csupán az 1950-es évek óta ismernek a csillagászok a kezdetleges Hidrogén-alfa keskenysávú szűrők kifejlesztésének köszönhetően. Ezzel nyílt lehetőség a korábbiaknál jóval halványabb, hidrogénből álló galaktikus ködöket is feltérképezni. A technika további fejlődésének köszönhetően pedig ma már ilyen szép, részletgazdag fotókat is tudnak készíteni ezekről a jelentéktelennek gondolt ködösségekről, mint amilyet most Tóth Bencétől láthatunk.

A jelentéktelen ködösség

A képen a Sharpless 2-132 jelzésű ködösség egy részlete látható, mely a nyári-őszi, éjszakánként a fejünk fölé boruló Tejút egyik szegletében a Cepheus csillagképben található. Az Oroszlán-ködnek is becézett halvány világító gázfelhő nem túl jelentős a hasonló objektumok között, mint a híres Nagy Orion-köd, vagy a Rozetta-köd.

A fotósok is csak most kezdik maguknak felfedezni az amúgy csillagok által erősen eltakart területet, és így a fejlett technikáknak köszönhetően egyre inkább feltárul eme kevésbé ismert világ szépsége.

Amit látunk, az egy úgynevezett emissziós ködösség, amelyek pompás színüket egy a közelben lévő csillag ultraibolya sugárzásának köszönhetik. Ez a sugárzás gerjeszti ezeket az ionizált gázokból álló ködöket, és ennek következtében kezdenek el világítani a spektrum különböző tartományaiban. Az oxigén például kék, a hidrogén vörösen izzik. Tóth Bence fotójának közepén a fényes gázokból álló, úgynevezett HII régiót láthatjuk, amelyet a középpont környékén található BD+55◦2722 jelű óriáscsillag, valamint a WR153ab jelű Wolf-Rayet csillag gerjeszti fénylésre szupererős ultraibolya sugárzásával.

Hogyan készült?

A felvétel elkészítéséhez Tóth Bence egy új távcsövet vetett be, és ez a kép amolyan bemelegítése volt a nagyobbik, 25 cm tükörátmérőjű új rendszerének (250/1000 + EQ8), amivel lassacskán elkészül. A felvételhez egy éjszakányi, OIII (Oxigén 3) szűrővel készült nyersanyag készült a 20 centis távcsövével a Magyar Asztrofotósok Egyesülete észlelőhétvégéjén Törökkoppányból, a többi nyersanyag pedig Hidrogén-alfa és Kén2 szűrővel az új 25 centis távcsővel otthonából.

Cikkajánló