Tudástár

Alig száz évig volt az Istállós-kő a Bükk teteje

1928-ig a Bálványt tartották annak, majd hazánk ötödik legmagasabb pontja a 959 méter magas Istállós-kő lett. Egészen mostanáig.

Szerző:
forrás: heol.hu
Fotó:
Regős József
Gulyás Attila
2014. február 6.

1928-ig a Bálványt tartották annak, majd hazánk ötödik legmagasabb pontja a 959 méter magas Istállós-kő lett. Egészen mostanáig.

mar-23_057-kk(1).jpg

A Szalajka-völgy bejárata a Bükk-fennsík tövében

 

Regős József húsz évvel ezelőtt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából csapatával barlangkataszterezést végezett Szilvásvárad térségében. A Kartográfiai Vállalat által 1964-66-ban készített és a MN Térképészeti Intézete által 1967-ben (titkos felirattal) sokszorosított térképeken felfedezett két, alig látható szintvonal töredéket a térképen névtelen, de a kataszterezésben Kettős-bércnek nevezett kiemelkedés északi csúcsán, amely Istállós-kőtől 55 fok irányban, kelet-északkeletre, 500 méter légvonalbeli távolságban található.
 

Az elmúlt évtizedekben feltételezését igazolni próbálta, de az egyszerűbb GPS-szekkel nem tudott hiteles eredményt felmutatni. 2014. január 8-án egy 0,05 méter pontosságú GPS-szel félórás mérés végén a kijelzett tengerszint feletti magasságot 960,715 méternek állapították meg az x = 753 399, 142 és az y = 303 970, 859 (É 48°07.103' K 20.43.489' ) koordinátákon.

 

szep-4-6_090-2kk.jpg

A hegyre vezető túrák legközelebbi kiindulópontja, a fennsík peremén lévő Olasz-kapu

 

A Kettős-bérc déli csúcsának, amely most Magyarország ötödik legmagasabb pontja lett, eddig nem volt neve, bár egy katonai térképen az egész vonulatot Szilvási-kőnek nevezték. Regős Józsefék ezért szeretnék ugyanígy elnevezni a Bükk legmagasabb csúcsát, de amíg ez a térképekre és a köztudatba is bekerül majd, addig el kell telnie 15-20 évnek. 

 

A mérés részletei és a téma iránt mélyebben érdeklődő kedves olvasóink Regős József dolgozatát az alábbi linkről letölthetik.

Cikkajánló