Denevérrekord a Mecsekben

Régen nem volt ennyi hosszúszárnyú denevér a Mánfai-kőlyuk barlangban. A ritka faj mintegy 175 példányát számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
Duna-Dráva Nemzeti Park
2024. március 18.

Régen nem volt ennyi hosszúszárnyú denevér a Mánfai-kőlyuk barlangban. A ritka faj mintegy 175 példányát számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

Hatalmas meglepetést okozott a telelő denevérállomány felmérése a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatársainak – olvasható bejegyzésükben. A fokozottan védett Mánfai-kőlyuk barlangban végzett felmérés során évtizedek óta nem látott létszámú hosszúszárnyú denevérkolóniát sikerült megfigyelniük. Az eredmény több szempontból is örvendetes: egyrészről itt hosszú ideig – 1980-as évektől a 2000-es évekig – nem tanyáztak ezek a védett állatok, most pedig megerősödni látszik az állományuk, továbbá országosan is nagyon ritka fajról van szó.

A 20. században még 4-500 példányos kolónia élt a Mánfai-kőlyuk barlangban, ami a 80-as évekre teljesen eltűnt. Ennek oka a barlang víztározó célú kiépítése és kedvezőtlen lezárása volt. Mivel a Dunántúlon csak a Szársomlyó barlangjaiban ismert ennek a fajnak a szaporodó kolóniája, és a Mánfai-kőlyukban nászoló és telelő állománya, a DDNPI nagy hangsúlyt fektet a faj védelmére és a védelmet megalapozó kutatásokra, továbbá a védelmi célú beruházásokra. Ennek köszönhetően mára növekszik a barlang denevérállománya, és remélhetőleg idővel szülőkolóniája is lesz a védett üregnek.

Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi)

Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Közepes termetű, testtömege 10-14 g. Nyílt területeken vadászik éjszakai rovarokra, főleg lepkékre. Főként a mediterráneumban fordul elő. Hazai állományának zöme az Északi-középhegységben él, ami a faj elterjedésének északi határa is. Szinte kizárólag barlangokban, illetve felhagyott bányavágatokban tanyázik. Zavarásra rendkívül érzékeny és a barlangbejáratok rácsos lezárása is kedvezőtlen számára. A 20. század közepén még számos nagy, több ezres kolóniája élt Magyarországon, de a barlangok hasznosítása (barlangászat, turizmus stb) következtében töredékére zsugorodott nemcsak hazai, de európai állománya is.


Cikkajánló