A 21-es busz általában kiürül a Normafánál, pedig egy megállóval később is van még érdekes látnivaló, a Svábhegyi Csillagvizsgáló, melynek kapuja egyelőre még csak alkalmanként, szervezett sétákon tárul ki a látogatók előtt.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló legnagyobb kupolája, a Budapest-kupola...
Egyszer épp a fent említett 21-es busszal utaztam, ahogy a legtöbben, én is azért, hogy sétáljak egyet a Normafánál. Útközben egy középkorú amerikai úr kért tőlem segítséget, mert nem tudta, merre találja a csillagvizsgálót itt a hegyen. Szóba elegyedtünk, megkérdeztem, mi járatban van itt. Kiderült, hogy Konkoly Thege Miklós leszármazottja, aki bár magyarul már nem tud, eljött ide, hogy megismerje híres felmenője életét és munkásságát, melynek máig ható, legfontosabb eredménye a Svábhegyi Csillagvizsgáló. (Az intézet hivatalos neve egyébként olyan hosszú, hogy megjegyezni is nehéz, de a rend kedvéért: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete.)
...és ugyanaz, néhány évtizeddel korábban
Forrás: Fortepan
Csillagász, hajóskapitány, zeneszerző
Talán kevesen vannak, akiknek 29 éves korában az jut eszébe, hogy szeretne egy csillagvizsgálót. És még kevesebben vannak, akik ezt meg is valósítják. Konkoly Thege Miklós ezen kevesek közé tartozott. Bár ő más szempontból sem volt hétköznapi ember. 1842-ben, felvidéki nemesi családban született. Szülei azt szerették volna, ha jogász lesz, őt azonban a fizika sokkal jobban érdekelte. De nemcsak az, elképesztően sokoldalú volt, négy nyelven beszélt, mozdonyt vezetett, letette a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, és épített magának egy jachtot, de érdekelte a fényképezés, sőt zenét is szerzett, és országgyűlési képviselő is volt.
Konkoly Thege Miklós csillagdája Ógyallán
Forrás: Fortepan
A csillagászattal Berlinben mélyült el a kapcsolata, és 1869-ben jött az ötlete, hogy lakóhelyén, a felvidéki Ógyallán építtet egy csillagvizsgálót. Az épület eredetileg fürdő volt, ezt alakíttatta át. A ma is működő csillagvizsgáló a város egyik legfontosabb nevezetessége. Konkoly Thege Miklós elsősorban meteorok és üstökösök megfigyelésével foglalkozott, de saját távcsöveket is tervezett. Mivel gyermekei fiatalon meghaltak, vagyonát nem tudta kire hagyni, és idős korában egyre inkább nyugtalanította, mi lesz az általa létrehozott obszervatóriummal, ezért 1899-ben a csillagvizsgálót az államnak adományozta.
1918-ban, amikor kiderül, hogy a Cseh Köztársaság a megszállja a Felvidéket, az ógyallai obszervatórium műszerei is veszélybe kerültek, ezért az illetékesek úgy döntöttek, vonattal a fővárosba menekítik azokat. Az akcióra az utolsó pillanatban került sor, ahogy átgördült a szerelvény a határon, pár nap múlva a cseh csapatok lezárták a sorompókat. A műszerek egy időre raktárba kerültek. 1920-ban született arról a döntés, hogy a Normafánál új állami obszervatóriumot építenek.
Ahonnan a pontos idő jött
Az obszervatórium egy hatalmas parkban található, melynek főépületénél kezdjük túránkat. A csillagászati intézet és a Hosszúlépés közös sétáját Zsidi Gabriella vezeti, aki jól ismeri az intézetet, hisz csillagászként dolgozik itt.
1921-ben még csak két kisebb épület készült el, egy meridián-vagy passzázsház, illetve egy kisebb kupola. Az előbbi épületet ma már nem használják, de mint tudománytörténeti érdekesség mindenképpen izgalmas. A pontosan kelet-nyugat tájolású épület teteje eltolható, bent pedig egy passzázsműszer segítségével lehetett a csillagok, például a Nap delelését meghatározni. Sokáig innen küldték a pontos időt a MÁV számára.
A túra során a kupolákba is bementünk és a távcsöveket is megnézhettük
Itt a meridiánházban van egy orosz nyelvű tábla is, amit egy itt állomásozó tiszt írt. A 2. világháborúban katonákat szállásoltak el itt, a kupolákat istállóként használták. Ez a bizonyos Szokolov őrnagy azonban úgy tűnik, tisztelte a tudományt, és megtiltotta a katonáknak, hogy az eszközökhöz és a műszerekhez nyúljanak. Részben ennek köszönhető, hogy sikerült többé-kevésbé megmenteni a felszerelést.
Aki kíváncsi arra, mennyit nyomna a Marson, a Plútón vagy a Jupiteren, annak csak rá kell állnia az Univerzális mérlegre
A kis házikóban még egy 21. századi mérőműszer is bekerült, persze, ez inkább csak afféle játék. Egy Univerzális mérleg, amit mi, nők mind a szívünkbe zártunk egy perc alatt, ugyanis a mérleg a földi tömegünket nem mutatja, csak azt, hogy mennyit nyomnánk például a Holdon, a Marson vagy mondjuk egy neutron csillagon.
Kupolák a fák között
A Svábhegyi Csillagvizsgáló a kezdet kezdetén, a fák most már a kupolák fölé nőttek....
Forrás:Fortepan
...valahogy így
A parkban álló Budapest-kupola a Svábhegyi Csillagvizsgáló legnagyobbja. Ebben található az a 60 cm-es Zesiss-Heyde tükrös távcső, mely 1928-as átadásakor az ország legnagyobb távcsöve volt, és Európában is jelentős műszernek számított. Egy laikus számára persze ma is elképesztően nagynak tűnik.
A 60 cm-es Zeiss-Heide tükrös távcső 1928-as átadásakor európai szinten is kiemelkedő műszer volt, de Budapesten még ma is ez a legnagyobb
A Föld legkorszerűbb távcsőrendszere egyébként Chilében, az Atacama-sivatagban található. A beszédes nevű Very Large Telescope (Nagyon Nagy Távcső) négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból, valamint négy 1,8 méter átmérőjű mozgatható kiegészítő távcsőből áll. Már készül a testvére, ami az Extremly Large Telescope, vagyis az Elképesztően Nagy Távcső nevet kapta. Az Atacama-sivatagban egyébként, ahol rendkívül száraz a levegő és nincs fényszennyezés, szinte az év minden napján lehet észlelni. Ellentétben Magyarországgal, ahol a váltakozó időjárás miatt kevés az észlelésre alkalmas napok száma.
A különös nevű Blinkkomparator nevű műszerbe is belenézhettünk
A séta végén még maradt idő egy kis mikroszkópos nézelődésre is. Meteoritok csiszolatait nézhettük meg. A terem falán is látható néhány szép, felnagyított színes csiszolat. Az egyik a Magyarországon talált legnagyobb meteoritból származik. A 16 kg-os, kosárlabda méretű Csátaljai meteoritot 2012-ben találták szántás közben a Baja közelében, Csátalján. Úgy becsülik, 2-300 éve hullhatott a Földre.
Akit érdekel a csillagászat jelene, jövője, de leginkább a múltja, annak mindenképpen érdemes csatlakoznia a Hosszúlépés és a csillagászati intézet által közösen szervezett sétához, melyről itt lehet bővebb információkat találni.
Nemcsak tudománytörténeti szempontból izgalmas egy ilyen séta, de a csillagászat jelenéről is megtudhattunk érdekességeket
A Svábhegyi Csillagvizsgáló számos érdekes, tematikus programmal, interaktív látogatóközponttal és csillagászati bemutatókkal várja a végtelen űr szerelmeseit.
Látogatás a csillagvizsgálóban - aktuális információkat itt találsz
A szervezett sétákkal kapcsolatban itt találsz információkat.
A szintén az intézethez tartozó piszkéstetői obszervatórium is látogatható, részletek ezen az oldalon.
A cikk 2019 augusztusában jelent meg először.
