Egy fokozottan védett földikutya bukkant fel Hajdúbagos belterületén. A felszínen tévelygő állatot természetvédelmi szakemberek szállították egy számára biztonságos élőhelyre.
A napokban a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai bejelentést kaptak Hajdúbagosról egy, a településen belül, a földfelszínen kóborló földikutyáról.
A kutatók a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával közösen befogták a fokozottan védett állatot. „Mivel a földikutyák egész életüket a föld felszíne alatt töltik, a felszínen mozgó példány óriási veszélyben volt” – írják az egyetem oldalán megosztott posztban.
Az épen és egészségesen befogott állatot egy földikutyák számára alkalmas védett területen engedték szabadon, ahol egy korábbi, sikeres természetvédelmi célú telepítésnek köszönhetően már stabil földikutya-állomány található.
A település határában található a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum, az egyik legfontosabb hazai földikutya-élőhely, ahol az erdélyi földikutya egyik utolsó hazai maradványpopulációja él. A területen található állomány elérheti a 150 példányt. Az itt található bagosi legelő a földikutya mellett számos értékes növény- és állatfajnak ad otthont. Itt él például a hazai növényvilág egyik szép bennszülött fajának, a magyar kökörcsinnek egyik legjelentősebb állománya. A védett terület csak engedéllyel látogatható.
Régen a földikutyák igen elterjedtek voltak a Kárpát-medencében, mára azonban állományaik nagyon megfogyatkoztak, olyannyira, hogy napjainkban Európa legveszélyeztetettebb emlősfajai közé tartoznak.
Öt érdekesség a földikutyákról
- A földikutyák külsőleg nagyon hasonlítanak egymáshoz, de genetikailag rendkívül változatosak. A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően a kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a korábban egyetlen fajnak (nyugati földikutya) tekintett magyarországi földikutyák a nyugati földikutya fajcsoporton belül három jelenleg is előforduló és egy kihalt fajba sorolhatók. Magyarország területén napjainkban három kisfaj, az erdélyi földikutya, a magyar földikutya és a délvidéki földikutya a kutatók jelenlegi tudása szerint itt alakult ki, és sehol máshol a világban nem fordul elő. A Dunántúlon előforduló szerémségi földikutya 1925 óta nem került szem elé.
- A földikutyák ritkán jönnek fel a felszínre, életük szinte teljes egészében s föld alatt zajlik, ehhez alkalmazkodtak is. Szemük csökevényes, a bőr teljesen elfedi azt. Régen hívták fogas vakonynak is.
- A földikutyák kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak. Elsősorban földalatti növényi részeket esznek, de főleg a vemhesség és a szoptatás időszakában friss zöld leveleket is fogyasztanak. De ezért sem jönnek a felszínre, csak gyökerénél fogva behúzzák a növényt a föld alá.
- Az állat föld alatt készített alagútrendszerét járatok, kamrák, fészek és ürülékgödrök alkotják. A járatok mélysége a talaj minőségétől függ, 10 cm-től akár 180 cm-es mélységig is előfordulhatnak, a legmélyebb járatot 4 méter mélyen találták. A járatok kialakítása során a felesleges földet vakondéhoz hasonló túrás formájában tolja a felszínre.
- A földikutyák részben vokális jelekkel kommunikálnak, de megfigyelték, hogy az állatok járataik "mennyezetén" lapos fejtetőjükkel ütemes kopogással jeleket adnak egymásnak. Ezek a kis rezgések a tájékozódásban is segítik őket, akárcsak a denevérek, ők is a visszaverődő rezgések alapján tudnak képet alkotni az állat környezetéről.
A nyugati földikutya fajcsoport minden kisfaja fokozottan védett Magyarországon, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 1 millió Ft.
Forrás: termeszetvedelem.hu, nhmus.hu, hnp.hu
