Hírek

Fejlesztésekkel maradhat versenyképes a falusi turizmus az ágazati szövetség szerint

A fejlesztések szükségességére, a tematikus utakban rejlő lehetőségekre és a képzés fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke a falusi turizmus versenyképességének megőrzése érdekében.

Szerző:
mti.hu
Fotó:
shutterstock.com
Gulyás Attila
2014. július 18.

A fejlesztések szükségességére, a tematikus utakban rejlő lehetőségekre és a képzés fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke a falusi turizmus versenyképességének megőrzése érdekében.

A Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnöki tisztét is betöltő szakember az MTI-nek azt mondta: a részben európai uniós támogatásból épült, jelentős kapacitással bíró három-négycsillagos hotelek egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a falusi vendéglátók számára, mert az év nagy részében egy hétköznapi éjszakára kínált akciós, félpanziós áraik személyenként csak 1-2 ezer forinttal magasabbak a kis vidéki szállásadók által kért összegnél, ez pedig már a régi vendégkört is megfontolásra készteti.
Szabó Géza utalt rá, hogy a falusi turisztikai szolgáltatók területi működését, adózását érintő, egyben a tevékenységet nehezítő jogszabályi változások az elmúlt években felgyorsították a generációváltást és a cégek, befektetők megjelenését az ágazatban, ennek eredményeként sokan több tízmillió forintos beruházást valósítottak meg szolgáltatásuk színvonalának emelésére.

 

panorama_6-2(1).jpg


A falusi szálláshelyek egy része a kiépítettség, felszereltség tekintetében felveszi a versenyt a hotelekkel, például szauna, gőzkabin, s egyebek mellett udvari medence használatát is lehetővé teszi a vendégeinek - hangsúlyozta.
Hozzátette: a cél az, hogy folytatódjon ez a megújítási, fejlesztési folyamat, s a komfortfokozat növelésével minél több falusi vendéglátó legyen képes a szállodákban elvárt komfortot biztosítani a hozzá betérő turistáknak.

A FATOSZ alelnöke kitért rá: vannak még lehetőségek az étkeztetés, a hagyományos, tájjellegű, éppen ezért a vendégek számára különleges ételek elkészítése tekintetében is. Ehhez jó alapot jelenthet, ha a vendégfogadó agrártevékenységet folytat, disznót vág, tehenet tart, saját élelmiszereket állít elő, esetenként ebbe a munkába vendégeit is bevonja.
Növelheti a falusi vendégforgalmat a termékspecializáció, a gasztronómiai fesztiválokhoz, a tematikus utakhoz való kapcsolódás és az új utak létrehozásában való részvétel is - mondta Szabó Géza, példaként említve a zarándokutakat, a kulturális útvonalakat és az ökoturisták körében népszerű, ökoportákat érintő zöldutakat.

 

shutterstock_78027598-2kk.jpg


Az alelnök szavai szerint a minőségi átalakulás, az online felületen való megjelenés, az ágazatot érintő jogszabályok ismerete szükségessé teszi a falusi turizmusban tevékenykedők folyamatos képzését. Szólt arról, hogy a közeljövőben Pécsett szervezett kurzusra horvát szakemberek is jelentkeztek, mert a magyar-horvát határ mentén látnak lehetőséget a magyar partnerekkel való összefogásban.
Magyarországon az 1980-as évek végén indult be a falusi vendéglátás. A csúcs 2008. volt, amikor a turisták mintegy 8 ezer regisztrált szállásadónál 744 ezer, a mélypont pedig 2010., amikor csak 371 ezer vendégéjszakát töltöttek el.

A gazdasági válság, a generációváltás és az elmúlt években az ágazatot érintő kedvezőtlen jogszabályi változások miatt a korábbi felére, mintegy 4 ezerre esett vissza a szállásadók száma, de a forgalom lassan növekszik, 2013-ban mintegy félmillió vendégéjszaka volt - közölte Szabó Géza.

Cikkajánló