Fotó

Fénylő híresség március legszebb asztrofotóján

A téli égbolt egyik legizgalmasabb objektuma a Tejúton található Rozetta-köd, amely szabályos, körkörös formájának köszönhetően nemcsak a csillagászok és az asztrofotósok között népszerű, hanem a tudományok iránt érdeklődő laikusok retinájába is beéghetett már, csak épp lehet, hogy nem tudnak róla.

Szerző:
Turista Magazin
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
Fotó:
Feltóti Péter
2021. április 9.

A téli égbolt egyik legizgalmasabb objektuma a Tejúton található Rozetta-köd, amely szabályos, körkörös formájának köszönhetően nemcsak a csillagászok és az asztrofotósok között népszerű, hanem a tudományok iránt érdeklődő laikusok retinájába is beéghetett már, csak épp lehet, hogy nem tudnak róla.

Mielőtt részletesebben bemutatnák a Magyar Asztrofotósok Egyesülete által márciusra kiválasztott Hónap képét, hulljon le a lepel arról, miért is ismerhetjük már sokan a képen szereplő objektumot, azaz a Rozetta-ködöt. Ahogy a bevezetőben írtuk, a különleges formájú csillagköd – amely távcsővel nehezen, de fotografikus eszközökkel szépen megörökíthető –, már régóta felkeltette az érdeklődését az eget kémlelőknek, és gyakran használták különböző folyóiratok illusztrálására is. A tudományok iránt érdeklődő magyarok vizuális emlékeibe pedig szinte észrevétlenül éghetett be e szép égi tünemény, ugyanis a nagyon népszerű Delta című tudományos híradó főcímében bukkant fel a Rozetta-köd. Ha szeretnétek felidézni, akkor íme, a 45. másodpercnél figyeljetek!

A kissé bulváros bevezető után jöjjön a márciusi legszebb asztrofotó, amelyet Feltóti Péternek köszönhetünk, és amelyen a Delta felvételeihez képest gyönyörű részletességgel mutatja meg magát ez a fénylő égi objektum.

A Rozetta-köd a Monoceros, azaz Egyszarvú csillagképben található, a Földtől 5200 fényév távolságra. Ez a gyönyörű, színes ködösség egy úgynevezett emissziós köd, amely valóban világít, mégpedig a középső sötét részben található csillaghalmaznak köszönhetően, amely az NGC 2244-es katalógusjelet viseli. A csillagok ultraibolya sugárzása gerjeszti a körülöttük lévő ionizált gázokból álló ködöt, amely fénylésre készteti azt. A cirkuláris, azaz körkörös formát pedig a csillagok körüli óriási csillagszelek alakították ki.

Feltóti Péter 16 órányi expozíciós időből állította össze ezt a gyönyörű fotót, amelyet Törökkoppányból és Halásztelekről rögzített. De hogy pontosan hogyan is készült, azt mesélje el ő maga:

„A Rozetta-köd már régóta az egyik kedvenc objektumom. Korábban már készítettem róla egy hagyományosnak tekinthető fotót DSLR-rel, azaz tükörreflexes digitális fényképezőgéppel, épp ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy mit lehet kezdeni vele egy komoly CCD kamerával és keskenysávú szűrőkkel. Konkrét tervem nem volt, csak azt tudtam, hogy nem egy újabb »hagyományos« Rozetta fotót szeretnék készíteni. A készítés során sajnos a légköri nyugodtság nem volt jó, sőt, kifejezetten gyengébb volt az átlagosnál, ezért a végső kép részletessége elmarad a várakozásaimtól, de a kellő integrációs idő lehetővé tette, hogy sokat kísérletezzek a fényekkel és a kép dinamikájával. A csillagokat sem tudtam kompromisszum mentesen kicsinyíteni, de végül sikerült elérnem azt a vizuális hatást, amire azt tudom mondani, hogy más, mint eddig, de még hiteles az emberi szem számára.

Cikkajánló