Hírek

Halojelenség

A Nap körül megjelenő kör, az úgynevezett halojelenség látszik a felhőkön Veszprémben.

2013. március 20.

A Nap körül megjelenő kör, az úgynevezett halojelenség látszik a felhőkön Veszprémben.

A Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenséget, a halojelenséget a 8-12 kilométer magasan képződő fátyolfelhők, vagy pehelyfelhők jégkristályain megtörő fény idézi elő.

halo1.jpg

 

 

A halo (görögből: ៅΝως) egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség.

Több típusa létezik, azonban mindet az 8-12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső tropszférában.

 

halo2.jpg

 

A kristályok alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt halo típusáért. A fénysugarak visszaverődnek és megtörnek, valamint szóródhatnak, mint a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.

A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. Meteoroloógiai szempontból megkülönböztetünk többfajta halót:

  • melléknap: a naplemente előtti órákban figyelhető meg a Nap mindkét oldalán (jobb és bal oldali melléknapok) egyszerű fehér foltként vagy többszínű kontrasztos jelenségként
  • mellékhold: hasonlóak a kialakulási feltételei a melléknapéhoz, csak itt a fényforrás a Hold
  • 22 fokos gyűrű: hatalmas fényes kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet; hatszög alakú jégkristályok esetén fordul elő
  • felső és alsó érintő ív: a 22 fokos gyűrű kísérőjelensége lehet; hasáb alakú kristályok okozzák
  • zenitkörüli ív: a jelenség egy fordított szivárványhoz hasonlít, melynek középpontja a zenit; a Nap nem lehet magasabban 30 foknál

Szöveg: MTI és Wikipedia, Fotó: MTI, Nagy Lajos

Cikkajánló