Kastély a Kéken – A nagykereki Bocskai Várkastély

Az Alföldi Kéktúra mentén számos érdekes műemlék található. A Turista Magazin összevont nyári számában ezekből készítettünk egy válogatást. A cikk egyik szereplője a nagykereki Bocskai Várkastély, amelynek kapujában találjuk a kéktúra pecsétet. A szebb napokat látott épület – ha minden igaz – hamarosan megújul, de egyelőre még régi köntösében várja a látogatókat.

Házassági hozomány

A magyar-román határ mellett fekvő Nagykereki a környék egyik legrégebbi települése, amelynek legismertebb műemléke a Bocsaki Várkastély, ahová a környékbeli iskolások a nyolc év alatt egyszer, de inkább többször biztos, hogy eljönnek. Nagykereki első birtokosa az Ártándról származó Ártándi család volt, az ő ősi fészkük lehetett a jelenlegi várkastély elődje. Akkoriban egyébként Váraljkerekinek hívták a települést. Kereki az Ártándi család kihalása után Báthory István erdélyi fejeledelem birtoka lett.

Kereki 1583-ban került Bocskai István tulajdonába, a kastély és a birtok felesége, Hagymási Katalin hozománya volt. Bocskai átépítette a kastélyt. A 15 évig tartó munkálatok során megerősítették a falakat és korszerűsítették a várkastély védelmi rendszerét is, de aki szemet vetett a várra, annak először a környező mocsaras, vizenyős területeken kellett átverekednie magát. A hagyomány szerint a vár pincéjéből egy alagút indult, amelyen az egyik monda szerint a bihari puskaporraktárhoz lehetett eljutni, egy másik szerint viszont a nagyszalontai Csonkatoronyig.

Mindent Bocskairól

A most látható kis kiállítás 2004-ben került ide a debreceni Déry múzeum jóvoltából. Azóta közel 20 év telt el, így egy régi stílusú, de érdekes tárlatot láthat itt most a látogató. A várható felújítás során a kiállítás is bizonyára újjászületik majd.

A tárlaton végigkövethetjük Bocskai életét, megtudjuk például, hogy hetedik gyermek és egyedüli fiú volt a családban. A Bocskai család a Kismarjai előnevet a Nagykereki szomszédságában található faluról kapta, ahol 2004-ben a templom felújítása során megtalálták a Bocskai család kriptáját, benne 14 ember maradványával, köztük Bocskai szüleiével. Egy térképen megnézhetjük, milyen hatalmas terület tartozott a Bocskaiakhoz Biharban, láthatjuk Bocskai aláírását és több róla készült festmény másolatát, de van itt egy makett is, ami megmutatja, milyen volt a várkastély Bocskai idejében.

Nagykerekiben minden év október elején megünneplik a Bocskai-napot, arra emlékezve, hogy 1604 októberében 300 hajdú és a falu lakói megvédték a nagykereki várat a császári csapatokkal szemben.

De kik is voltak a hajdúk?

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük valószínűleg a hajtó vagy hajdó szavakból eredeztethető. Feladatuk a gulya őrzése volt, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól. Az 1514. évi parasztháború egyik legfontosabb katonai bázisát a hajdúk alkották, ők voltak Dózsa György leghűségesebb katonái.

Bocskai is a hajdúkhoz fordult segítségért a császári csapatok elleni harcában, sőt sikerült a császári oldalon harcoló hajdúkat is maga mellé állítania, és segítségükkel döntő ütközetet nyertek Álmosd mellett 1604. október 15-én. A csata után Bocskai mezővárosokban telepítette le a hajdúkat, akik megkapták az ún. hajdúszabadságot, nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.

Ahogy azt a kiállításon megtudjuk, a hajdúk saját készítésű ütő és szúrófegyvereikkel harcoltak Bocskai oldalán. Ilyen fegyver volt például a vassulyom, ami látható is a tárlaton.

A sulyom szúrós termésére emlékeztető eszköz félelmetes és kíméletlen fegyver volt, mert bárhogy dobja az ember, az egyik ága mindig felfelé áll. Ezeket előző este kiszórták a csata színhelyére, és mind állatban, mind emberben komoly károkat okoztak. Úgy tartják, hogy egy eredeti ágyú, amivel Kereki várát védték, ma Krasznahorka várában van. A bizonyíték az ágyú testén látható Nagykereki felirat.

A kastélyok klasszikus sorsa

Kereki Bocskai halála után unokaöccsére, Báthory Gáborra szállt, majd Báthory Anna lett a kastély birtokosa. Az 1660-as években a török pasa parancsára lerombolták a várat, egy 1688-as összeírás egy teljesen szétdúlt várról ír. A 18. században a Csanády család lett Kereki birtokosa, akik a várkastélyt 1751-1785-ben barokk stílusban átépítették, körülötte gazdasági épületeket emeltek, és az egész birtokot fallal vették körül. 1850-ben Csanády Sámuel az 1848/49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő az épületet oszlopos klasszicizáló előtérrel bővítette 1870-ben pedig romantikus-neobarokk átépítéssel nyerte el mai formáját.

1927-ig nemesi családok laktak a várban, a legutolsó család a Lakatos család volt. A háborúk idején raktárként szolgált. 1945 után a kastélyt kisajátították, belső berendezéseit elpusztították és elhordták, a kert hatalmas fáit kivágták, a melléképületeket lebontották. 1959-től nagyszabású felújítások kezdődtek a kastélyban, akkor találták meg annak a kályhának a darabjait, ami az egyetlen eredeti berendezési tárgyként megmaradt.

Az épületben létrehoztak egy Bocskai-kort idéző kiállítást, de itt működött a mozi és a községi könyvtár, ez utóbbi jelenleg is itt van.