Túraajánlat

Kemenesaljai kilátások

Bögöte falu alig húszméteres dombjának tetején, pár percre a kéktúra útvonalától, egy apró kilátó hirdeti, hogy bár a legmagasabb pont fogalma erősen relatív, a csúcson időzni mindenhol egyformán felemelő lehet.

Szerző:
Gulyás Attila
Fotó:
Gulyás Attila
2019. április 24.

Bögöte falu alig húszméteres dombjának tetején, pár percre a kéktúra útvonalától, egy apró kilátó hirdeti, hogy bár a legmagasabb pont fogalma erősen relatív, a csúcson időzni mindenhol egyformán felemelő lehet.

A Kemeneshát vidéke első olvasatra akár különleges, hegyes-völgyes vidéknek is tűnhet: a földrajzi szakkönyvek vulkáni tanúhegyekről, tufagyűrűkről és a Rába völgyének teraszairól mesélnek. Azonban akár a 8-as főúton, akár a rá merőleges kéktúrán érkezik a látogató, a látványos domborzati elemek helyett éppen csak annyi szintkülönbséget talál, amennyi megkülönbözteti a vidéket az Alföldtől. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen mint oly sok, elsőre egyszerűnek tűnő helyen, itt is igaz az, hogy a vidék csábító hatását felesleges számokkal - szintkülönbségekkel és dőlésszögekkel - leírni.

 

apr-20-21h_043-2.jpg

... pedig vannak itt dombok, csak kicsit keresni kell őket 
 

A mindössze 280 lakosú Bögöte, a hasonló méretű, szomszédos Hosszúpereszteggel együtt, egykor virágzó uradalom része volt, és hazai mércével mérve szerencsére ma sem tartozik a szegény települések közé. A környék földesura Batthyány Ervin gróf, akinek kastélya is volt a falu határában, már a 19. század végén kis kilátót építtetett a szomszédos magaslatra.

  

apr-18-20_301-2k.jpg

A hegy immáron harmadik kilátója, 2001-ben épült 
 

A tengerszint felett 173 méter magas István-hegy később cserkészek találkozóhelye lett, majd az 1940-es, 50-es években egy jóval nagyobb, katonai megfigyelőtorony állt a magaslaton.

 

apr-18-20_302-2.jpg

A torony tövében is érdemes elidőzni 

 

A hegytető a mai formájában 2001-ben éledt újjá: Németh Attila építész a hely jellegéhez igazodó, szerény, de egyedi kilátót rajzolt a dombtetőre. A munka azonban itt nem ért véget: egész iskolai osztályok befogadására alkalmas fedett beálló és vizesblokk is épült, esti világítással, és hálózati konnektorokkal, így a hely alkalmassá vált akár kisebb rendezvények megtartására is.

 

apr-18-20_317-p.jpg

Nem gond, ha esik az eső 

 

apr-18-20_315-2.jpg

További praktikus részletek, ismert és ismeretlen művészek munkáival
 

Az egyetlen emeletből álló kilátó kis magassága éppen megfelelő arra, hogy a látogató a táj összes facsoportja fölött körbetekinthessen: a „magasból” végre megmutatják magukat a környék jeles hegyei is: a kőbányászat által jellegzetes formájúvá tett Ság hegy, és rejtőzködő szomszédja, a fiatal üledékes kőzetekkel még szinte teljesen betemetett Kis-Somlyó vulkáni dombjai.

 

apr-18-20_307-2.jpg
Kilátás a Ság hegyre ...

apr-18-20_309-2.jpg

... és a Kis-Somlyóra

 

A kilátó alatt, a fák takarásában most is jól látható a nemesi kastély; a magántulajdonban álló épületet azonban magas kerítés veszi körül, jó állapota ellenére jelenleg nem látogatható.

 

apr-18-20_306-2.jpg

Hosszúpereszteg 
 

A facsoportok között azonban a tavaszi táj más látványosságot is tartogat: jó időben a környező szántóföldeken mindig történik valami. Permetezőgépek, terepjárók felfedezőútjai, vagy épp egy-egy táblát teljesen átszínező traktorok; Bögöte falu hétköznapi életének színes hangjai, és kis szerencsével néhány előmerészkedő kisebb állat, az őket körözve figyelő ragadozómadarakkal: mind ismét arra emlékeztet, hogy aki a természetet és a tágas, szabad tereket szereti, sok száz méteres szakadékok nélkül is megtalálhatja.

  

apr-20-21h_048-2.jpg

   

 

Kapcsolódo cikkeink:

Kikötöttünk a Kisalföld lakatlan szigetén

Utazás a Kisalföld tűzhányójába

Somló, a legkisebb óriás

Cikkajánló