Hírek

Lassan gyógyulnak a börzsönyi erdők

Közel másfél éve, hogy a 2014 decemberi ónos eső jégpáncélba zárta magasabban fekvő tájainkat. Mindenki látott felvételeket jégtől roskadozó erdőről, letört ágakról és kidőlt fákról. A katasztrófa sújtotta területeken túrázók még most is minden alkalommal szembesülhetnek a jég okozta károkkal. Különösen így van ez a Magas-Börzsöny északi területein.

Szerző:
Lánczi Péter
Fotó:
Lánczi Péter és Mohai Kata
2016. április 11.

Közel másfél éve, hogy a 2014 decemberi ónos eső jégpáncélba zárta magasabban fekvő tájainkat. Mindenki látott felvételeket jégtől roskadozó erdőről, letört ágakról és kidőlt fákról. A katasztrófa sújtotta területeken túrázók még most is minden alkalommal szembesülhetnek a jég okozta károkkal. Különösen így van ez a Magas-Börzsöny északi területein.

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter
Kilátás a Sasfészek-bércről 2016 április elején


2015 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem a Börzsöny erdeinek lassú gyógyulását, az erdészet munkáját. Már akkor is látszott, hogy rengeteg energiára és sok időre lesz szükség egyes területek rehabilitálásához.

 

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

A Hangyás-bérc oldala 2015 márciusában


Itt nem csak a fák koronája sérült, mint például a budai hegyekben. A meredek hegyoldalakba kapaszkodó bükkök egész testükkel adták meg magukat a hatalmas jégtömegnek. A legnagyobb károkat a Nagy-Oros-bérctől a Málna-hegyig elterülő, erősen tagolt terület szenvedte el, de a Csóványostól nyugatra fekvő völgyek is hasonló állapotban vannak.

 

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

Vannak még elzárt területek!


Tömegesen fekszenek a gyökerestül kifordult fák a meredek hegyoldalakban, mintha csak egy óriás gereblye rendezte volna el így őket. Ez a látvány szomorúsága ellenére is fényképezésre készteti az embert. A kidőlt, és a magasabban fekvő területekről lecsúszott bükkök több méteres hidat emeltek a völgyekben szaladó patakok felett. Szűkebb szurdokokban úgy tűnik, mintha a fák hatalmas gerendákként támasztanák ki a hegyeket, nehogy azok egymásra omoljanak.

 

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

Az Oltár-patak völgye 2015 áprilisában


Az erdészet munkájának köszönhetően a turistautak nagyobb része már újra járható. Egyes szakaszokon, ahol a feldolgozási munkálatok még nem kezdődtek meg, a túrázóknak ösvényeket vágtak a kidőlt fák rengetegébe. De akadnak még lezárt útszakaszok is. Ezeket várhatóan legkésőbb októberre adják vissza a kirándulóknak.

 

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

Az Oltár-kövek felé vezető turistaút 2016 januárjában


A fakitermelő brigádok elsődleges feladata az volt, hogy lehetővé tegyék a völgyekbe való bejutást. Csak ezután lehetett nekilátni a nehezen megközelíthető hegyoldalakon fekvő fák kitermeléséhez - mondta el Lengyel László, az Ipolyerdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője.

 

Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

A Rakottyás-völgy és a Nagy-Mánára vezető út 2016 április elején


Az egykor csöndes táj most hangos munkagépek és láncfűrészek zajától visszhangzik. Mára a vadregényes völgyek a feltáró utak sárba döngölt faágaitól és az égbe meredő csonkoktól elhagyott csatatérre emlékeztet. Szívszorító látvány ez, de meg kell értenünk a helyzet rendkívüliségét és szükségességét. A munka folyik, de még sokáig fognak dübörögni a fát szállító teherautók a Börzsöny szívében. Sajnos az erdő megújításához erre is szükség van.


Fotó: Lánczi Péter
Fotó: Lánczi Péter

A Nagy-Mána bérc oldala 2016 április elején


A kidőlt fák feldolgozása mellett a facsemeték ültetése is fontos. A több ezer hektárnyi fát sok helyen pótolni kell, mert az erdő magról nem képes pótolni a veszteségeit. Sajnos a neheze még hátra van, mert a kemény munka után számos tényező befolyásolhatja az erdő gyógyulását. Az érintett területek sokkal jobban ki vannak téve az aszálynak, a betegségeknek, a rovaroknak és az eróziónak. A folyamatos munka mellett türelemre és szerencsére is szükség lesz a következő évtizedekben - összegezte Lengyel László.


Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A legfrissebb térkép a lezárt turistautakról

Cikkajánló