Madártani unikum: a földön költ egy vörös vércse

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Csanádi-pusztákhoz tartozó Kopáncsi-pusztán bukkantak rá a különös jelenségre, ami a vércsék kiváló alkalmazkodóképességét bizonyítja.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Körös-Maros Nemzeti Park
2025. június 30.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Csanádi-pusztákhoz tartozó Kopáncsi-pusztán bukkantak rá a különös jelenségre, ami a vércsék kiváló alkalmazkodóképességét bizonyítja.

Hazánk és a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legelterjedtebb szárnyas ragadozója a vörös vércse. A Kopáncsi-pusztán, az egyik mesterséges költőláda-telep felülvizsgálatakor különleges dologra lettek figyelmesek az őrszolgálat munkatársai: a telep közvetlen közelében sűrű fűből felszállt egy vörösvércse-tojó. Megvizsgálták a területet, és alaposan meglepődtek, amikor a fűben rábukkantak a három tojásra – olvasható a nemzeti park oldalán.

A felrepülő madár tehát ezeken kotlott, és a megfigyelések szerint, azóta is ezt teszi. Ez igazi madártani ritkaság, az ismeretek szerint eddig Magyarországon egyetlen ilyen megfigyelés történt a Hortobágyon.

A vörös vércse a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít magának fészket, más madarak, főleg varjúfélék fészkét foglalja el. Hogy ez a tojó miért választotta a kockázatosabb földön fészkelést a biztonságosabb költőládák valamelyike helyett, nem lehet tudni. A nemzeti park munkatársai folyamatosan nyomon követik a költés alakulását, kíváncsian várják, hogy a különc tojó sikeresen fel tudja-e nevelni a fiókákat.

A vörös vércse hazai állománya részben állandó, részben rövid távú vonuló, telelőterülete a Mediterráneum. Az észak-európai fészkelő vörös vércsék Dél-, Délnyugat-Európában telelnek, de kis számban a Szaharán túli területekre is eljutnak.

A vörös vércse (Falco tinnunculus) Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Hazánkban tipikusan mezőgazdasági területekhez tartozó fasorokban, elhagyott dolmányosvarjú- vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ, de egyre jelentősebb számban telepszik meg településeken is, még Budapest belvárosában is vannak költő vörösvércsepárok. Mivel fészket nem épít, mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal lehet segíteni a megtelepedését. Főleg rágcsálókat, elsősorban mezei pockot, de nyáron sáskát, szöcskét és más rovart is eszik, időnként gyíkokat és madarakat is fog.

Cikkajánló