Keresés eredménye

A legutóbbi becslések szerint 2000-2200 pár szalakóta él Magyarország területén a védelmi intézkedéseknek köszönhetően. Most zárult az uniós projekt, résztvevői beszámoltak az eredményekről.

A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.

Augusztus második felében kezdenek gyülekezni, és a népi megfigyelés szerint szeptember 8. környékén kelnek útra a fecskék.

A székicsér hazánk egyik legritkább fészkelő madárfaja, épp ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei évről évre nagy figyelmet szentelnek a faj védelmének.

A fekete gólyák vonulása a Közép-Tisza és a Nagykunság vidékén szeptember közepén éri el a csúcsát. A madarak a táplálkozó helyeken kisebb-nagyobb csapatokba verődnek össze. Idén az eddigi legnagyobb csapat 164 példányból állt.

A Karud névre keresztelt madár a Tardi-legelő Természetvédelmi Területen kapott műholdas jeladót, és remélhetőleg a jövőben sok hasznos információval segíti majd a fokozottan védett madárfajjal kapcsolatos védelmi munkát.

333 mesterséges szalakótaodú található a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegységének területén, az összeset ellenőrizték.

Az Ispotály – Szárnyak sorsa című film a madármentők hétköznapjait fogja bemutatni.

Rekordszámú utódot nevel egy gyöngybagoly a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. A tíz fióka mindenképpen soknak számít egy fészekaljban.

Film készül a Gönyűi-homokvidékről, az első részben a gyurgyalagokat, a friss másodikban pedig a búbos bankákat lehet megnézni.

A madarak a környezetükben fellelhető anyagok széles skáláját építik be fészkeikbe. A tollak, növényi szálak, gallyak, mohadarabkák, állati szőrök mellett egyesek a levedlett kígyóbőrt is felhasználják. Nem is véletlenül.

Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.

Annyi eső esett a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáján, hogy ellepték a parti madarak.

Ízelítőként hetente bemutatnak egy rövid részletet a Grassland-HU projekt keretén belül készülő filmből.

Az időjárás kedvezett idén a túzokoknak. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületén élő állományban csak 17 tojó van, sokuk nem ivarérett, ezért a nyolc fióka egészen soknak mondható.

Augusztus második felében és szeptember elején a legintenzívebb a vonulás, ilyenkor sok kígyászölyv táplálkozik a pusztákon.

Az 1970-es évektől kezdve nem fészkel a színpompás madár Nógrád megyében, idén viszont egy jól fejlett fiókát találtak az egyik odúban.