Hogy mennyire egészséges egy erdő, azt többek között a benne élő harkályok faj-és egyedszáma is jelzi. Ahol harkályok élnek, ott öreg és holt fák is vannak, s ha ők megfelelőnek találnak egy élőhelyet, annak számos más faj is örülhet.
Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.
A madáretetéssel már idén is több cikkben foglalkoztunk, és most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hivatalosan is meghirdette a szezon kezdetét. Néha nyüzsögnek az etetődön, máskor egy madarat sem látsz? Most elmondjuk, miért van ez.
Nem tűnik lusta madárnak Zsuzsanna. A jeladó szolgáltatta információ szerint egy nap alatt tette meg az utat a Fertőzugból az „olasz csizma” közepéig, Abruzzo régióba, ami légvonalban közel 700 kilométert jelent.
Kőszeg a gyönyörű belvároson túl más érdekességeket is tartogat, például a város tetején található Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontot, ahol nemcsak kiállításokra, de egyéb izgalmakra is számíthatunk.
A gyönyörű madaraknak két nagy telelőhelyük is van a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Északról már érkeznek a süvöltők, a fenyőrigók és a fenyőpintyek a Körös-Maros Nemzeti Parkba. Az itt költő madarak száma szintén megnő ilyentájt.
A szegedi Fehér-tó az európai madárvonulás fontos állomása, ahol jelenleg több mint 40 ezer daru időzik, de a napokban ritka kóborlók is megjelentek.
Sokan jó szándékúan raknak ki élelmet a madaraknak, és nem is tudják, hogy milyen rosszat tesznek vele. A Mályi Madármentő Állomás összeszedte, mivel szabad etetni.
A gyakorlati természetvédelem fontos eszközei a mesterséges madárodúk és költőládák, melyek több hazai madárfaj- például a kék vércse és a szalakóta- állományának megerősödésében is kulcsfontosságú szerepet játszottak. A kihelyezett odúkba azonban olykor nem várt látogatók is érkeznek.
Egyre több vadlúd érkezik Tatára, és a számuk a napokban várhatóan tovább növekszik. A nagy lilikek és a nyári ludak között számos ritkaság, például egy apácalúd és vörös ásólúd is feltűnt.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban egy szirti sast figyeltek meg a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. Ez a faj a hegyekben költ, az Alföldön csak téli vendégként tűnik fel. Dévaványa határában egy másik ritka ragadozó madár, egy fakó rétihéja is szem elé került.
A gyűrűzési adatok rögzítésénél derült ki, hogy matuzsálemi korú, 9 éves szalakóták is költöttek nyáron a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Tudtad, hogy akkor is van esélyed az ablakból lesni a tollas jószágokat, ha egy belvárosi lakásban élsz? És azt, hogy a kenyérmorzsa akár végzetes is lehet a madarak számára? Etetési kisokos.
Két természetvédelmi területet hoznak rendbe: a dávodi Földvári-tavat és a karapancsai erdei tavakat.
Folyamatosan érkeznek az északi országokból a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság területére a ragadozó madarak, ennek köszönhetően ilyenkor jelenősen megélénkül a madárvilág a Kis-Sárréten és a Biharugrai-halastavakon.
Hazánkban ritkán előforduló énekesmadarat, törpesármányt fogtak a Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Területen. A madarászok a befogást követően meggyűrűzték a példányt, majd alapos dokumentálás után szabadon engedték, hogy folytathassa vándorútját dél felé.
A fészküket már három éve keresték, most végre elindulhat a védelmi munka.
Megjöttek az első telelő ragadozó madarak az északi országokból.
Barna füzikét fogtak be a Nógrád megyei Patakon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai egy madárgyűrűző akció során. A ritka szibériai vendégnek hivatalosan ez a 8. észlelése Magyarországon.
