Keresés eredménye

Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság videóján egymás közelében két különböző harkályfajt is láthatunk. A fekete harkály és a fehérhátú fakopáncs – úgy tűnik – jól megférnek egymás mellett, és nem zavarja őket a szomszéd kopácsolása.

A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj állományát, hogy pontos képet kapjanak annak nagyságáról és változásáról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül tíz százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében.

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint felére csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. Aki szeretné segíteni a fecskéket, az számos módon megteheti ezt, akár már a madarak érkezése előtt is. Ebben az időszakban érdemes például elkezdeni a műfészkek és a fecskepelenkák kihelyezését.

Február 12-én visszaérkezett fészkére Vassurány büszkesége Suri, a fehér gólya, aki ma már – nem túlzás – igazi médiasztárnak számít itthon, és sokak reménye szerint, ha ő itt van, a tavasz is közel jár már.

A Balmazújvárosban talált madarat az éjszakázó helyén, egy megfagyott pocsolya ejtette fogságba. Szerencsére a kis vöcsöknek nem lett komolyabb baja, hála a figyelmes természetbarátoknak, akik rátaláltak és a Hortobágyi Madárkórház munkatársának, aki kimentette a fagyott helyzetből.

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai nemrég egy új, telelő gyöngybagolypárra figyeltek fel a kardoskúti pusztán. A hír azért is örömteli, mert az elmúlt évtizedekben a hazai és az európai gyöngybagolyállomány nagysága is csökken.

Ezt az kedves megjelenésű énekesmadarat a tél hírnökének is szokták nevezni, mivel általában akkor tűnik fel, amikor hidegebbre fordul az idő. Bár hazánkban szórványos téli vendégnek számít, a hortobágyi pusztákon évről évre felbukkannak néhány százas csapatai. És miért ünnepnap, ha találkozol vele, cikkünkből megtudhatod.

Rövid idő alatt több vetési varjút találtak Miskolcon, melyek a mérgezés jeleit mutatták. A kilencből hatnak sajnos nem sikerült megmenteni az életét, háromnak viszont igen. A rendőrség vizsgálatot indított.

Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.

Egyetlen fészkelő vadlúdfajunk néhány szép példányát a napokban kapták lencsevégre. De miért is különleges, hogy felbukkantak ebben az időszakban a skandináv látogatók a Fertőnél?

Mindig előfordulnak korai költések, de ez a miskolci eset elég extrémnek számít.

Szívmelengető látványt nyújt a szemlélőnek, ahogy az énekesmadarak tarka, több százas csapatokban lakmároznak kedvenc csemegézőhelyeiken. De hol vannak ezek a táplálékban gazdag élőhelyek télen?

Emlékszel a hollóra, amelyik januárban „cipőt” kapott a hortobágyi madárkórházban, és azóta a mályi madármentőknél gyógyul? Mostanra már egész jól van, de láthatóan még mindig nem heverte ki a rajta esett sérelmet.

A madár a messzi északról érkezik Magyarország rövid füvű legelőire. Jellegzetes hangjáról könnyen felismerhető.

A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.

Hazánkban igen ritka vízimadárfaj bukkant fel, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez volt az első észlelése.