
Már növesztik a bajszukat a túzokkakasok
Szépítkeznek a túzokkakasok a nászra, szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Szépítkeznek a túzokkakasok a nászra, szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Végül szerencséje volt a korláthoz fagyott kis madárnak.
Az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny feladatokat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.
Mintegy 1500 kék galamb telel az alföldi pusztában, és 300–400 példányos csapatokban mozognak.
Igazi kuriózumot, albínó erdei fülesbaglyot kaptak lencsevégre a karcagi görögkeleti ortodox templom kertjében.
Baglyot láttál egy közeli fán? Idén is bárki részt vehet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos erdeifülesbagoly-telelőhely felmérésén január 20. és 23. között.
Nem vaddisznó, hanem egy amúgy rejtőzködő életmódot folytató madár mutatta meg magát az Eger-patakban. De vajon mi köze a malacokhoz?
Ilyenkor télen mindig megugrik a vetési varjak száma, de ez nem jelenti azt, hogy sok varjú élne nálunk. Ezek a hatalmas csapatok csak telelni jönnek hozzánk, a hideg orosz tél elől keresnek itt menedéket, és ha jön a tavasz, visszatérnek északi költőhelyeikre.
Télen számos olyan madárfaj érkezik hozzánk, amelyekkel az év többi részében nem igazán találkozhatunk. A szerencsésebb madárbarátoknak nem is kell messzire mennie, hogy láthassák őket, elég csak odakuporodni a konyhaablakhoz, és kitartóan figyelni a madáretetőt. Ismerjünk meg néhányat téli madárvendégeink közül.
A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.
A brit kultúrában a vörösbegy szorosan kötődik a karácsonyhoz, de ez a kismadár már a skandináv mitológiában és Jézus mellett is feltűnik. De vajon miért hívják vörösnek, ha valójában narancsszínű a begye?
A vörös szemű, hamuszürke kuhi tényleg nem jár túl sűrűn felénk, a mostanival együtt ez csupán a hetedik észlelése Magyarországon.
Már az ókor embere is felfigyelt arra, hogy a karvaly és a kakukk színezete nagyon hasonló. De vajon ez csak véletlen egybeesés, vagy a két madár közül valamelyik előnyt kovácsol mindebből?
Már egyre nagyobb csapatokban látni a túzokokat az alföldi pusztákon. Egyelőre külön csoportokban mozognak a kakasok és külön a tojók az idei fiókáikkal. De egy jó táplálkozóterület akár közel is hozhatja őket egymáshoz.
Egy bolgár férfi 15 énekesmadarat, köztük védett tengeliceket próbált kicsempészni az országból. Sajnos az egyik tengelic nem élte túl az utaztatást.
Minden télen megjelenik Magyarországon. Szeret népes csapatokba verődni. Szívesen fogyasztja a kökényt, a galagonyát, a csipkebogyót, de rájár a boróka és a vadszőlő termésére is. Jellegzetes csacsogó, recsegő hangjáról könnyen felismerhető. Tudod, melyik ez az énekesmadarunk? Cikkünkből azt is megtudhatod, honnan kapta a nevét.
A jégmadárból leggyakrabban csak egy villanást látunk, ahogy sebesen, cincogás-szerű hangjával kísérve, átsuhan a víz felett. Aki szerencsésebb, megfigyelheti, ahogy egy víz fölé benyúló ágon türelmesen várakozva les a halakra vagy kolibriként, apró szárnyaival verdesve egy helyben lebeg a víz felett.
A fagyok beköszöntével a madarak számára nemcsak a táplálék felkutatása, de az ivóvíz és a napi tisztálkodás biztosítása is nehézzé válik. Így tudunk segíteni nekik.
Mikor az erdei madarak zöme már elvonult, vagy behúzódtak a hideg elől a településekre, addig Magyarország legnagyobb termetű rigófaja épp a téli erdőkben érzi magát elemében. Hangos, cserregő énekével gyakran találkozhatunk ilyenkor. Cikkünkből az is kiderül, mi köze a fagyöngyhöz, és miért „ragaszkodik” hozzá.
Hegyi billegetővel nálunk – nevéhez hűen – leginkább a hegyvidékeken találkozhatunk. A napokban azonban a Dél-Alföldön tűnt fel két példány.
Hétszáz éves falak között a Cserhát szívében
Piros vándorúton a Börzsönytől az Alföldig
Városi történetek Debrecenből