A furcsa látványt nyújtó élőlény mindössze pár milliméteres, de gombócokba rendeződik, és így lesz belőle „óriás” mohaállat. Jövevényfaj, ökológiai szempontból azonban nem valószínű, hogy problémát jelent.
A Hármas-Körösből is előkerült egy óriás mohaállat – számolt be róla a Pecaverzum nevű honlap. Az óriás mohaállat nevével ellentétben parányi élőlény, attól lesz nagy, hogy telepekbe összeállva már hatalmas „gombócot” formáz.
Mint írják, a telep belsejét viszonylag kemény, kocsonyás anyag tölti ki, melyet a szorosan egymáshoz tapadó egyedek termelnek. A mohaállat helyváltoztatásra képtelen, a csillókoszorúja segítségével az enyhén áramló vízből szűri ki szerves törmelékből és kis élőlényekből álló táplálékát, s megnövekedve főként bimbózással szaporodva gyarapítják, növelik a telepet. Érzékeny a hidegre, a lehűlt vízben a telepek szétesnek, az állatkák elpusztulnak, de az általuk már korábban létrehozott többsejtű szaporítóképletek biztosítják a faj túlélését. Szétszóródik a vízben, és parányi kis horgaival megakadva a nádszálakon új telepeket alakíthat ki, amikor tavasszal ismét fölmelegszik a víz.
Mint írják, a Mississippi vidékéről származó faj jövevénynek számít nálunk, természetes ellenségét nem ismerjük, de a szakértők szerint ökológiai szempontból nem jelent problémát. Magyarországon a mohaállatoknak (Bryozoa) tíz faja él. A Mississippi vidékén őshonos óriás mohaállatot hazánkban elsőként 2011-ben fogtak ki a Ráckevei (Soroksári)-Dunából.
