Megkezdődött a világító felhők idei szezonja

Idén sem maradnak el a világító felhők a nyári égboltról, az elsők már fel is ragyogtak a hét közepén.

A csodás éjszakai jelenséget az Időkép több kamerája is rögzítette, így aki nem volt fent szerda kora hajnalban 3 és 4 óra között, az most bepótolhatja az élményt.

De valójában mik azok a világító felhők?

Erre egy korábbi cikkünkben alapos választ találtok itt, de röviden talán annyit érdemes tudni erről a jelenségről, hogy valójában nem klasszikus értelemben vett felhőkről beszélünk, hiszen azok a Föld légkörének legalsó és legsűrűbb rétegében, a troposzférában jönnek létre. A világító felhők vagy NLC (Noctilucent clouds) viszont a sztratoszféránál is magasabban, a mezoszférában, körülbelül 85 kilométer magasságban alakulnak ki, és az itt felhalmozódó apró vízjégkristályok milliói azok, amelyek természetesen nem világítanak, hanem a horizont alatt járó Nap fényét tükörként verik vissza. Ezért látszik úgy, mintha világítanának.

Mikor és honnan figyelhetőek meg a világító felhők?

Nyári hónapokban (északi féltekéről június-július, déliről január-december), leginkább a nyári napforduló környékén, az északi horizont környezetében (déli félteke esetén déli horizontnál).
Naplemente után és napfelkelte előtt, amikor a Nap a megfigyelés helyétől viszonyítva a látóhatár alatt -6° és -16° között járva megvilágítja azokat.
Derült égbolt esetén.
45-80° földrajzi szélességű régiókból.
Alacsony naptevékenység idején, ugyanis a világító felhőket alkotó vízmolekulák fokozott naptevékenység, azaz napfoltmaximum idején szétbomlanak a fokozott UV sugárzás miatt.
Kisebb fényszennyezettségű helyről jobban megfigyelhetőek.

Kapcsolódó cikkek