Menjen vagy maradjon a kerti avar?

Aki kertes házban él, annak a nyár egyebek mellett egyet jelent a fűnyírással, az ősz pedig a levélgereblyézéssel. Sokáig teljesen bevett volt az avarégetés, amit sajnos még manapság is sok helyen űznek, ha lehet, ha nem. Itt jegyeznénk meg, hogy az égetés nemcsak súlyosan károsítja az egészségünket, de egyenesen pazarlás is, mert a levelekből nyert tápanyagok remekül jöhetnek a kertünkben és még a cserepes növényeink is meghálálják – az összegyűjtés és zsákolás pedig a kettő közötti közepes megoldás.

Hol jön jól az avar?

Kezdjük azzal, hogy hol nem: a járdán és az autóbeállón biztos nem, mert vizesen persze nagyon csúsznak a levelek, és gondozott pázsitunk sem fogja meghálálni, ha egész télen rajtahagyunk egy egybefüggő avarréteget – sanszos, hogy tavaszra befülled a fű. Ha azonban nem az az elsődleges szempont, hogy a(z egész) kertünk úgy nézzen ki, mint egy golfpálya, akkor meghagyhatjuk úgy, ahogy van, esetleg összehúzhatjuk kupacokba a leveleket, és/vagy komposztálhatunk is, ami energiaigényes, de a lehető legjobb megoldás.

Jó tudni, hogy az erdőben a tápanyagok több mint fele részét (egészen pontosan 50-80%-át a Greenpeace cikke szerint) a lehullott levelekből nyerik a fák, emellett az avar, alatta a humusszal segít a nedvességtartalom és a hőmérséklet szabályozásában, emellett táplálja azokat a mikrobákat, amelyek egészségesen tartják a talajt.

A másik fontos tényező, hogy (az erdőben és a kertben egyaránt) az avar remek búvóhely az állatok számára. Rovarok, békák, gyíkok, csigák és kisemlősök rejtőznek el benne ősszel, így ha megbolygatod az avart, menekülniük kell, az égetésről pedig inkább ne is beszéljünk, főleg a sün esetében, ami összegömbölyödve várja a veszély elmúltát, tehát gyakorlatilag élve megsül a máglyán. Ha ezt nem szeretnéd, sőt, kifejezetten kedveznél a sünöknek, levelekből és gallyakból építhetsz neki fészket télre a kert egy félreesőbb részén. Az elmúlt évtizedben a magyarallatvedelem.hu szerint 30%-kal kevesebb sün él hazánkban, már csak ezért is jól jön nekik a segítség.

Madáretetőd van, de a leveleket összegyűjtöd? Pedig akár „passzívan” is táplálhatnád a madarakat, az avarban ugyanis könnyen lelhetnek elemózsiát. Pro tipp: ha a bogyós bokrokat és az elszáradt virágfejeket is meghagyod, ebből is tudnak csipegetni, fészeképítéshez pedig az elszáradt növényrészeket használhatják.

Fák alá és ágyásokba is érdemes levelet halmozni

Sokan egyszerűen az erdő szélére hordják ki a zöldhulladékot, nem is gondolva arra, hogy ez illegális és büntethető. Ennek oka, hogy a növényhalom tűzveszélyes lehet, és invazív fajok „szökhetnek ki” belőle. Ennél jobb megoldás, ha zsákokba teszed és elszállíttatod az avart (ebben az esetben a Zöldhatár Kft. komposzttelepén hasznosítják), de környezetvédelmi szempontból a szállítás, illetve a műanyag zsákok már problémásak.

A diófa és az akác leveleivel sajnos nem lehet mit kezdeni, mert lassan lebomló, csírázásgátló anyagokat tartalmaznak, de

mert jól szigetelnek (hogy ne fújja el őket a szél, érdemes kicsit beleforgatni őket a talajba). Az avart mulcsként is lehet használni, akár cserepes növények esetében is. A komposztálásról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A FŐKERT posztjából kiderül, hogy a budapesti parkokban a levelek egy részét talajtakaróként hasznosítják a cserjék alá besöpörve, illetve helyben komposztálják őket, vagy úgynevezett lombdepókban tárolják az avart tavaszig. Láthatunk ilyet a Népligetben, a Tabánban vagy a Városmajorban is. A javaslatuk aláhúzza az eddigieket: „Avarégetés helyett próbáljátok ki otthon ti is ezt a módszert: az összegyűjtött faleveleket hagyjátok egy halomban, vagy tegyétek a komposztálóba! Így a lebomlott értékes tápanyag a kertetekben marad, és tavasszal hálás lesz érte a talaj és a kertetek” – írják.