Mert fürdőzni jó!

„A fürdőből hazafelé sétálva, mindig valami lelkes vágy fogott el, hogy rajzoljak, fessek, írjak, vagy tanulmányozzak valamit, egyszóval kétségtelen, hogy az idegekre pihentetően, megnyugtatóan és fölfrissítőleg hat a balatoni fürdő. Ez pedig nagy szó! Mert a mai, nehéz munkával járó korban az idegek mondják fel leghamarabb a szolgálatot s ennek mindenféle egyéb nyavalya lesz a következménye” – írja Cholnoky Jenő Balaton című, 1937-es művében.

És ez még „csak” egy hűvös tó - na jó, nekünk olyan mint egy tenger -, de vajon milyen hatással lett volna rá, ha egy föld alól feltörő meleg gyógyvízben áztatta volna magát? Persze jól tudjuk, hogy számos testi problémára gyógyír lehet a termálvizes fürdő, miközben a vízben lebegés valóban elképesztően jótékonyan hat az idegekre is.

Szerencsére hazánk bővelkedik a különböző összetételű termálvizekben, amit évszázadok óta ki is használunk. És míg régebben a fürdők elsősorban a tisztálkodás helyszínei voltak, manapság a gyógyulás és rekreáció miatt járunk fürdőkbe, no meg persze a társasági élet miatt, ami a régi időkben is igen pezsgő volt ezeken a helyeken.

Balatoni hidegfürdő

Fürdős visszatekintésünkhöz „csobbanjunk” vissza a Balatonra, egészen pontosan az 1930-as évek Balatonfüredére, ahol a mai klasszikus fürdőktől egy igencsak eltérő fürdőt találunk, ahonnan Cholnoky Jenő a fentebb említett katartikus élménnyel távozott. Az alábbi képen látható, vízbe épített, cölöpökön álló balatonfüredi fürdőház volt a legnagyobb a Balatonon.

De nem ez volt az egyetlen ebben az időben, ugyanis a 19. század második felén szinte minden balatoni településen megjelentek a faszerkezetű, kisebb méretű fürdőbódék, vagy a fentihez hasonló nagyobb, impozáns fürdőházak.

A balatonfüredi fürdőházat 1889 júniusában adták át a nagyközönségnek, amelyet Czigler Győző tervei alapján építettek. Egy hosszú fahídon lehetett bejutni rá, és természetesen külön rész volt a nőknek és a férfiaknak, egy harmadik rész pedig a bencés szerzeteseké volt.

Kár, hogy belülről nem találtunk róla képeket, a deszkapadozatot és lépcsőket például vörös kókuszszőnyeg fedte és az úszni nem tudó vagy nem akaró vendégek vörösfenyőből készült kosarakban merülhettek a Balaton vizébe. A fürdőházra már csak egy emléktábla emlékeztet a füredi parton, ugyanis a második világháborúban a németek robbanóanyagot tároltak benne, és egy találat miatt teljesen megsemmisült.

Elveszett templom: Margit-fürdő

A Margitsziget egykori büszkesége a Margit-fürdő sincs már meg sajnos, pedig egy igazi különlegesség volt. A fürdő apropóját azok az artézi kutak adták, amelyeket Zsigmondy Vilmos 1866-67-ben fúratott a Margitsziget északi részén.

A gyönyörű épület 1868-70-ben, József Károly főherceg megbízásából épült Ybl Miklós tervei szerint, egy korabeli írás pedig úgy méltatja, hogy olyan volt belépni az épületbe, akár egy templomba.

A Margitsziget északi részére épített fürdőt eredetileg a sziget közepére szerették volna felhúzni, de félő volt, hogy túlzottan kihűlt volna a kutakból feltörő 43 Celsius fokos víz, mire odaér, és a nyomás sem lett volna elegendő. Sajnos a Margit-fürdő is súlyosan megrongálódott a második világháborúban, majd az 1956-os tavaszi jeges árvízben tovább pusztult. Bár statikailag menthető lett volna az épület, 1958-ban mégis lebontották, helyén ma egy modern külsejű termál hotel áll.

A hullámok bölcsője: Szent Gellért Gyógyfürdő

De most már lássunk pár régi képet még ma is üzemelő gyógyfürdőkről! A Gellért-hegy lábánál feltörő meleg vizes forrásokat már jó régóta ismerhették.

A kórházakban először pestises, majd leprás betegeket is kezeltek, és valószínű, hogy az itt feltörő gyógyvizek hatását is felhasználták a gyógyításban.

A 17. században Sárosfürdő néven működött itt fürdő, majd a helyére 1911-ben kezdték megépíteni a ma is látható Gellért épületét.

Az első világháború miatt elhúzódó építkezés végül 1918-ban fejeződött be, és szeptember 26-án reggel 7 órakor nyitotta meg kapuit a kor egyik legkorszerűbb fürdőkomplexuma a fürdőzni vágyók előtt, amely naponta akár 3500 fürdőzőt is ki tudott szolgálni.

A fürdő belső díszítései is gyönyörűek: Zsolnay-mozaikok, díszes márványoszlopok, festett ablaküvegek, izgalmas szobrok. És bár a második világháború a Gellértet is megtépázta, később igyekeztek rendbe rakni, és visszavarázsolni eredeti pompájába, a legátfogóbb felújítás 2007-2008-ban történt.

Az alábbi képpáron egy hölgy ugyanazon a vízköpőn ücsörög 1960-ban, mint amit ma is láthatunk, ha betérünk a Gellértbe. (A képen található csúszka segítségével tudjátok a régi és az új kép közti nézetet váltani.)

Régi fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1960 – Újabb fotó: Garancsi Kata, 2017. december

Néhány éve mi is jártunk a Szent Gellért gyógyfürdőben, sőt, nem csak benne, hanem az alatta lévő járatokba is belestünk. Ha szeretnétek megcsodálni a fürdő mai kinézetét, akkor mindenképpen nézzétek meg ezt a cikkünket, amelyben a képek mellett további sok érdekességet tudhattok meg a Gellértről és történetéről. Például azt, hogy egykor repülővel is érkezhettek a fürdőbe a vendégek, egy korabeli képen a hidroplán-állomást is megmutatjuk, de az egykori Sárosfürdőt is megnézhetitek.

Török kori kincs: a Király Gyógyfürdő

Következő állomásunk egy igazi törökfürdő, amely sajnálatos módon jelenleg nem látogatható. A Covid miatt bezárták, az újranyitáshoz pedig alaposan fel kéne újítani, amelyhez tervek és akarat van, csak épp az anyagiak hiányoznak. Pedig nagyon megérné a befektetést, hiszen a Király fürdő Budapest egyik legrégebbi törökfürdője, amelyet 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte építeni, majd Szokoli Musztafa fejezte be.

Buda visszafoglalása után 1796-ban került a König család birtokába, és ezért lett Király fürdő a család magyarosított neve alapján. A klasszicista épületszárnyat is ekkor építették a fürdőhöz, amelyben már kádfürdők is helyet kaptak.

A klasszicista épületszárny már nem volt ennyire szerencsés. Az 1950-es években újították fel a fürdőt, ekkor kapta jelenleg is látható formáját. Így az alábbi régen és most képpár egy kissé kakukktojás lesz, hiszen a törökfürdő része tulajdonképpen így nézett ki 1967-ben, és most is.

Régi fotó: Fortepan / FŐMTERV, 1967 – Új fotó: Magócsi Márton, 2022

Az új kép pedig valóban friss, ugyanis olyan szerencsések vagyunk, hogy 2022 nyarán az Experience Balkan sétáján bejárhattuk ezt a különleges helyet. Mintha egy időkapszulába léptünk volna, élményeinkről szóló képes cikkünkből pedig még sok érdekességet tudhattok meg a Király fürdőről és a törökfürdők világáról.

Az országban számos helyen élvezhetjük a gyógyvizes fürdő áldásos hatását, képtelenség lenne mindegyiket egy sikkben bemutatni, pedig mindegyik megérdemelni, hiszen mind különleges valamiért, és történetük is sok érdekességet rejt. Ezért cikkünk végére egy galériát készítettünk, amelyben felvillantunk még néhány érdekes fotót a múlt századi fürdőkből, és a fürdőélet hangulatos világából. A galéria az alábbi képre kattintva nyílik.