Tudástár

Mohács titkait kutatják – videó

Antropológusok és régészek közreműködésével tavaly nyáron megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén feltárt III-as számú tömegsír tudományos vizsgálata. A kiemelt maradványok vizsgálata a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában zajlik. A munkáról most egy kisfilm is készült.

Szerző:
Turista Magazin
2021. február 18.

Antropológusok és régészek közreműködésével tavaly nyáron megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén feltárt III-as számú tömegsír tudományos vizsgálata. A kiemelt maradványok vizsgálata a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában zajlik. A munkáról most egy kisfilm is készült.

A III-as számú tömegsír feltárási munkálatairól mi is beszámoltunk a Turista Magazin 2020. novemberi számában. Kollégáink a helyszínen jártak, ahol dr. Bertók Gábor ásatásvezető, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze mesélt a feltárásról és arról, milyen új ismeretekkel bővíti a feltárás az eddigi mohácsicsata-képünket.

„Nem biztos, hogy gyökeres változást hoz a „mohácsi veszedelemről” alkotott képünkben, de egyes vonatkozásokban talán pontosítani tud” – mondta dr. Bertók Gábor. „Például akkor, ha megtudjuk, kik voltak ezek az áldozatok valójában, akiknek a maradványait szemléljük. Azt egyöntetűen feltételezzük, hogy a magyar királyi sereg tagjai voltak, de a sérülésekből, az egyének életkorának meghatározásából, talán a nemük megállapításából és egyéb szakmai apróságokból lehet majd arra következtetni, hogy esetleg a fő ütközetben elesettek fekszenek a sírban, avagy – mint Maráz Borbála régész és Zoffmann Zsuzsanna antropológus vélték – a tábor halottairól van szó. Egy harmadik feltételezés szerint a csata hadifoglyainak lefejezett maradványait látjuk magunk előtt.”

A feltételezések szerint a sírban megközelítőleg háromszáz ember nyugszik. A maradványokat most már Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában vizsgálják. A kisfilmben a vizsgálatokról Buzár Ágota a múzeum főigazgató-helyettese mesél.

A csontok vizsgálata során megállapítják az elhunyt nemét, korát, illetve azt is, hogy milyen sérülés okozhatta a halálát, például azt hány kard- vagy szablyavágás nyomai találhatók meg a csontokon, honnan érkezhetett a támadás, ezekből az adatokból pedig arra is tudnak majd következtetni, mi is történt ezekkel az emberekkel 1526. augusztus 29-én.

Cikkajánló