Mintegy másfél kilométer hosszan, helyenként száz méter szélességben pusztul a nád Alsóörs és Paloznak között. Szakértők szerint több tényező hatására alakulhatott ki a mostani helyzet.
A Paloznaki Horgász Egyesület már korábban felfigyelt rá, hogy valami nincs rendben a náddal a Paloznaki-öbölben. Tavasszal és nyáron sem jöttek zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy szokott – olvasható a balatonitipp.hu-n, ahol Győrffy Árpád hosszú cikkben ír a problémáról.
Az egyesület tagjai azt tapasztalták, hogy amikor már a Paloznaki-öbölben, és az Alsóörs nyugati része előtti Szerdahelyi-öbölben virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, ezeken a területeket még az avas nád uralja. Ahol van új hajtás, azok fejlettsége messze elmaradt a vártnál, az avas nád pedig sok helyen fekszik, letöredezett.
Szinte minden parti ingatlantól bejáró töri át a nádat a vízig
„Elképesztő mértékű és kiterjedésű a leromlása a nádasnak” – mondta Dr. Pomogyi Piroska, a biológiai tudományok kandidátusa. A szakértő Dr. Szeglet Péterrel közösen fogalmazott meg szakmai véleményt, melyben négy negatív tényező együttesét jelölték meg a kialakult jelenség okaiként.
- a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések
- a gyakran tartósan magas vízszint
- a nádaratások elmaradása
- az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló kikötőmóló
A helyzetet tovább fokozza, hogy ezeken a területeken hosszú ideje elmaradt a nádaratás, pedig ez a növény megújulóképességének fenntartásában fontos szerepet játszik. Mint írják, a stégekkel, bejárókkal, nyiladékokkal, feltöltésekkel felszabdalt nádasokba behatolnak a hullámok, és a víz felőli oldalon megindul a nádasok erodálódása, kiligetesedése, végső soron a vízoldali nádas pusztulása. A nádasövbe nem odavaló növények, pl. kultúrfák, bokrok, idegenhonos növények, állatok települnek be.
Mindez rontja a nádasok, és végső soron a Balaton ökológiai állapotát.
Valamit tennünk kell!
A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a most tapasztalható, emberi beavatkozás következtében létrejött nádpusztulás nem csupán az élővilág, de az ember számára is kedvezőtlen állapotokat idéz elő, ráadásul nagyon rövid idő alatt. A nádasok kb. fele ma még például felújítható lenne (2018-ban készült nádgazdálkodási terv), ami nagyon fontos lenne a tó üdülési célú használata szempontjából és a tó élettartama meghosszabbításának szempontjából is” – zárja Dr. Pomogyi Piroska és Dr. Szeglet Péter az előzetes szakértői véleményt.
Közben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is hosszú posztban írt a balatoni nádasok pusztulásáról. Bár a probléma egyelőre nem érint nagy területeket, de azok jelentős száma az ő érdeklődésüket is felkeltette. "Ezen nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltünk olyan eseteket is, amelyek a "természetes" nádasokban is megfigyelhetőek voltak. Ezek okait jelenleg vizsgáljuk, esetenként hidrológiai, meteorológiai, parazitológiai vagy fertőzési tényezőket sejtünk a háttérben. Azonban évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő még számunkra is, így úgy véljük, fontos az okok és összefüggések alaposabb vizsgálata" - írják posztjukban.
