Túraajánlat

Téglába zárt fénykor: Sárvár vára

Bár nincs körülötte és alatta magas hegy, falain pedig méretes ágyúk, a Rába partján álló város központi erőssége az elmúlt évszázadok védekező háborúinak legsikeresebb fejezeteiről mesél.

Szerző:
Gulyás Attila
Fotó:
Gulyás Attila
2019. május 24.

Bár nincs körülötte és alatta magas hegy, falain pedig méretes ágyúk, a Rába partján álló város központi erőssége az elmúlt évszázadok védekező háborúinak legsikeresebb fejezeteiről mesél.

Sárvár utcáit járva, a legtöbb irányból elsőre fel sem tűnik, hogy a város közepén elterülő, fás park egy hatalmas, egykori vizesárok medre, amely a környék legnagyobb várát fogja közre. A főtér irányából azonban hamar szembe találja magát a látogató az impozáns kaputoronnyal, és a hozzá vezető, fél évezredes téglaboltozatos híddal. Mindez szerencsére nem csak néhány méteres romok, vagy fiatal rekonstrukciók formájában: a sárvári vár az eredeti formában fennmaradt várkastélyaink egyik legékesebb és legnagyobb képviselője, ahová a legkevésbé sem csak a kéktúra bélyegzője miatt érdemes betérni.

 

maj-18-19_067-2.jpg

 

Középkori falak történetei

 

A vár első éveinek története a városéval együtt az 1300-as évek homályába vész. Annyi biztos, hogy Luxemburgi Zsigmond idejében, a 14. század végén már királyi várként létezett, innen származnak legöregebb falai, amelyek ma a zárt belső udvart fogják közre. A vár legjelentősebb urát az 1500-as években élt Nádasdy Tamást családi gyökerei Nagykanizsához kötik, ahonnan azonban a kötelességei és ambíciói sokszor messzire vitték. Fiatal korában megfordult Bécs, Bologna és Róma egyetemein, majd a törökök elleni harcok jegyében a királyi udvarban kapott egyre jelentősebb tisztségeket, míg az ország katonai főparancsnoka lett. Régi célja volt egy új főúri központ építése Sárváron, amit ifjú korától új otthonának tekintett: a várat megerősítette, a mocsarakat lecsapolta, vadaskertet és dísztavakat építtetett, mindezek mellett pedig természetesen a uradalom gazdaságát is fejlesztette.

 

maj-19c_037-2.jpg

A vár legrégibb részeinek egyike a belső udvar, mai formájában reneszánsz és barokk megoldások találkozásaival 

 

Életművének befejezése azonban már fiára, Nádasdy II. Ferencre maradt, aki apja nyomdokaiban maradva, elsősorban hadvezérként vonult be a történelembe: tucatnyi nagy csatában irányította személyesen a csapatait Győrtől Szigetvárig, és folyamatos sikereivel a törökök tiszteletét is kivívta, akik a 16. század végére csak a „fekete bég” néven emlegették.

 

maj-19c_004-2.jpg

Az épületegyüttes zegzugos területe a múzeumon kívül is bejárható 
 

A végvári rendszerbe kapcsolódó várat ezekben az időkben olasz mérnökök irányításával több ütemben megerősítettek. Megépültek a ma is látható várfalak, sarkaikon az „olasz bástya” nevű megoldásokkal: a falrendszer geometriai kialakítása olyan, hogy valamennyi külső falszakasz tűz alatt tartható a szomszédos bástya, vagy falrész lőréseiből, így a hagyományos, létrákkal vívott gyalogos rohamoknál az ostromlók hatalmas veszteségekkel számolhattak. Bár ezekben az években több török rablóportya is érte a város környékét, a vár elfoglalására nem volt esély.

 

maj-19c_020-2.jpg

A hatalmas díszterem faldíszei közel száz éven át készültek
 

A békésebb évtizedekre a várat belülről is korszerűsítették, és lakóhelyükként is szépítették a Nádasdy család tagjai. Az 1600-as évek végére elkészült az egyik legismertebb látványosság, a hatalmas díszterem, amelynek freskóin a korábbi generációk, főként II. Ferenc monumentális, törökverő csatajelenetei látszanak. A vár a Rákóczi-szabadságharcban alig szenvedett károkat, és szerencsés módon elkerülte a vereségeket követő Habsburg várromboló akciókat, majd egészen a második világháborút követő államosításig nemesi családok székhelye maradt.

 

maj-19c_011-2.jpg

A kisebb helyiségek is hasonló látvánnyal várnak 
 

Az 1966-ban megkezdett műemléki helyreállítás során a pótolhatatlan, vagy épp mai igényeket szolgáló részletek, például a világítást és ajtókat a kor kiváló építészei kortárs, de a környezetükbe maximálisan illeszkedő megoldásokkal pótolták. Ezek a hetvenes évek megoldásaira egyébként kevésbé jellemző, elegáns megoldások ma sem veszítettek értékükből, és sokak szerint már egyre inkább hozzá tartoznak a vár megőrzésre érdemes építészeti értékeihez.

 

Huszárok között

 

Mivel a Nádasdiak katonai sikereiben döntő szerep jutott a modern könnyűlovasságnak, az első ilyen, később szervezett, modern alakulatot is róluk nevezték el 1688-ban: a Nádasdy huszárezred végül ez egyik legtovább fennmaradt katonai ezreddé vált, és sokszori átalakulás után egészen a második világháborúig létezett. Sorai között a Nádasdy család számos tagja megfordult.

 

maj-19c_012-2.jpg

A huszárok dicső múltjáról szóló állandó kiállítás teljes megismeréséhez több óra szükséges 

 

Az 1980-as években megnyílt állandó huszárkiállítás a vár épületének tucatnyi szobáját kitölti, és az eredeti fegyverek, térképek és egyéb kiegészítők mellett számos történetet is mesél a harcmezőkről. Bár ezek részletei a háborús propaganda világában nyilván túlzóak, az kétségtelen, hogy a várat egykor felépítő család tagjai évszázadokkal később is igyekeztek méltók lenni a nevükhöz.

 

maj-19c_013-2.jpg

A lövészárkok nyomasztó mindennapjait idézi az első világháborút bemutató helyiség
 

A tárlat érdekessége a magyar hadtörténet egyik utolsó lovasrohamának leírása, a második világháború idejéből, az ukrán frontról. Ez az akció ráadásul nem önfeláldozó hősökről szólt: a géppuskákkal el nem látott szovjet városvédők ellen indított támadás során, a kardokkal felszerelt Nádasdy-huszároknak a szűk utcákon megvolt az esélyük a győzelemre, amit a harc végére el is értek.

 

maj-19c_031-2.jpg

A szemözti épületszárny sem szűkölködik kincsekben 
 

Bár a „Huszárok közt” elnevezésű állandó kiállítás a legnagyobb ilyen gyűjteményünk, itt „csak” egy, az épületben működő Nádasdy Múzeum tárlatai közül. A szomszédos épületszárny legfőbb látványossága, a csodálatos díszterem, amelynek ajtói hasonló, mívesen festett szobák egész sorába nyílnak.

 

maj-19c_034-2.jpg

Az egykori, vagy azokhoz hasonló bútorok gyűjteménye lassan, de biztosan gyarapszik
 

A vár utolsó, királyi tulajdonos családjának, a 20. század első felében itt élt bajor Wittelsbachok hagyatékának egy része, a szintén több helyiséget kitöltő porcelángyűjtemény, amelynek díszes darabjai Sárvár évszázados városképéről és a főurak szokásos kisebb-nagyobb ünnepnapjairól, vadászatokról és régi katonai tettekről mesélnek. A szomszédos nyomdászati kiállítás legérdekesebb darabja egy 17. századi nyomdagép rekonstrukciója.

 

maj-19c_007-2.jpg
 
maj-19c_026-2.jpg

Közel száz lépcsőfok vezet a kaputorony felső szintjére


A várban tett sétát érdemes a kaputorony megmászásával zárni: a háromszintes épületrész egyelőre ugyan nincs berendezve, de az első szoba egyedi, térhatású falfestményei, és a felsőbb szintekről nyíló kilátásért mindenképp érdemes végigjárni a különleges, fagerendákból álló csigalépcsőt.

 

maj-19c_022-2.jpg

A felső szintről még szélesebb panoráma mellett jelenleg Benkő Sándor „Földemberek” című fotókiállítása vár


A létesítmény az állandó kiállítások mellett számos programmal várja a látogatókat, kihasználva kiváló helyzetét a város közepén: a nyári szezonban szinte minden hétvégén történik valami a várban. Az aktuális programok, további információkkal együtt, a Nádasdy Múzeum oldalának programnaptárában találhatók. A vármúzeum keddtől vasárnapig, 9-től 17 óráig tart nyitva.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:
Potyautassal a Kéken: Sárvár- Káld
A Vasszűz nyomában

Kemenesaljai kilátások

Cikkajánló