Tudod, hogy melyik pillangót tartják a hazai lepkék királyának?

Ez a faj az egyik legnagyobb termetű hazai nappali lepkénk, és egyben az egyik legritkább is, jelenleg csak az Aggteleki-karszton találkozhatnak vele az igazán kitartót lepkészek.

Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
2023. július 11.

Ez a faj az egyik legnagyobb termetű hazai nappali lepkénk, és egyben az egyik legritkább is, jelenleg csak az Aggteleki-karszton találkozhatnak vele az igazán kitartót lepkészek.

A nagy nyárfalepke (Limenitis populi) – mert hogy róla van szó –, Európa egyik legnagyobb termetű lepkéje. Mérete kiterjesztett szárnyakkal 65-80 mm között van, egy kisebb gyermektenyérnyi.

A nagy nyárfalepke a hűvös, párás élőhelyeket kedveli, hegyvidéki patakvölgyekben, szurdokerdőkben él, hernyójának tápnövénye a rezgőnyár. A kifejlett lepke általában a lombkoronaszintben mozog, csak táplálkozni száll le a talajra – főleg a hím példányok –, hogy ásványi sókhoz és nedvességhez jusson, például az állatok trágyájából, vagy állati tetemekről. A bábból május végén kel ki a lepke, július elejéig repül, és a rezgőnyár leveleire egyesével rakja le a petéit. A hernyók egy évig fejlődnek a fán, ott is telelnek.

A faj szinte egész Európában megtalálható, de mindenütt veszélyeztetett, leginkább a magashegységekben vannak állományai. Magyarországon az Aggteleki-karszton fordul elő, például Jósvafő és Szögliget környékén. Korábban az Őrségben is előfordult, de sajnos ott az utóbbi években már nem látták. Régen a faj az ország több területén élt, de az élőhelyeinek eltűnése, a tápnövényként szolgáló rezgőnyár megfogyatkozása miatt ma már csak néhány helyen kerül szem elé.

Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben szereplő faj.

Cikkajánló