
Miféle lepkék röpködnek a novemberi erdőben?
A napokban, az erdőt járva, az avar felett repülő lepkékre lettem figyelmes. Meglepő, de a törékenynek tűnő téliaraszolókat nem riasztja el a hideg, sőt, ilyenkor vannak igazán elemükben.
A napokban, az erdőt járva, az avar felett repülő lepkékre lettem figyelmes. Meglepő, de a törékenynek tűnő téliaraszolókat nem riasztja el a hideg, sőt, ilyenkor vannak igazán elemükben.
A madarak jó része melegebb éghajlatra költözik, a rovarok viszont maradnak télre, de hogyan vészelik át a hideg időszakot?
Eddig még csak néhány helyen fordult elő hazánkban a különleges mintázatú lepke, így a megjelenése most is szenzációszámba megy.
Több helyszínen is felbukkant a jellegzetes színű éjjeli lepkefaj a Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegységben.
A nagy szikibagoly valójában egy lepke, amelynek az állományát pont most mérik fel a Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegységben.
Itt él a védett réti kardvirág és a fokozottan védett sápadt szemeslepke is.
Fennmaradása teljes mértékben a kornistárnics nevű növényhez és a hangyákhoz kötött, nem csoda, hogy most veszélyeztetett helyzetben van.
A közelmúltban felmérték a garbolci Nagy-erdőben a fokozottan védett sápadt szemeslepke állományát. A szakembereket is meglepte a vizsgálat eredménye: a térségben élő populáció magas egyedszámú és országos szinten is jelentősnek minősül.
Ha a nyári hónapokban a Maros-ártér erdei ösvényein sétálgatunk, gyakran találkozhatunk nappali lepkevilágunk egyik legbámulatosabb képviselőjével, a kis színjátszólepkével, amelynek sárgásbarna, pasztellszínű szárnyai pillanatok alatt változnak ragyogó ibolyáskékké.
Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne elragadtatással beszélt volna erről a különös élőlényről. Fura szerzet, nem vitás, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének.
Csak nevében hegy, valójában domb, hisz csak 288 méter magas, ez azonban mit sem számít, hisz bármilyen névvel is illetjük, csuda egy hely, különleges és változatos élővilággal.
A C-betűs lepkék, a nappali pávaszemek, az atalanta- és a citromlepkék, illetve a kacsafarkú szenderek már röpdösnek a szabadban. Magyarországon egyébként 3500 lepkefaj él.
Még alig rügyeznek a fák, de egy gyönyörűséges tarka lepke már ide-oda röpdös. Kifejlett lepkeként aludta át a telet, és az első tavaszi napsugarakkal már visszatér a virágok közé. Gyakran látható állat-és növényfajokat bemutató sorozatunk következő szereplője: a nappali pávaszem.
Ritkán láthatjuk, mert Magyarországon többnyire csak átutazóban jár A bárányok hallgatnak című filmből ismerős halálfejes szender.
A hangyaboglárkák nemcsak szépek, de életmódjuk is nagyon különleges. A lepkék petéiket kizárólag egyetlen növényfaj virágába rakják, a kikelt lárvákat pedig vöröshangyák fogadják örökbe. A Dél-Mezőföldön nemcsak ezekkel a ritka lepkékkel találkozhatunk, de sok egyéb érdekességgel is.
A millióknak allergiát okozó parlagfű természetes ellensége lehet a parlagfű-nappalibagoly. A kutatók nemrég észlelték a lepke előfordulását a jászsági Kapitány-réten. Azt egyelőre azonban még nem tudni, hogy képes lesz-e nem várt következmények nélkül visszaszorítani az allergén gyomnövényt.
A Kelet-Mecsekben figyelték meg a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság tagjai, hogy a növény szabályosan foglyul ejt bizonyos rovarokat.
Igazi lepkekülönlegességet, sápadt szemeslepkét láttak a magyar-román-ukrán hármashatár közelében fekvő erdőben.
Hiánypótló lepkeszet.hu honlap indult az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével és a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület gondozásában. Itt mindent megtalálhatsz, amit a lepkékről tudni érdemes.
Ilyenkor lehet találkozni a farkasalmalepkével. Az itt élő populáció a legészakibb és egyben legnyugatibb kolónia.
Szabadkígyós környékét jártuk be, és felfedeztük a puszták különleges élővilágát
Egy monumentális, csonka bükki bérc. Mi történhetett ezzel a heggyel?
A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb