Hírek

Virtuális barangolás a Kárpát-medence legszebb tájain

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Magyar Tájak című virtuális kiállítása negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be. A kiállítás képein feltűnik többek között Krasznahorka vára, Selmecbánya, a Dunakanyar, Nagybánya, a Tisza, a Bodrog-part és a Balaton is.

Szerző:
TM
2020. június 4.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Magyar Tájak című virtuális kiállítása negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be. A kiállítás képein feltűnik többek között Krasznahorka vára, Selmecbánya, a Dunakanyar, Nagybánya, a Tisza, a Bodrog-part és a Balaton is.

A Nemzeti Összetartozás Napjára készült virtuális tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékei, városai, várai láthatóak a legnagyobb magyar mesterek szemével. Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. Az intézmények honlapjáról elérhető tárlaton többek között Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Márffy Ödön, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József alkotásai segítenek felfedezni a történelmi magyar tájakat.

A trianoni békediktátum 100. évfordulójától, június 4-től elérhető virtuális tárlaton látható legkorábbi mű - idősebb Markó Károly Alföldi táj szivárvánnyal című festménye - a 19. század közepén keletkezett, még időben a legközelebbi - Mácsai István Pesti utca című alkotása - a trianoni döntést követően csaknem 50 évvel született.

Capture1123
Fotó: Szépművészeti Múzeum - Magyar tájak virtuális tárlat

Mint az intézmények közleményükben írják, a virtuális kiállítás a digitális tanuláshoz is segítséget nyújt, különösen a 9-12. osztályos tanulóknak tudását gyarapíthatja a Nemzeti Alaptantervvel összehangoltan, a vizuális kultúra, a történelem, valamint a magyar nyelv és irodalom órákhoz kapcsolódóan. A negyven alkotást bemutató kiállítás segít megélni és megérteni az egykori és mai magyar tájak, magyar várak, magyar életképek sokrétű szépségét és történeteik üzenetét.

A kiállítás elérhető a Szépművészeti Múzeum oldaláról és a Magyar Nemzeti Galéria oldaláról

Forrás: MTI


Cikkajánló