Programok

Vízimalmok, az őrlés és túlélés mesterei

Teljes harmóniában működtek a természettel, az általuk őrölt gabona pedig az egyik legfontosabb táplálékul szolgált eleink számára. Ma már csak néhány működőképes vízimalommal találkozhatsz az országban, a Turista Magazin most a legszebbek közül válogatott.

Szerző:
Lénárt Léni
Fotó:
Fotó: Hörpölin
Varga György/MTI
Nagybörzsönyi Vízimalom Vendégház
Thaler
2015. november 27.

Teljes harmóniában működtek a természettel, az általuk őrölt gabona pedig az egyik legfontosabb táplálékul szolgált eleink számára. Ma már csak néhány működőképes vízimalommal találkozhatsz az országban, a Turista Magazin most a legszebbek közül válogatott.

1. A Szántói-medence gyöngyszeme - Kotsy-féle vízimalom, Zalaszántó

A törökök is kinézték maguknak a települést a 16. század közepén, jól meg is támadták a falut, aztán sarcolták évekig, így nem tudjuk, hogy a mai épület helyén álló fekvőköves vízimalom hány szablyás turbánost látott, de az biztos, hogy már a török időkben is őrölte a gabonát a vidék lakosságának. Később a malom épülete a Major család tulajdonába került, a 20. század első felében pedig Kotsy Nándor vette meg az épületet.

 

Fotó: Hörpölin
Fotó: Hörpölin

 

A malomkerék meghajtásához szükséges vizet a közelben lévő Kovácsi- vagy Zerna-patak biztosította. Az államosítás után a Kotsy család a hetvenes évek végéig csak takarmánygabonát őrölt állatok számára. A sokáig elhanyagolt épületet 2003-ban felújították, egy év múlva pedig bemutatóhelyet alakítottak ki a malomban: a kerékházban megtekintheted a 390 cm átmérőjű, felülcsapott, vízmeghajtással működő vízikereket, és olyan berendezési tárgyakkal ismerkedhetsz meg, mint például a lisztkeverő gép, a gabonakoptató vagy a zsákoló.

 

Hol találod?
8353 Zalaszántó, Ádám u. 2. (bejárat a Fő utca felől)
Mikor látogathatod?
Március 15. - október 13., naponta 10-17 óráig

 

 

 

 

A Turista Magazin ajánlja

A malom gyönyörű környezetben fekszik, de ha még van a lábadban néhány kilométer, akkor érdemes ellátogatnod a Zalaszántóhoz közeli Tátika-várba, amely a Keszthelyi-fennsík 413 méter magas bazalthegyén várja a bakancsosokat. A várat Zalaszántó határából a legrövidebb úton, a sárga kör jelzésen közelítheted meg. A táv kb. 6 km.

 

 

2. 12-16 mázsa búza naponta - Nagybörzsönyi vízimalom


A Börzsöny bármikor megér egy hátizsákos kiruccanást a hétvégén, hála a remek túraútvonalaknak és a bevackolós turistaházaknak, de most a hegység nyugati peremét, ott is Nagybörzsönyt ajánljuk figyelmedbe. Az Árpád-kor óta lakott faluban az évszázadok alatt több malom is működött, és számos molnárcsalád lakott, de csak a 19. század közepe óta üzemelő Antal-féle vízimalom maradt meg teljes épségében.

 

Fotó: Nagybörzsönyi Vízimalom Vendégház
Fotó: Nagybörzsönyi Vízimalom Vendégház

 

Az épület ma is látogatható, és egykor a molnár családjának és háziállataiknak adott otthont. Az üzemeléshez szükséges vizet a közeli patakon lévő duzzasztógáttól vezették az épülethez. A mélyen elhelyezett malomkerék ún. felülcsapó, azaz felülről zúdul a víz a lapátokra, fölötte pedig nyeregtető védi az üzemelő szerkezetet. A kerék feletti szinten találhatók a tisztítóberendezések, a hengerszék és a daráló. A falubelieknek nem lehetett okuk panaszra, mert a malom aratás és cséplés után, nyáron és kora ősszel is üzemelt, s mintegy 12-16 mázsa búzával látva el a település lakosságát naponta. A malom lakószobájában ma a malomipar történetét ismerheted meg, a parkosított udvarban pedig egy több mint százéves, ma is működő kenyérsütő kemencét és a malomkőgyűjteményt tekintheted meg.

 

Hol találod?
2634 Nagybörzsöny, Hunyadi tér 10.
Mikor látogathatod?
Nyáron: 10-18, télen: 10-16 óráig





 

 

A Turista Magazin ajánlja

Az időutazás után ne rohanj haza, mert lemaradnál a Börzsöny egyik legszebb kilátásáról, amely az 571 méter magas Hegyes-hegy ormán kényezteti a turistákat. A csúcsot kb. 2 km gyaloglás után, a sárga háromszög jelzésen érheted el a településről.

 

 

3. Molnársztori a középkorból - Túristvándi vízimalom


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándi legfőbb nevezetességének története egészen a 12. századig nyúlik vissza: a Váradi regestrumból tudjuk, hogy Eleusnak (Illés) hívták az itt őrölő molnárt. A derék ember feltehetőleg - legalábbis a kutatások szerint - egy már akkor is működő vízimalomban vagy egy száraz-, ún. kerengőmalomban tette a dolgát.

 

Fotó: Thaler
Fotó: Thaler

 

Az viszont biztos, hogy a fülesdi, a túristvándi és a kömörői országút találkozási pontján már állt egy malom a 14. század elején is, amely aztán a történelem viharos századaiban többször gazdát cserélt. A most látható épület alapjául az a malom szolgált, amely a 18. század közepén épült, és a bárói címet elnyert Kende család birtokában volt egészen 1945-ig. A szemrevaló malomnak három erkélye is van, amelyekről remek kilátás nyílik a Túrra, de az igazi látványosságok a Közép-Európában is ritka, nagy, alulcsapós vízikerekek, amelyek lapátjaira nem felül folyik a víz, hanem a folyó alulról hajtja meg azokat. A méreteik is lenyűgözők: a kerekek átmérője, a lapátokkal együtt, 6 méter és 20 centiméter. A három kerékből kettő a gabona aprításáért felelős hengereket hajtotta meg, a harmadik a darák őrlését végezte, és finomliszttel vagy más néven a legjobb minőségű „lángliszttel” tett a korgó gyomrú felvásárlók kedvére. Gyakran előfordult, hogy nemcsak búzát, hanem kukoricát is daráltak a malomban.

 

Hol találod?
Túristvándi
Mikor látogathatod?
Egész évben - a malom gondnokával itt veheted fel a kapcsolatot.

 




 

 

 

A  Turista Magazin ajánlja

Nem arra szeretnénk rávenni, hogy egy temetőben sétálgatva töltsd a szabadidődet, de a Túristvánditól mindössze 5 km-re található Szatmárcseke csónak alakú fejfás református temetője mindenképp megér egy látogatást. Az Európában is ritkaságnak számító temetőben közel 600 stilizált, faragott emberfejet, illetve csónakot formáló fejfát fotózhatsz és nézhetsz meg. Nem mellékesen a településen élt halálig a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is. Híres művét is itt vetette papírra 1823. január 22-én.

 

 

 

4. A Csele-patak nagy túlélője - Mohácsi vízi- és taposómalom


Nem volt könnyű kiérdemelni a megtisztelő címet, hiszen a Csele-patak völgyében egykor 24 malom is őrölte a gabonaféléket, ma azonban a Szent Miklós-malom az egyetlen, amely fennmaradt a környéken, továbbá látogatható. Az első írásos emlékek a 14. században említik először az épületet, hogy aztán túlélve törökdúlást, többszöri gazdacserét és világháborút, hála mai birtokosainak, te is megtekinthesd, ha erre jársz.

 

Fotó: Varga György / MTI
Fotó: Varga György / MTI

 

A malom épülete háromszintes, a gépeket a malomárok vizével hajtották meg. Különleges látványt nyújt a malom vízikereke, óriási tölgyfa tengelye fából faragott fogaskerekeivel és malomköveivel, amelyet idegenvezető kíséretében neked is megmutatnak működés közben. Ha ez még nem lenne elég, akkor a malom udvarán megnézheted Európa egyetlen, ismert és működőképes, emberi erővel hajtott taposómalmát (ezt a típusú őrlőszerkezeteket már i. e. 300 környékén is nagy számban alkalmazták), amelyet régi metszetek alapján rekonstruáltak. A malom épületének környékén olyan állatokkal találkozhatsz, mint pl. a vízisikló, a gyöngybagoly vagy a barázdabillegető.

 

Hol találod?
A malmot Mohácsról Dunaszekcső felé haladva, az 56-os főúton lehet elérni. II. Lajos emlékművénél Somberek felé kell letérni. A műemlék a kereszteződéstől csupán 1200 méterre van.
Mikor látogathatod?
Ősszel és télen is, előzetesen itt tudsz jelentkezni.

 

 

 

A Turista Magazin ajánlja

A malom és Mohács nevezetességinek (pl. az egykori csatatéren kialakított Mohácsi Történelmi Emlékhely, a Busóház, szerb ortodox templom) meglátogatása mellett ne hagyd ki a Béda-Karapancsa  (a Duna magyarországi alsó szakaszának fontos élőhelyeit magában foglaló) területét, amelyet számos szakvezetéses túrán fedezhetsz fel. A programokról itt találsz bővebb információt.

 

 

Tudtad?

 

Hála Magyarország éghajlati és vízrajzi adottságainak, hazánkban főleg vízimalmokat (a hegyvidéken főleg patakmalmokat, a nagyobb folyókon pedig hajómalmokat), illetve szélmalmokat építettek. A vízimalmok a 18. és 19. században élték fénykorukat, és a 2. világháborút megelőző időszakban indultak hanyatlásnak. Az államosítás után csak a hatvanas évek elején engedélyezte újra egy minisztertanácsi rendelet, hogy a korábban leállított malmokat visszakaphassák az eredeti tulajdonosok.

 

 

Kapcsolódó cikk:
Vízimalmok egykor és ma Magyarországon

 

Cikkajánló