Programok

Zsolnay-negyed, ahol múlt és jövő összeér

Pécs nem fukarkodik látnivalókkal. A belváros népszerű látványosságaival napokat el lehet tölteni, a Tettyén tett kirándulás is sok érdekességet kínál, és érdemes időt szakítani a Zsolnay-negyedre is, amely a maga nemében egyedülálló egész Közép-Európában.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
2018. április 10.

Pécs nem fukarkodik látnivalókkal. A belváros népszerű látványosságaival napokat el lehet tölteni, a Tettyén tett kirándulás is sok érdekességet kínál, és érdemes időt szakítani a Zsolnay-negyedre is, amely a maga nemében egyedülálló egész Közép-Európában.

A Zsolnay-negyed 2011 őszére készült el teljesen. Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója során 5 hektáron 40 ezer négyzetméternyi épületet újítottak fel. Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja minden korosztály számára kínál szórakozási és kulturális lehetőségeket, van itt például bábszínház, játszótér, planetárium, számos izgalmas kiállítás, koncert- és rendezvényhelyszín, egyetemi negyed, kávézók, éttermek és kis kézműves üzletek.

 

 A főkapun belépve ez a látvány köszönti a látogatót. Előtérben a jégverem, a régi idők hűtőszekrénye, persze ilyen gyönyörű díszítés általában nem járt hozzá

 

Nem csak munkahely, otthon is

 

Ahogy beléptem a főkapun, egyből magával ragadott a látvány, a Zsolnay-kerámiákkal díszített mesebeli épületek, a felújított régi gyárépületek, a tágas terek, a parkok, azt sem tudtam, hová menjek először. A hozzám hasonló tanácstalanoknak érdemes először a központi helyen fekvő látogatóközpontban kezdeni, ahol információkat és egy térképet is kaphatunk a negyed látnivalóiról. Mivel szerettem volna először a család és a gyár történetét megismerni, az erről szóló kiállítást jártam be először, az egyik legszebb épületben, mely egykor a Zsolnay család egyik lakóháza volt.

 

 Zsolnay Vilmosék egykori lakóháza, mely ma a Család- és gyártörténeti kiállításnak ad otthont

 

 Részlet a kiállításból, ahol számos szép Zsolnay-kerámia is látható

 

A Zsolnay Gyár története 1852-ben kezdődött. Zsolnay Miklós pécsi kereskedő a város főtéren levő, az „Amerikaihoz” címzett üzletében sok más mellett porcelánedények árusításával is foglalkozott. Valószínűleg nem ment rosszul az üzlet, és innen jött az ötlet, hogy a kerámiatárgyak gyártásával is elkezdjen foglalkozni.

A gyártás 1853-ban indult meg, de az igazi sikerek azt követően jöttek, miután az alapító fia, Zsolnay Vilmos 1865-ben átvette a gyár vezetését, melyben akkoriban még csak 15-20 munkás dolgozott. Ami igazán nagy lökést adott a gyár fejlődésének az az 1878-as Párizsi Világkiállítás volt, ahol a Zsolnay Gyár elnyerte a kiállítás aranyérmét. Zsolnay Vilmos sokat kísérletezett különböző agyagfajtákkal, az ő találmánya volt a magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansz, az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (egy olcsó, időtálló építészeti kerámia, amely sok híres magyar épületen látható, és először a Parlament épületén használták), és ő fejlesztette tovább a már perzsák által alkalmazott eozint, azt a különleges technikát, mely nemesfémeket idéző fényt ad a kerámiának. Kezdetben Zsolnay Vilmos még városi lakóházában dolgozott, ott rendezett be festőműhelyt, és állított be két kemencét is. A párizsi világsiker utána azonban már elkerülhetetlen volt a gyár bővítése, eladta városi házát, és családjával ő maga is kiköltözött a gyár területére.

 

 A régi gyárépületek is újjászülettek és új funkciót kaptak

 

Egy igazi családi vállalkozás

 

Zsolnay Vilmos tehetséges festő is volt, a családtörténeti kiállításon láthatunk is néhányat korai képeiből. De nemcsak ő, a család többi tagja is aktívan részt vett a gyár életében. Fiának, Miklósnak művészi ambíciói nem voltak, üzleti érzéke viszont annál inkább. Kezdetben kereskedőként segítette a gyár működését,1897-től pedig ő lett a cég vezetője. Tanulmányutat tett például a Közel-Keleten is, ahol nemcsak tanulmányozta az egyre népszerűbbé váló orientalista irányzatokat, és másolta a dzsámik csempéinek motívumait, de jelentős üzleteket is kötött. Több nyelven beszélt, rendkívül művelt, igazi társasági ember volt, irányítása alatt a gyár vezető pozíciót szerzett a Osztrák-Magyar Monarchia kerámiaiparában. Vilmos lánya, Júlia elismert festőművészként vett részt a kerámiák tervezésében, férje, a lengyel származású építész Sikorski Tádé a gyár tervezője és művészeti vezetője lett, ő tervezte többek között a gyár gyönyörű díszkerámia raktárépületét és a Zsolnay Mauzóleumot is. Vilmos másik lánya, Teréz, szintén kivette részét a tervezésből, férje Mattyasovszky Jakab geológusként az anyagvizsgálatokat végezte. De az unokák is örökölték a tehetséget, Zsolnay-Sikorski Lívia például szobrászként tervezett kisplasztikákat a gyárnak.

 

 

 Meseszép kerámiákkal, csempékkel a negyed minden pontján találkozhatunk

 

A termelés növekedésével párhuzamosan a gyár területe is egyre nagyobb lett, a gyárépületek mellett a család lakóházai is itt épültek meg. A ma Család-és gyártörténeti kiállításnak otthont adó szép épület volt Zsolnay Vilmosék lakóháza. A szemben levő Sikorski Házban, ahol ma a Zsolnay-aranykor legszebb darabjait felvonultató Gugyi-gyűjtemény látható, laktak Júliáék, a dombon álló, ma a Bóbita Bábszínháznak otthont adó épületben pedig Miklós élt. Biztosra vettem, hogy a negyed egyik legszebb épülete is lakóház volt, de kiderült, hogy az csak a díszkerámia raktár volt. A kertben az 1880-as években még voltak szőlőskertek, termesztettek zöldséget, gyümölcsöt, a Zsolnay Miklós lakóháza alatti domboldalt pedig rózsakertek borították, de volt itt mesterséges tó tavirózsákkal és melegház is.

 

 A Sikorski-ház, ahol ma a Zsolnay-aranykor legszebb darabjait bemutató Gugyi-gyűjtemény látható

 

 Az egykori díszkerámia-raktár mesebeli épülete

 

Szabadkőműves jelképek a mauzóleumban

 

A gyár területének szomszédságában, egy dombon áll a Zsolnay-mauzóleum, a család síremléke.
Zsolnay Vilmos nagyon szeretett erre a dombra felsétálni, hogy innen nézze a gyárat, épp ezért építtette ide fia, Miklós a mauzóleumot, amit Vilmos veje, Sikorski Tádé tervezett. A neoromán stílusú sírkápolna 1906-ra, az alapító halála után hat évvel készült el. Az elmúlt száz évben sokat változott a környék, a dombra felvezető sétány melletti területre például kockaházakat építettek, melyek meglehetősen furcsán mutatnak a mauzóleum mellett. Az épületben ma már csak Zsolnay Vilmos, felesége és fiuk, Miklós földi maradványai nyugszanak, ugyanis a mauzóleumot évtizedekkel ezelőtt vandálok dúlták fel, a sírhelyeket feltörték, a csontokat szétszórták. A család többi tagja akkor a pécsi temetőben egy díszsírhelyet kapott.

 

 A mauzóleumhoz felvezető sétányt 42 kőoroszlán szegélyezi, a számnak itt is szimbolikus jelentősége van. A kockaépületek némileg megváltoztatták a hely hangulatát.

 

Az épület szimbolikájáról a mauzóleum biztonsági őre mesélt, aki nemcsak őrzi a mauzóleumot, de nagyon sokat is tud róla. A mauzóleum tele van titkokkal, a kereszténység és a szabadkőművesség rejtett szimbólumai mindenütt ott vannak, nem véletlen, hisz Zsolnay Vilmos szabadkőműves kötődésű volt. Az egyik legismertebb legenda szerint a téli napforduló idején beáramló fény úgy világítja meg a belső teret, hogy akkor, az év egyetlen napján az értő szemek számára az eozin tika is feltárul. A mauzóleum az 1980-as évekre siralmas állapotba került, a felújítás az utolsó utáni pillanatban történt meg.

 

 Ma már csak a Zsolnay család három tagja nyugszik itt

 

Interaktív kultúrtér

 

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik legnagyobb beruházása a Zsolnay Kulturális Negyed volt. A rekonstrukció során a gyár még működő egységei átköltöztek a keleti részen található épületekbe, a felszabaduló szép régi épületek pedig új, kulturális, művészeti, turisztikai funkciókat kaptak. Az épületek között sétálgatva úgy érzi magát az ember, mintha egy szabadtéri Zsolnay-kiállításon lenne, ugyanis az itt gyártott építészeti kerámiaelemeket, csempéket, míves plasztikai alkotásokat magukhoz a gyárépületekhez is felhasználták, így azok nemcsak termelés helyszínei voltak, hanem „bemutatóteremként” is funkcionáltak. Például a gyár legmagasabb kéményén, a Cifra-kéményen, az Országház belső udvarainak Steindl Imre által tervezett, növényi motívumokkal díszített domborműveit láthatjuk.

 

 Nemcsak a kiállításokon láthatjuk a gyár termékeit, de az épületeken is, például a gyár legmagasabb kéményén, a Cifra-kéményen

 

Aki mindent alaposan meg szeretne nézni, az szánjon időt a negyedre. A kiállítások mellett van itt például interaktív varázstér, amely a gyár egykori laboratóriumában kapott helyet, planetárium, és a porcelánfestés mellett a másik tradicionális pécsi iparág, a kesztyűgyártás kulisszatitkaiba is bepillanthatunk. De már csak azért is megéri ide kijönni, hogy az ember sétálgasson egyet ezen a különös atmoszférájú helyen, ahol múlt, jelen és jövő remekül megfér egymás mellett.

 

A Zsolnay Kulturális Negyed tervezésére kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatot az MCXVI Építészműterem nyerte meg, Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezők vezetésével.

 

További információ:

http://www.zsolnaynegyed.hu/

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Ismét látogatható a pécsi patikamúzeum

Barangolás Pécs tetején, a Tettyén

Messzelátó-Balázs-kilátó, Orfű

 

Cikkajánló