A Túzok Life program keretében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területeinek találkozásánál földkábelekre cserélte a villamos légvezetékeket az E.ON. Ezzel megnyílt a táj és az élőhely a túzokok számára, és ezeken a szakaszokon további madárfajok tudják elkerülni a vezetéknek ütközés mellett az áramütést is.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.
A közelmúltban túzokkakas maradványai kerültek elő Kunpeszér határában. Az esetről csak néhány tollmaradvány árulkodott, de így is egyértelműen megállapítható volt, hogy a madár halálát a légvezetékkel való ütközés okozta.
Dévaványa említésekor elsőként mindenkinek egy lenyűgöző madár, a túzok jut eszébe. Valóban, a fokozottan védett állat a helyieknek és az itt létrehozott, nemzetközi hírű rezervátum munkatársainak is a szíve csücske, ám a tiszántúli településre és környékére nem csupán emiatt érdemes ellátogatni. A táj azzal a kivételes élménnyel ajándékozza meg az idelátogatót, hogy már az első pillanattól fogva úgy érezheti, ő is a természet részévé vált.
Kalandvágyó felnőttként elindultam azon a bizonyos úton.
A kéktúrás relikviákat nézegetve kiderül, hogy miért is lett legenda a kéktúra.
Összeszedtünk pár kevésbé ismert tényt és adatot a Kékről.
