MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.09. 08:00,   Szöveg: Joó Annmária,   Fotó: Gulyás Attila

A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

Több mint 700 éve vár, ebből közel 500 éve rom. Mindenki hallott már róla, de jóval kevesebben jártak a falainál. Ostrománál a magyar történelem egyik legdrámaibb küzdelme zajlott, várkapitánya – Szondi György – pedig a török háborúk egyik legvitézebb harcosa, aki hősiességével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe. 

A felső vár az egykori kaputoronyból

 

A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében, egy magányos sziklacsúcson emelkedik Drégely vára. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várrom és pompás látképe nem adja könnyen magát. Gépkocsival közvetlenül nem megközelíthető. Több túraútvonal is vezet a várhoz, de közös bennünk, hogy minimum egy 45 perces, néhol szuszogtató emelkedőkkel nehezített menettel lehet feljutni rajtuk a romokhoz. Aki ide eljut, az nem csalódik. A gyönyörű panoráma és csend minden fáradságért kárpótol. Szép, derűs időben nyugat felé a Börzsöny északi vonulatait, keletre a Cserhát lankáit, alant pedig az Ipoly mente falvait láthatjuk.

 

Kilátás Diósjenő felé

 

Drégely várának históriáját számos író, költő, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, Kölcsey Ferenc és Arany János is megénekelte. Így sokaknak ismerős lehet a történelem- és magyarórákról a 146 várvédő hősies küzdelme és önfeláldozása Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével szemben. Azt azonban már kevesen tudják, hogy az első írásos említés szerint az Északi-Börzsöny e vulkanikus kúpján már 1285-ben vár állott, amelynek építését az oklevél a Hontpázmány nembeli Hont fiainak, Dersnek és Demeternek tulajdonítja.

 

1311–21-ig Csák Máté birtokolta, majd halála után tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóci György esztergomi érsekhez került örök birtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Korábban az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg. Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival, magas tornyaival, törékeny „vadászkastély” jellegével, akkori állapotában alkalmatlan volt e szerepre. Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte Drégely megerősítését, de a munkálatok végül elmaradtak.

 

Szondi emlékműve a várbejáró út tetején

 

Így 1552. július 6-án Hádim („a herélt”) Ali budai pasa és 10–12 ezer fős serege egy meglehetősen elhanyagolt, rosszul felszerelt várat talált, mindössze 146 katonával. A hatalmas török túlerő már eleve eldöntötte a küzdelem végkimenetelét. Innen nem lehetett csatát nyerni. Jól látta ezt Szondi kapitány is. Az ostrom három napig tartott. A védők hősiesen tartották magukat, többször is visszaverték a támadásokat, de végül az oszmán tüzérség ágyúi módszeresen szétlőtték a vár falait. Ali a végső roham előtt felszólította Szondit a megadásra, de ő visszautasította a pasa ajánlatát. Válaszul az ellenség táborába küldte két hadapródját és velük együtt két előkelő török foglyot azzal az üzenettel, hogy a két fogoly életéért cserébe a pasa nevelje fel az apródokat, illetve Szondit temettesse el tisztességesen a csata után. Ezt követően július 9-én a vár védői kitörtek, élükön Szondival, s mindannyian hősi halált haltak a közelharcban. Az ütközet után Ali állta a szavát, és tiszteletteljes temetést rendezett ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is kiérdemelte.

 

A török elhagyta a romhalmazzá lőtt Drégely várát, s helyette 1575-ben az Ipolyhoz közel, a völgyben fekvő községben 2000 lovas befogadására alkalmas palánkvárat építtetett. A sziklaormon megmaradt romot 1593-ban a tizenöt éves háború alatt felgyújtották, majd 1605-ben Bocskai foglalta el, 1644-ben Rákóczi Györgyé lett, 1649-ben pedig rövid időre ismét török kézre került, végül 1663-ban az oszmán had végleg elhagyta. Innentől kezdve főként az enyészet uralkodott Drégely romjain, köveit a helyiek nagyrészt elhordták, és az 1980-as évek végére úgy tűnt, hogy lassan csak hűlt helye marad a várnak. 1990-ben hivatalosan nemzeti örökségnek nyilvánították. 1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány, amelynek segítségével megkezdődött a vár feltárása, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítása, és ennek köszönhetően mára több száz köbméternyi falat húztak fel a régi romokra. 2012-től történelmi emlékhely, ahol minden év júliusában Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Drégely vára jelenleg a magyar állam tulajdona.

 

Helyreállított falak között

 

Amit tudni érdemes a nemzeti és történelmi emlékhelyekről

Nemzeti emlékhelyek
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg egy kiemelt nemzeti emlékhely és tizenhat nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A nemzeti emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

 

Történelmi emlékhelyek
A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A történelmi emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatod.

 

 

 

 

Drégely várának megközelítése
– Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésén 13 km-es gyalogtúrával;
– Hontról a kék kereszt jelzésen, majd bekapcsolódva a Börzsönyi Kékbe, 8 km-es túrával;
– Drégelypalánkról a Drégely vasúti megállótól indított piros sáv jelzésen, majd a piros vár jelzést követve 4,5 km-es túrával juthatunk fel az erősségbe.
– Drégelypalánkról a „Drégelyvár felé” vezető útjelző táblákat követve (ez egyben az Apródok útja tanösvény is). Az út a települést elhagyva mahadámburkolatú, de a Schaffer-kútig gépkocsival is járható. Innen kb. 40 perces gyalogtúrával érhető el a vár.
– Külön kérelemre a Vác és Balassagyarmat között közlekedő személyvonat a Schaffer-kút ideiglenes megállójánál megáll. (Leszállási szándékunkat a kiindulási forgalmi irodában jelezni kell.) Innen kb. 40 perces séta vár ránk.
– Nagyorosziból a Drégelyvár vasúti megállóhelytől induló zöld jelzésen, majd becsatlakozva a kék kereszt jelzésbe 5,5 km-es gyaloglással;
– Nagyoroszi vasútállomástól a volt katonai táboron keresztül 8,5 kilométeres, gépkocsival is járható úton, majd egy közel 1,5 kilométeres gyalogtúrával;
– Diósjenői vasútállomásról a Börzsönyi Kék jelzésén, 11 km-es túrával érhető el a vár.
 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Belvárosi pincéből a drégelyi várba

Menő és csodaszép, bringázz a Börzsönyben

Még több váras hír és cikk 

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...