Egy túra valódi csúcspontja lehet, ha a fárasztó kaptatók után elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal kezdünk el gyönyörködni a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok felejthetetlen élményekkel ajándékoznak majd meg minket.
Izgalmas videóra bukkantunk, amelyben szinte karnyújtásnyi távolságról láthatjuk és hallhatjuk a gímszarvasok gyönyörű nászénekét.
A címből egyből ki lehet találni, hogy drónvideóról van szó, ami ezúttal a Börzsöny egyik legnépszerűbb kilátójáról készült.
A Magas-Börzsöny bércei hazánk legszebb középhegységi katlanjait övezik, és az egybefüggő lakatlan terület igazi turistaparadicsomként vonzza a természetjárókat. Meredeken leszaladó hegygerincek és kőtaréjok, vadregényes erdők és panorámás kaldera teszi páratlanná ezt a tájat, amit akár egy rövidebb túrával is megismerhetünk.
A Börzsönyhöz kötődő érdekes földrajzi nevek és a hegység eldugott zugai szinte kifogyhatatlanul szolgáltatják a látnivalókat és a történeteket. A térképet nézegetve akadtam rá a Szondi György nevét viselő emlékfasorra, egy hajdani kápolna helyére és egy titokzatos alagútra. Drégelypalánkról indulva egy 16 km-es körtúrával nemcsak ezeket kerestem fel, hanem Drégely várát és a históriájához tartozó egyéb legendás helyszíneket is.
Térképböngészés közben sok mindenen megakad az ember szeme. Vajon mitől pokoli a Pokol-völgy, a Szép-bércről valóban szép a kilátás, kiről nevezték el a Nagy János-tetőt, és miért hívnak tányérosnak egy rétet?
A francia eredetű bivak (bivouac) szó szabad ég alatt tartózkodást, táborozást jelent. Ezt a természetjárók is sokféleképpen értelmezik, ezért mi, a klasszikus bivakolás fogalmától némileg eltérve, olyan helyeket válogattunk össze, amelyek nem csupán fekhellyel, de valami plusszal is kecsegtetnek egy hálózsákos, odakint éjszakázós túra során.
Sokféleképpen megtervezhetjük egy táj felfedezését, de egy túramozgalom mindig kényelmes választás azoknak, akik nem akarnak bajlódni az útvonaltervezéssel, a látnivalók és más hasznos információk összegyűjtésével. Mi ezúttal a Börzsönyt megkerülő, mintegy 66 km hosszú kék utat ajánljuk nektek.
Az egerészölyv azt hitte, könnyű zsákmányra talált, de aztán a dolgok nagyon másként alakultak.
A turisták által kevésbé ismert észak-börzsönyi táj legizgalmasabb természeti látványossága a Honti-szakadék, amit a környékbeliek csak „szakadásnak” hívnak. Nem véletlen az elnevezés, hiszen a páratlan geológiai helyszín valóban úgy fest, mintha beszakadt volna a hegy oldalába.
Sokan csak magyar Afrika-vadászként vagy „nagy oroszlánölőként” ismerik, de a kalandos utat bejárt Kittenberger Kálmán élete ennél sokkal többről szólt. Nevével kirándulás közben a Dunakanyar és a dél-börzsönyi táj több pontján is találkozhatunk, igaz emléket ugyanakkor híres barátja, Fekete István állított neki, aki a nimbusz mögé látva írta meg a vadász hányattatott történetét.
A városok zaját, parkolót és aszfaltot is hátrahagyva megérkezni a csendbe: az erdei vasutak végállomásai sokak számára ideális úti célok, míg másoknak „csak” egy-egy újabb felfedezőút kezdőpontjai. Összeállításunkban hasznos tippeket adunk az utazás folytatásához.
Egy felfedezőút története, ami mindazok számára tanulságos és egyben inspiráló lehet, akik az izgalmas látnivalókért szívesen letérnek a jelzett turistaösvényekről.
Korábban már hallottam róla, mások állították, hogy megtalálták, a térképen pedig én is olvastam a létezéséről, de még sosem jártam ott. Pontosan működő terepi szerszámomnak köszönhetően viszont könnyedén ráleltem.
Van a Börzsöny szívében egy gyönyörű környezetben fekvő ízlésesen és igényesen felújított kulcsosház. Megnéztük, ott aludtunk és felkerestük a környékbeli látnivalókat.
Egy börzsönyi völgyszoros, amely rövid idő alatt a természetvédelem szimbólumává vált. Érvek és érzelmek, tervek és valóság, avagy miről is szólt voltaképpen egy kisvasút tervezett felújítása?
Elindult a jelentkezés az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett erdei vándortáborokra, amelyek keretei között a nyár során felsősök és középiskolások csoportjai indulhatnak egyhetes túrákra a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis vadregényes erdőségeiben.
Az európai erdők fenséges csúcsragadozója rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé, leginkább csak a nyomai árulkodnak róla. Egy téli hétvégén kis csapatunkkal a Börzsönyben indultunk nyomkeresésre.
A Dunakanyar hegyvidékeit keresztben átszelő piros sávjelzés 66 kilométere mindent bemutat a két testvér, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus tájaiból, amit csak érdemes felfedezni a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. Sajátos hangulatú, kellemes túraútvonal, legyen szó többnapos trekkingről, egynaposokra osztott kirándulások sorozatáról vagy emberpróbáló teljesítménytúráról.
Hazánkban talán nincs még egy olyan hely, amelyhez annyi monda kötődne, mint a börzsönyi Kámorhoz. A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék.
