Keresés eredménye

Ez persze egy kicsit szubjektív, de a Mátrát járó túrázók közül sokan a kissé félreeső Világos-hegyet tartják a legkülönlegesebb csúcsnak, és legszebbnek a tetejéről nyíló látványt.

Magyarországon rengeteg látványos természeti képződmény található. Ilyenek például azok a különleges sziklaalakzatok, amelyek már önmagukban is csodás, olykor meghökkentő látványt nyújtanak. Összeállításunkban öt kivételes hazai sziklaformációt mutatunk, túratipekkel.

A Börzsöny kalderájának bejárása, a Tapolcai-medence tanúhegyeinek felfedezése, a Medves-vidék bazaltkúpjainak megismerése: minden bizonnyal ezek a legjobb hazai „vulkántúrák”. Most mutatunk öt kevésbé ismert, de legalább ilyen látványos vulkános túrát.

A Sár-hegy különlegessége, hogy platójáról elénk tárul a Mátra déli vidékének teljes körpanorámája, jól láthatjuk a Kékest, a Bükk csúcsait, de a lábunk előtt kinyílik a táj a Mátraalja és az Alföld felé is. A tetején egy bájos kápolna magasodik, amely több száz éve búcsújáró hely.

Jó érzés fent lenni és szétnézni, befogadni a magasság kínálta újszerű távlatot. Ha a tájat a legszebb „oldaláról” szeretnéd megcsodálni, vedd célba a következő természetes kilátópontokat. Ezek a helyek az év minden évszakában ugyanolyan jók, csak éppen más-más élménnyel ajándékoznak meg.

„A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.”

A Szakadás-árokra méltatlanul kevés figyelem jut, pedig Magyarország egyik leglátványosabb szurdokáról van szó. Méreteivel a Rám-szakadékkal vetekszik, de annál sokkal vadregényesebb, ami azt is jelenti, hogy hétvégente garantáltan nem kell benne sorban állni.

Miután a Mátrába is megérkezett az igazi tél, és egybefüggő hótakaró borítja a magasabb részeket, szombaton megnyílik a téli sportok kedvelői előtt a Mátraszentistván Sípark.

Egyetlen betyárról sem szól annyi monda, csárdabeli történetet és népdal, mint Vidróczki Mártonról. Az ő emléke maradt fent a legtöbb formában. A legendákon és dalokon túl nevével vendéglők cégérein, szakácskönyvekben, valamint a turistatérképeken is találkozhatunk, de egy teljesítménytúra és egy sörmárka is a Vidróczki nevet viseli. Mit tudunk valójában a híres-hírhedt betyárról, és hol bujdosott a törvény elől?

A Mátra vulkanikus tömbje hazánk legmagasabb, egyik legtagoltabb és egyben legvadregényesebb hegyvidéke, amelynek egyedi értékei minden évszakban vonzzák a természetjárókat. Teljes felfedezéséhez ez a rövidnek mondható jelvényszerző túra biztosan nem lesz elég, de remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából, természeti kincseiből és történelméből.

Az extrák pedig nagyon extrák: egy különleges vár rálátással a Kékes oldalából induló grandiózus völgyre, egy Mária-fa, a Mátra keleti gerincének két, talán legszebb csúcsa, és a vadregényes Závoz-völgy.

Az erdők mélyén látványos, az egykori vulkanizmusról tanúskodó sziklaképződményekkel találkozhatunk, a bércek tetejéről pedig pazar kilátásokban lehet részünk a szélrózsa minden irányában. A kevés települést felfűző mátrai kék ösvény bejárása közben betekintést nyerhetünk egy ősi, mára már kialudt vulkán „lelkivilágába” is.

Van a Mátrában egy település, amelynek neve egybeforrt az emberi kegyetlenség és a megaláztatás fogalmával, illetve a kommunizmus áldozatainak emlékével. Közel hetven év távlatából már szabadon beszélhetünk az itt történtekről, de felfognunk még ma is nehéz. A Recsk határában fekvő egykori kényszermunkatábort bejárva, valamint hajdani lakói és őrzői elbeszélései alapján keresünk válaszokat a miértekre, és közben az emberi természet jó és rossz oldalával is szembesülünk.

A Palóc Bringatúra során keresztül-kasul bejártuk Palócföldet, s bátran állítjuk: új terep került az ország bringás térképére. E méltatlanul elhanyagolt vidék kerékpáros felfedezéséhez pedig nagyon is jól jönnek a Palóc Bringa elektromos rásegítéssel működő kerékpárjai.