MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.06.25. 14:30,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Az Esztramos barlangcsodái – a bánya titkai

A Bódva völgye fölötti, félig elbányászott hegy felszíne egyedi látványt nyújt, ráadásul a hegy gyomrában, az egykori ércbánya tárója hazánk egyik legkülönlegesebb barlangját rejti.

 

Az előző cikkben már bemutatott Esztramos-hegy félig elbányászott tömbje meghatározza Bódvaszilas és környékének látképét. Az egykor a környék lakosságának munkát adó bányaüzem már rég a múlté, de a kitermelés közben felfedezett természeti csodák a jövő nagy lehetőségét rejtik a vidék számára. A hegy talán legegyedibb látványossága már ma is bejárható, és szerencsére tervekből sincs hiány.

 

Az Esztramos Bódvaszilasról 

 

Cseppkőzászlók és borsókövek birodalmában

 

A kedvező adottságú Esztramos-hegy gyomrában évszázadok óta bányászott vasérc után a két világháború közt nőtt meg igazán a kereslet. A modern gépekkel egymás után épültek a kutatóvágatok, majd maguk a fejtések, összesen nyolc szinten behálózva a hegy mélyét. Eközben tucatnyi kis barlang nyílt meg, amelyek kutatásával a bányászok nem sokat foglalkozhattak, így a legtöbbször az érintett járatokkal együtt eltömedékelték őket. Senki nem tudja biztosan, hány ígéretes barlang került így feledésbe.

 

A hegy gyomrában tucatnyi bányatáró maradt meg

 

Az 1950-es években az egyik táró egy különösen nagy üreget keresztezett, ami tonnaszámra nyelte el a beléöntött meddőt, de nem mutatta a telítődés jeleit. Közben a bányászat intenzitása csökkenni kezdett, ahogy elfogyni látszott a gazdaságosan kitermelhető érc. Szerencsére ekkor eljutott a bányába a Vámőrség barlangkutató csoportja, Szilvássy Gyula vezetésével. A kutatók a jól bevált, ma is meghatározó módszert választották: bányászkísérőikkel járatról járatra követték a barlangból kiáramló huzatot. Így bukkantak rá több másik mellett a Rákóczi-barlangra is, 1964-ben. Már az első ottjártukkor leereszkedtek a törmelékhalom oldalában az ismeretlen mélységbe, ahol a bányászok elbeszéléseiből már ismert, varázslatosan csillogó tavat találtak; nem sokkal ezután már egy gumicsónakkal tértek vissza, és a víz túlsó partján folytatták az útjukat. A rendkívül nehéz terepen egyszerű felszereléssel, karbidlámpák fényénél jutottak egyre tovább a járatban, és végül bejutottak a barlang legnagyobb, hatvan méter magas termébe. 

 

  

  A Rákóczi-barlang hasadékjellegű, tehát leginkább függőleges kiterjedésű

 

A víz fölötti rész a mai ismereteink szerint sem áll többől ennél a két, óriási teremnél, annál érdekesebb azonban a víz alatti járatok kérdése. Itt az elmúlt évtizedekben közel négyszáz méter hosszan úszták be a kutatók a járatokat, egészen 44 méter mélységig merülve. Jelentősen nehezítette a kutatást, hogy az évek alatt a barlangba öntött meddő nagy részét is el kellett szállítani. Egyértelművé vált, hogy a különleges tavak a talajvíz, így a közeli Bódva szintjén állnak, folyamatosan követve annak vízállását. A víz itt kristálytiszta, egészen addig, amíg óhatatlanul a falakhoz érve, a búvárok fel nem kavarják – ha ez megtörténik, a finom szemcsék leülepedése akár napokig is eltarthat.

 

Pillantás a mennyezet kőcsodáira

 

A hegy gyomrának négy másik barlangjával együtt fokozottan védett. Legközelebbi szomszédja a Rákóczi 2. számú barlang, amelynek víz alatti labirintusában sokáig keresték az összeköttetést, de ezek a próbálkozások eddig nem vezettek eredményre.

 

Egy kutató búvár megmentése
2002-ben a Rákóczi-barlang lett a helyszíne a hazai barlangászat egyik legnagyobb szabású mentőakciójának, amikor a részben víz alatti járatok labirintusában egy eltévedt kutatót több tucat segítő ötnapos munkájával sikerült kimenteni. A szerencsés baleset egyik „következménye” egy újabb, addig ismeretlen mellékág felfedezése lett, amelyet a benne rekedt búvár nyomán Zsolti-tanyának neveztek el. Az események 16. évfordulóján magazinunk is megemlékezett a történtekről.
 

 

A levegőben itt-ott láthatóvá válik a 99 százalék feletti páratartalom 

 

A barlang egésze hasadékjellegű, tehát leginkább függőleges kiterjedésű, és a nagyobb magasságban kialakult Földvári Aladár-barlanghoz hasonlóan, egyedülállóan gazdag képződmények borítják: egymásra települt cseppkövek, cseppkőfüggönyök, cseppkőzászlók és különösen nagy tömegben előforduló borsókövek. Ez utóbbiak kialakulásához a mainál jóval hidegebb és szárazabb felszíni éghajlatra volt szükség. A különleges formákat sok helyen vörösre festi a beszivárgó vizek által szállított vastartalom.

 

 

Az ezernyi képződmény között jó pár olyan különlegesség is van, amelynek kialakulására a szakemberek máig nem találtak biztos magyarázatot. A barlang 1982 óta fokozottan védett, 1995 óta az Aggteleki- és Szlovák -karszttal együtt a világörökség része.

 

Nagy hegy, nagy lehetőségekkel

 

A Rákóczi-barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság holnapján elhelyezett rend szerint egész évben, vezetett túrákon látogatható. A bejárat akár személyautóval is elérhető a Bódvarákóból induló burkolatlan, de könnyen járható úton. Saját jármű nélkül a leglátványosabb a szomszédos Bódvaszilasról, a kéktúra útvonalán, a folyót keresztezve érkezni, de Miskolcról néhány óránként közvetlen bódvarákói buszok is indulnak – ezek végállomása szintén Bódvaszilas.

 

Bódvarákó, főtér 
 

A bejárásához nincs szükség külön felszerelésre, bár a lépcsők helyenként létraszerűen meredekek, az odavezető táróban pedig itt-ott alacsonyra kerül a mennyezet – ez utóbbi miatt az átlagosnál magasabb termetű látogatóknak a pénztárban tárolt védősisakokat ajánlják a túravezetők. A csoportok maximális létszáma 10 fő, az alsó korhatár a meredek lépcsők miatt tíz év.

 

Túra az Esztramos körül
A környék felfedezésének talán legalkalmasabb módja egy egész napos körtúra. Bódvarákóról kiindulva, a kék jelzést követve, a Martonyi-kolostorrom érintésével, majd a zöld jelzésre áttérve érhető el az Esztramos csúcsa, ahol az egykori kőbánya helyéről látványos panoráma vár. Innen a jelzett út egyenesen a festői Tornaszentandrásra visz, ahonnan szintén könnyen elérhető a Rákóczi-barlang bejárata: ekkorra már bő tizenöt kilométer lesz a lábunkban, egy újabbat megtéve pedig visszatérhetünk Bódvarákóra.

 

A barlang megközelítése önmagában is különleges, hiszen az egykori bánya mélyében, a ma is működő, eredeti világítás fényében, vasúti sínek mentén sétálva juthatunk el a bejárathoz. Az út menti elágazásokban még néhány csillét és kisebb bányagépet is megcsodálhatunk. Ezek az eszközök viszont nem évtizedekkel ezelőtt lettek „itt felejtve”. A bánya állagmegóvása és részleges helyreállítása a nemzeti park egyik fontos projektje, és jelenleg is itt zajlik a szemünk előtt: az elmúlt években hagyományos, kézi erővel számos járatot megtisztítottak a beomlott kövektől, megközelíthetővé téve számos kisebb barlangot.

 

Időutazás a bánya mélyén, félúton a Rákóczi-barlang felé

 

A kitermelt kőzet elszállításához kerültek elő a raktárak mélyéből az öreg bányacsillék, amelyek számára a sínpárt is visszaépítették a bejárat előtti felszíni szakaszon, ahol az omladékot a töltés oldalába önthetik. Ezzel együtt felújították a villamos hálózat fontosabb részeit, és még a bánya egykori három szintes kis irodaháza is a természetvédelem tulajdonába került. A terület előtti raktárak pedig számos hatalmas, eredeti bányagépet rejtenek: csörlők, felvonók és keskeny nyomközű vasúti járművek várják itt biztos helyen a szebb napokat.

 

Az állagmegóvó munkák nyomán újra működik a bánya vasútja

 

Látványos tervekből szerencsére nincs hiány: az irodaházban felújítás után öltöző, turistaszállás és látogatóközpont épülne, a Rákóczi-barlanghoz pedig a bányavasút népeskocsija szállítaná a látogatókat. Ennél is különlegesebb terv az Esztramos csúcsáról a mélybe vezető 130 méteres függőleges akna felújítása. Ennek felvonójával a látogatók egyszerűen felliftezhetnek a részben elbányászott hegytető különleges kősivatagába. Mindez ugyan kissé grandiózusak tűnik, de az akna eredeti berendezései is még többnyire a helyükön, vagy a raktárban vannak, a hegytető üzemi épületei pedig a vizsgálatok szerint tökéletes szerkezeti állapotban vészelték át a bezárás óta eltelt éveket.

 

A pénztár és a felújítás elején álló egykori központi épület – maga a barlangba vezető bánya innen pár száz méterre nyílik


Az előkészítő munkák mindenesetre régóta tartanak, a barlang pénztára egy szerény pihenőhellyel együtt például már évek óta az egyik szomszédos felújított bányaépületben működik, és a közelmúltban a kéktúra bélyegzőhelyeinek egyike lett. A folytatás remélhetőleg „csak” az anyagiakon múlik...

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az Esztramos barlangcsodái - a hegytető világa

A kameracsapda megmutatja, mit rejt az Aggteleki-karszt

Ahol a kamaszok is leteszik az okostelefont






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...