MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Balatonhenyétől Nagyvázsonyig

Hajnali párába burkolózó kis falutól egy erdei iskolán át Kinizsi Pál váráig tartott ez a túranap, rengeteg látnivalóval és bő vizű forrásokkal fűszerezve. Fotós beszámolóm. 

Mivel Nagyvázsonyba még időben oda akartam érni, jó korán felkeltem, és reggeli nélkül neki is vágtam az útnak. Az Akácfa utcából kiérve jobbra fordultam, felfelé haladva pár ház után el is hagytam a falut. Az utolsó utca tetején balra, majd egy kőfaragó telepnél jobbra kanyarodva egy domboldal kapaszkodóján találtam magam a K és a P jelzés közös szakaszán, ahonnan visszanézve csodás panoráma tárult elém: a kora reggeli halvány fényben párában úszott az egész völgy!

 

Fotó: Papp Géza

 

Ezután hosszú egyenes szakaszokkal, széles erdészeti úton haladtam enyhe lejtéssel a Homokházi-rétig. A térkép forrást is jelöl, de én azt nem találtam sehol. Innen a Z jelzés is becsatlakozik:

 

Fotó: Papp Géza

 

Itt jobbra kellett kanyarodni. Úgy száz méterrel feljebb visszanézve egészen szép a látvány, csak egy felsővezeték zavar bele a látványba. Ez alatt feljebb át is visz az út – itt már a nap is jobban sütött – kezdtem érezni az erejét. A „nagyfeszvez” után már csak rövid séta, és el is értem az egykori csicsói erdészházig. A bejárattól pár lépéssel feljebb, az út jobb oldalán van a bélyegző, egy esőbeálló és egy pad, itt ne felejtsünk el bélyegezni! Az egykori erdészház mára komoly központtá nőtte ki magát, 2004 áprilisa óta a Balaton-felvidéki Erdei Iskola működik itt több épületben. (Honlapjuk: http://www.bakonyerdo.hu/okoturisztika/erdei-iskolak/balaton-felvidek, Horváth Eszter erdei iskolavezető: +36 30/685-3148, E-mail: ). Kicsit lejjebb, a táborozóktól távol maradva ültem le reggelizni egyet, aztán bélyegeztem, és indultam tovább.

 

 

 

Az út széles, jól kiépített, és egy kicsit lejt is, így aztán jól haladtam, különösen, miután egy vidám gomba is rám mosolygott az egyik fán – valami tanösvény jelzése lehet. Itt van a túra leghosszabb nyílegyenes szakasza. Az aszfaltútra kiérve jobbra kell fordulni – menjünk át az út túloldalára, csak onnan fogjuk ugyanis észrevenni a fák között megbúvó, részben már benőtt oszlopot, ahol balra le kell mászni a fák közé. (Ha kiérsz az erdős rész után a mezőgazdasági földekhez, akkor már túlmentél!)

 

Az erdőben keskeny, később kiszélesedő ösvény vezet, enyhe lejtéssel, több helyen dupla kék jelzéssel. Egyszer csak bal kéz felé nagyobb vízmedence bukkant fel, mellette padokkal. Elértem a Kinizsi-forráshoz:

 

Fotó: Papp Géza

 

Fotó: Papp Géza

 

Ha a forrás medencéjének kifolyója elé állunk a medence felé nézve, akkor bal kéz felé kitérve kell pár lépést menni, és a fák között megbújva rátalálunk egy magas falmaradványra. Ennyi maradt meg az egykor a pálos szerzetesrend által épített tálodi kolostorból:

 

Fotó: Papp Géza

 

 

Tálodi kolostor
„A XIII. század végén a Gyulaffy család alapította a kolostort. A pálos szerzetesek a XV. század végén elhagyják, s a vázsonyi kolostorba költöznek. Helyükbe ferencesek települnek. 1552-ben a török harcok nyomán pusztul el. A növényzettel teljesen benőtt romokat száz éve Rómer Flóris találta meg. Tálod falu templomát 1970-ben tárták fel. A romok környezete természetvédelmi terület.” (A falon található tábla felirata)
 

Innen továbbindulva pár lépés után kiértem az erdőből.

 

Fotó: Papp Géza

 

Mezőn át, majd egy kis patak mentén visz tovább az út. Ahol egy kis, kék jelzéssel is ellátott fatábla mutat jobbra, térjünk ki, itt pár lépéssel feljebb megtaláljuk a Szent Ilona-templom romjait:

 

Fotó: Papp Géza

 

 

Szent Ilona-templomrom
„Tálod kicsiny templomát a XIII. században építették. Miután a települést 1548-ban pusztán hagyta a lakossága, a templom romlásnak indult, falaira rátelepedett az erdő. 1970-ben találtak rá a romokra, 2007-ben került sor a megóvásukra. Most már vigyázzunk rájuk!” (A templom melletti fatábla szövege)
 

 

Innen tovább haladva a K jelzésen, már nagyobb emelkedés nélkül, könnyebb sétával érhetjük el a patak mentén, majd a patakot elhagyva a következő állomást. Először a pálos (Szent Mihály) kolostor kútjához, majd pár lépéssel arrébb, egy kék L jelzésen néhány métert haladva felbukkan a jókora kolostorrom. A túlsó végében egy fába hatalmas darazsak fészkeltek be, nyáron legyünk óvatosak!

 

Fotó: Papp Géza

 

Fotó: Papp Géza

 

Pálos kolostorrom – Nagyvázsony
„A vázsonyi pálos kolostort 1483-ban Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította. Szerzetesei a közeli tálodi klastromból költöztek át. Templomában temették el Kinizsi Pált (+ 1494. november 24.) és felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot (+ 1508). A szerzetesek 1543-ban Fehérvár eleste után elhagyták a kolostort. Amikor 1552-ben a törökök Veszprémet elfoglalták, az itteni magyar várőrség felrobbantotta, „Félvén attól, hogy a török beléjek száll.” A romok köveit előbb a várban a falak megerősítésénél, később a falusiak házépítésénél hasznosították. 1959-ben a falmaradványokat feltárták és konzerválták.” (A rom melletti információs tábla szövege)
 

 

A kék jelzés ezután levisz egy másik útra, azon jobbra térve, a temetőnél elérjük Nagyvázsony első házait. A fő látványosság természetesen a Kinizsi-vár:

 

Fotó: Papp Géza

 

Fotó: Papp Géza  Fotó: Papp Géza

 

Kinizsi-vár
„Nagyvázsony 256 méteres magasságban, a Kab-hegy lábánál fekszik. Nevét első birtokosáról, a Váson / Vázsony nemzetségről kapta. A család kihalása után a király 1472-ben hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta. A vár építése a 14-15. század fordulójára tehető. Négyszögletű öregtornya a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. A vár két okból nem a hegy tetejére épült: egyrészt így nyíllövésnyi távolságban volt az itt elhaladt két út, amelyek kereskedelmi szempontból jelentősek voltak. Másrészt csak itt, lejjebb volt olyan forrás, amely nyáron sem apadt ki, így a vár lakói nem maradtak ivóvíz nélkül. (Forrásvizet most is találunk a bejárat felett!) A torony eredetileg kb. 25 méter magas volt, később egy lőterasszal bővítették – ez a bővítés a torony sarkainak eltérő kövein jól látszik is. Kinizsi Pál 22 éven át volt Nagyvázsony és birtokainak ura – ez idő alatt erősítették meg a várat, építették meg a pálos kolostort és a plébániatemplomot. A vár nyugati oldala volt a lakószárny, itt alakították ki azt a kápolnát is, ahol ma Kinizsi vörös márvány sírköve látható. A kaputorony (barbakán) patkó alakú kétszintes építménye a vár keleti, északkeleti oldalát védte. A vár 20. századi feltárását 1954-1960 között Éri István régész vezette, kisebb ásatásokat 2005-06-ban is végeztek. A mai kiállítási anyag korabeli tárgyak másolataiból áll.”
 

A vár tornyába azért is érdemes felmenni a szűk csigalépcsőn, mert a tetőteraszról remek kilátás nyílik a kéktúra következő szakasza, a Kab-hegy irányába:

 

Fotó: Papp Géza

 

 

TIPP
A vár bejárata felett bő vizű, kiépített forrásnál tölthetjük meg a vizespalackjainkat, ha a Kinizsi-forrás vize már elfogyott volna.
 

A vár feletti domboldalon áll az evangélikusok temploma. Bár már 1681-ben templomépítési engedélyt kaptak, ez a templom csak 1796-ra épült fel, addig a vár területén állt épületben tartották istentiszteleteiket. A templomot 1863-ban tűzvész pusztítja, de tíz évre rá már új orgonáját avatják fel. 1904-ben statikai okokból visszabontották a templom tornyát. Az 1970-es években barokk berendezését a ma is látható, puritánabb belsőre cserélték. Istentiszteletet napjainkban kéthetente tartanak vasárnap 14 órai kezdettel.

 

Tipp
Kulcs, bejutás ügyében két címen lehet érdeklődni: Somogyi Józsefné – Nagyvázsony, Temető utca 6., vagy Németh Szabolcs – Mencshely, Kossuth u. 24.
 

 

Ebédelni több helyen is lehet, én a vár tövében, a Várcsárda nevű helyet választottam. Korrekt kiszolgálás volt, nem olyan lenyúlós hely, mint amennyire tartottam tőle a vár közvetlen közelében. Segítőkészen azt is megengedték, hogy egy hátsó helyiségben ott hagyjam a hátizsákot, amíg körülnézek a várban.

 

Fotó: Papp Géza

 

A falu túlsó végében áll a Szent István-templom, amelyet román kori templomból 1481-ben Kinizsi Pál építtetett át. Berendezése és tornya barokk stílusú. A templommal szemben van még egy igen egyszerű kis büfé, khm… retró stílben, a templom oldalában pedig a barnára festett buszmegálló a „Nagyvázsony, pulai elág.” nevet viseli. Innen mennek buszok visszafelé. Amíg oda nem ér a busz, vagy beülünk a szemközti büfébe, vagy megszámoljuk, hogy eddig hány tűzőgépkapcsot nyomtak bele a buszmegálló deszkáiba. Have fun!

 

 

Képek és szöveg: Papp Géza – kektura.blog.hu

 

Az előző szakaszról itt olvashatsz


Kinizsi-forrás
Kinizsi-forrás
Kinizsi-forrás
Tálodi kolostor
Tálodi kolostor
Pálos kolostorrom
Pálos kolostorrom
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Nagyvázsonyi evangélikus templom
Nagyvázsony



HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
1516171819
20
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...