MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Bodajktól Gántig

Csókakő újjáépülő vára, a Nyúl-völgy és egy második világháborús mészárlás emléke is elém került ezen a látnivalókban gazdag szakaszon.

Reggel korán ébredtem, mert 6.45-kor indult a buszom Bodajkra. Bodajk előtt, Söréden tartott a busz egy 10 perces pihenőt, így egy gyors kávézás, szendvicsvásárlás is belefért. Bodajkot nem jártam be végig, egy gyors bélyegzést követően távoztam. Az 1956-os emlékmű érdekessége, hogy idézetnek egy Ákos dalszöveget választottak rá – egyedi megoldás. A város határában, a már régen használaton kívüli iparvágány állomásépülete után rövidesen újra sínekhez értem – ez a ma is használt vonal. Itt is lehet bélyegezni, az állomásépülethez képest a sínek túloldalán, a sorompó mögött, egy oszlopon van a bélyegző.

 

 

Az aszfaltúton végigbandukolva a 81-es főúthoz értem ki, itt, a Sandokan Étterem és Panzióban még tartottam 10 perc szünetet egy kólára, palacktöltésre, mosdólátogatásra. Ezután a 81-es mentén szerencsére csak pár lépés, és balra letértem a kis forgalmú aszfaltútra. Ez hangulatos, szerény emelkedővel visz be Csókakőre. Végig is kellett sétálni a falun, érintve a templomot, és előtte a falu térképét is. 2016-os kiadású térképem szerint a falu közepén van a bélyegző, de helyben kiderült, hogy már felvitték a falu felső végében lévő parkolóhoz. Nem semmi, itt fizetős a parkolás (2017-ben 500 Ft/nap a tarifa).

 

 

A falu felső végében van a parkoló, ahol korábban mészkőbánya működött, területét 2003-ban rekultiválták. Vannak padok is – sőt, én még egy kürtőskalács-árust is találtam. A felső végében, egy fa villanyoszlopon találtam rá a bélyegzőre. Innen felfelé megy tovább a kék jelzés, be az erdőbe. Kicsivel feljebb találni egy kiágazást piros L és zöld L jelzésekkel – a várat szerintem ezen érdemes megközelíteni. Úgy száz métert kell felmenni fa lépcsőfokokon, majd egy jókora szikladarabon átbújni, és hopp, már ott is vagyunk.

 

 

 

2017-es infó szerint a vár november 1. és március 31. között 9-17-ig, április 1-től október 31-ig 9-21-ig tart nyitva. Belépőjegy a felújítás ideje alatt még nincs, viszont egyik épületbe sem lehet bemenni, csak a belső lépcsőkön lehet felmenni a vár tetejéig.

 

 

 

A vár rekonstrukciója még folyik, így ingyen beléphettem, viszont a kápolna és az őrtorony még zárva volt. A feljebb lévő kútba sem engedik beugrani a turistát – ez remélhetőleg így is marad. Érdemes a legfelső szintig felmászni, onnan ugyanis már nemcsak a falu, hanem a túloldali hegyek felé is remek a kilátás. Ha le akarsz ülni enni-inni, akkor ne a várban tedd, hanem a már ismert úton lépcsőzz vissza a kékre, és úgy kétszáz méterrel feljebb lesznek árnyas padok a várról szóló információs táblánál.

 

 

A piros L és a zöld L jelzések fentebb szétválnak, a kék a Vár-völgy szép útján emelkedik tovább. Fent egy nagy fánál éri el a Csóka-hegyről jövő utat. Ilyen széles, jól járható utak jellemzik a Gántig hátralévő részt, erdei utakkal kombinálva. Hamarosan kereszteztem a zöld jelzést, majd később balra egy elkerített rész mellett vitt az út, itt is a Mária-úttal közösen.

 

Egy szinte autópályává szélesedő szakasznál elértem a kék kereszt jelzést, de ez egy közös kanyar után nem sokkal kitért – pontosabban az ment tovább egyenesen, a kék pedig jobbra. Ezután még több kanyar jött, érdemes figyelni, bár itt jók a jelzések, könnyű megtalálni az utat. Gondban csak akkor voltam kicsit, amikor egy irtáshoz érve eltűntek a jelek. A térképen fehérrel jelzett aszfaltutat elérve kiléptem, innen nagyon jól lehetett haladni.

 

 

Amikor egy másik aszfaltút és a zöld kereszt is felbukkant egy nagy fánál, amire két kifakult szentképet is felszögeltek, simán csak az úton kellett maradni, elköszönve a Mária-úttól is. Az aszfaltút után egy enyhén lejtő, szép szakasz jött. A kék kereszt jelzés érintésekor is csak egyenesben kell maradni (avagy jobbra tartani, nem térve ki balra), így a kék és a zöld közös szakaszán sétálva tovább.

 

 

Dr. Göblyös Géza ügyvéd tiszteletére halálának évében, 1973-ban, emlékművet állítottak itt. A helyszínről szép kilátás nyílik a Horog-völgyre. A kőkocka közelében erdei padnál is le lehet ülni. A pihenőhely után a kék hamarosan elágazik balra, elköszönve a zöld jelzéstől. Ezután enyhén lejtő úton ereszkedtem le a Nyúl-völgyben.

 

 

Az aljában egy újabb fairtás következett, itt mindig a széles úton kellett maradni. (Az irtás miatt jelzésből is kevesebb maradt.) A kék kereszt elérésekor csak továbbmentem, lejjebb kiértem az erdőből egy pusztás részre. Villanyvezeték mentén indul el vissza a kék kör jelzés. Erre tettem egy kitérőt – megérte.

 

 

Az első megálló az egykori Kápolnapuszta temetőjéhez vitt, ahol egy 1945 márciusi vérengzésben a Vörös Hadsereg a kis falucska összes férfitagját kivégezte. Még feljebb sétáltam a villanyoszlopok mentén. A falu egyetlen, romjaiban még beazonosítható házát is belepte már a gaz.

 

 

 

Nagyjából 2-3 villanyoszlopnyival feljebb, jól jelzett helyen tér be a fák közé a jelzés a Vörösmarty-forráshoz. Itt egy nagyon szép tisztást találtam, padokkal, esőbeállóval. A forrás vize tiszta, de a kútból nem jön ki kifolyó cső, így nem igazán lehet megtölteni a vizespalackokat. A forrás felett egy pici mesterséges tó is van, de az már elkerített magántulajdon.

 

 

Visszasétáltam a kék kör jelzéstől egészen az aljáig. A sárga jelzés keresztezése után egy nagyobb, fedett pihenőhelyet értem el. Innen egy keskeny erdei ösvény indult el (sajnos jelöletlenül) először laposan, a kékkel párhuzamosan, de a fák között, majd emelkedésnek indulva. Még kétszáz métert se kell menni a Gánti-barlang két, egymás melletti nyílásához. A nagyobbikba bepillantva még egy denevért is felriasztottam édes nappali álmából. Ezután már csak egyenesen mentem tovább, míg balra kopár domboldal tűnt fel a borússá váló időben.

 

 

Az első házak elérésénél balra le kell térni a mögöttük futó utcára. Mit házak, inkább falusias hangulatú paloták ezek. Feljebb, az első keresztutca elérésekor egy kicsit ismét letértem a kékről, átvágva a kék háromszög jelzésre. Először egy házát sirató, bőröndös öregasszony szobránál emlékezhetünk a Gántról kitelepítettekre, majd a buszmegálló után a kék háromszög jelzés indul meg a hegynek. Ide nem a tetejébe telepített kereszt és két emlékkő miatt érdemes felmenni, hanem mert fentről szép panoráma nyílik Gánt lovardájára és házaira. A hegyről visszatértem a kék jelzésre. Az új aszfaltút melletti új járdán, a Petőfi utcán egy szovjet hősi emlékmű is felbukkan.

 

 

 

A Petőfi utca végénél akkora vizesárok épült, hogy egy kisebb folyó is elférne benne. A piros négyzet elérésétől pár lépésre jön Máry néni vendéglője, a bejárat melletti ablakban van a kéktúra-bélyegző, ne hagyd ki!

 

A bélyegző kívül van, így annak dacára tudtam használni, hogy amikor ott jártam, éppen zártkörű rendezvényt tartottak. Pár lépéssel feljebb egy ABC is van az utca túloldalán. Ha maradnál még egy napot, nézd meg Gánt-bányatelep mellett a földtani tanösvényt is.

 

Képek és szöveg: Papp Géza – kektura.blog.hu

 

Az előző szakaszról itt olvashatsz.




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...