Szélfajták, avagy neves szelek a világon

Kezdjük azzal, mi is az a szél, hogyan jön létre? A levegő vízszintes, nagy nyomású területről alacsony nyomású terület felé mozgó áramlását nevezzük szélnek. Ezt a jelenséget a bolygónk forgásából származó Coriolis-erő és felszínének egyenlőtlen felmelegedése okozza, ami nyomáskülönbségeket hoz létre a légkörben, a meleg levegő pedig felfelé száll, helyébe hidegebb levegő áramlik. Ezek az áramlatok lehetnek nagy kiterjedésűek, ugyanakkor léteznek egészen kis, lokális szelek is. A helyi szeleket természetesen befolyásolhatják nagyobb légköri folyamatok.

Az egyik legismertebb bukószél elnevezés a főn, ami a magas hegyvidékeknél alakul ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti, majd a hegycsúcson a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi áramlik. A hegyvidéki szél napszaktól függő irányú helyi szél. Nappal a hegyoldalakon a domborzati hatások miatt a levegő jobban felmelegszik, mint a völgyekben, ennek köszönhetően a levegő a völgyekből feláramlik a hegycsúcsok irányába (anabatikus szél, avagy felszálló szél, völgyi szél), éjjel viszont a hegycsúcsok hűvös levegője megindul a völgyek felé (katabatikus szél, avagy leáramló szél, hegyi szél). Magyarországon pl. a Mátra vagy a Mecsek alján a lejtőszél, míg az Alpokban vagy a Kárpátokban a hegy-völgyi szelek alakulnak ki.

Tavaknál és tengerpartokon tapasztalható az úgynevezett parti szél. Nappal a szárazföld gyorsabban melegszik, emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban természetesen záródik a kör, tehát a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet megfordul: A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti szelet tapasztalhatunk a Balatonnál is.

Misztrál

Erős, hideg, északnyugati szél, amely a Francia-középhegység fennsíkjáról a Földközi-tenger térsége felé, az Oroszlán-öbölbe (Golfe du Lion) fúj, az északi mediterrán térségben. Nagy hatással van a francia mediterrán partokra, és gyakran hirtelen viharokat okoz a mediterrán térségben Korzika és a Baleár-szigetek között. A misztrál leggyakrabban télen és tavasszal, egy vagy két napig, de akár egy hétig is tart. Legerősebb széllökései a két évszak közötti átmenetben jellemzők, akár a 185 km/h-t is elérik.

Nemere

A nemere a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-medencében és a Csíki-medencében uralkodó száraz hegy-völgyi szél. Nevét a Nemere-hegységről kapta, mivel a hegy felől fúj. A szibériai anticiklon hatására kialakuló erős, hideg, néha jeges szél, időnként hetekig is eltart, és komoly viharokat is okoz.

Bíze

A bíze egy észak, északkeleti száraz, hideg szél, mely kelet-európai kontinentális hideg levegőt szállít, és Északkelet-Európából Közép-Európa felé fúj. A Genfi-tó területén érzékelhető a legjobban hatása, ahol a klasszikus bíze-méréseket dokumentáló berendezések gyakran 60 km/h szélsebességet regisztrálnak, de a 100 km/h szélsebesség sem ritka. A bíze az éjszaka során fokozatosan gyengül, a nap folyamán ismét felerősödik.

Bóra

A bóra (horvátul bura, szlovénül burja) az isztriai és dalmát tengerparton, legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, amely a szárazföld felől partvidék felé tart, időnként rendkívül erős rohamokkal. Az elnevezés a görög mitológiai alak, Boreasz nevéből származik, akit az északi szelek királyának tartották.

Blizzard

A viharos erejű, hideg északnyugati szelet hívják így Észak-Amerikában. Heves hóviharokat képes előidézni, miután a szél ereje a talajról is felkapja a friss havat. Csak télen jelentkezik, és igen alacsony hőmérsékletű levegőt zúdít az Észak-atlanti-partvidékre.

Chinook

Főn jellegű szél az Észak-Amerikai Sziklás-hegység keleti oldalán, ami a Csendes-óceán felől érkezik. Száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük. Télen gyors hóolvadást okoz.

Fremantle Doctor

Egyszerűen The Doctor néven is emlegetik ezt a Nyugat-Ausztráliában jellemző légmozgást. Hűsítő, délutáni tengeri szél, mely a nyári hónapokban a délnyugati parti területeken fúj. A parti szelet a szárazföld és a tenger közötti nagyobb hőmérséklet-különbség kelti. Először mindig délnyugati irányból érkezik a nyugati part déli felére dél és délután 3 óra között. A légmozgás decemberben és januárban a legerősebb, februárban és márciusban a szél mérséklődik, az év többi időszakában csak gyengén vagy egyáltalán nem fúj.

Harmattan

A harmattan forró és száraz nyugat-afrikai passzátszél. Északkeleti vagy keleti irányból fúj november vége és március közepe között a Szahara felől a Guineai-öböl felé. Jellemzően sok sivatagi port szállít, melyet akár több száz kilométerre is eljuttat. Harmattan idején néhány nyugat-afrikai országban a sok por miatt jelentősen korlátozódnak a látási viszonyok, illetve a levegő páratartalma is drasztikusan lecsökkenhet, akár 15%-ra is, amely érték már káros hatással van az egészségre. Ezt a heves és száraz, sűrű port szállító szelet Egyiptomban Habubnak nevezik.

Számum

Afrika, jellemzően az Arab-sivatag homokvihara. Az ég a portól beborul, a Nap elhalványul és a légkör vörös színűvé válik. A szél által felkapott forró homok felmelegíti a levegőt, melynek ezáltal a hőmérséklete akár az 50 °C-ot is elérheti.

Sirokkó

Az olaszul scirocco-nak nevezett szelet Dalmáciában jugo néven ismerik. A Földközi-tengerről induló, kelet–délkeleti irányból fújó meleg, páradús, több napig is eltartó szél, ami októbertől január végéig igen jelentős esőzést hozhat. A tenger hullámait magasra felkorbácsoló sirokkó érkezésének előjelei közé tartozik, hogy a déli látóhatáron az eget ólomszürke felhők borítják el. A sirokkó akár néhány perc alatt is képes irányt változtatni, és erős északkeleti irányú széllé válhat.

Kossava

A kossava szél egy délkelet-északnyugati irányú szélvihar, amely a Balkánon, különösen a Delibláti-homokpusztán (Szerbia) és a Niš-környéken jellemző. A kossava szél jellemzője, hogy alacsony légnyomású zóna jön létre az Adriai-tenger felett és egy magas légnyomású zóna Oroszország déli részén, ami a jellegzetes, hosszan tartó szelet okozza. Jellemzően tavasszal és ősszel, két-három napig tart, időnként északabbra, Magyarországig is terjedhet, de délebbre, Niš-ig és Szófiáig is eljuthat.

Üvöltő negyvenesek

Az üvöltő negyvenesek (angolul: Roaring Forties), a déli féltekén, általában a 40° és 50° déli szélesség között uralkodó erős, nyugati szelek összefoglaló neve. Az erős, nyugatról kelet felé tartó légáramlást, a levegő Egyenlítőtől a Déli-sark felé tartó mozgásának, a Föld forgásának és a szelet akadályozó földterületek hiányának együtthatása okozza. Az üvöltő negyvenesek határai változóak, az évszaktól függően északra vagy délre tolódhatnak. A délebbre uralkodó hasonló, de még erősebb és veszélyesebb szeleket tomboló ötveneseknek (angolul: Furious Fifties) és rikoltó hatvanasoknak (angolul: Shrieking Sixties vagy Screaming Sixties) nevezik.

Mi az a Tramontana?

Az északi szél ősrégi elnevezése a mediterrán térségben. A szó a latin trānsmontānus (transz + montanus) szó összetételből ered, melynek jelentése „a hegyeken túlról vagy a hegyeken át”, ami az Alpokra utal. A szónak egyébként más, átvitt értelme is létezik: messziről érkezett, külföldi vagy idegen.

Globális szélrendszerek

• Passzátszelek: A trópusi övezetben fújó állandó szélrendszer.
• Monszun: Nyári, tenger felől érkező, nagy esőt hozó szél.

Nagy erejű légörvények és viharok

• Ciklon: A trópusi övezetekben kialakuló, nagy erejű légörvény.
• Hurrikán: A trópusi ciklon Atlanti-óceán északi részén használt elnevezése.
• Tájfun: A trópusi ciklon elnevezése a Távol-Keleten. A tájfunokat gyakran
• Tornádó: Forgószél, amely gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában.
• Orkán: A trópusi övezet viharos, 117 km/h fölötti sebességű szele.

A hurrikánok és tájfunok saját nevet is kapnak, amit a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) listájáról választanak. A névadás rendszere eleinte csak női neveket tartalmazott, 1979 óta férfi nevek is szerepelnek rajta. Egy évre 21 névből áll a készlet, mert az angol ábécé ennyi betűből áll. Ha ezek elfogynának, következnek a görög ábécé betűi – tehát Alpha, Béta, Gamma és így tovább. A listán szereplő nevek pár évente változnak.