Mi van a Sas-hegy gyomrában?

Budapest egyik legkülönösebb tudományos műhelye nem egy egyetem tetején, nem egy modern laborban, hanem egy hegy gyomrában működik.

Egykor itt katonai titkok és háborús hangok visszhangoztak, ma a Föld rezdüléseit figyelik. A Sas-hegy mélyén található a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium az ország egyik legfontosabb földrengésfigyelő állomása.

Katonai bunkerből kutatóállomás

A Sas-hegy belső járatai nem természetes barlangok: a második világháború idején, dolomitba vájva épültek, katonai céllal.

A háború elmúltával a járatok üresen maradtak – egészen addig, amíg a tudomány meg nem találta bennük a jövőt.

A városi legendák szerint az 1950-es években gombát termesztettek a járatokban, sőt, egyesek még azt is tudni vélték, hogy a bunker egykor a föld alatt összeköttetésben állt a Kis-Gellért-hegyben található létesítményekkel, ám erről semmilyen hitelt érdemlő dokumentum nem maradt fent, és erre utaló bizonyítékok sem kerültek elő.

A budapesti szeizmológia története azonban jóval korábban kezdődött: az első nagy érzékenységű szeizmográf 1906-ban a Nemzeti Múzeum pincéjében működött. Egy ideig ez volt a főváros földrengésfigyelő központja, de a 20. század közepére a város annyira zsúfolttá vált, hogy a villamosok, autók, emberek zaja, rezgése már jelentősen zavarta a méréseket. Valódi, szilárd nyugalmat kellett találni.

Miért éppen a Sas-hegy?

A választ Egyed László fizikus adta meg az 1960-as években.

Magyarországon ugyanis kevés helyen érhető el ilyen geológiai környezet – a középhegységeken kívül az ország nagy részét vastag, fiatal üledék borítja. Tudományos szempontból a Sas-hegy valóságos unikum. 1963-ban költözött ide a budapesti szeizmológia, és azóta a hegy gyomrában zajlik a magyar földrengés-megfigyelés egyik legfontosabb munkája.

A Föld mozgásának nyelvén

A bunkerben ma is láthatók a régi műszerek: tekercsek, mágnespofák, karcsú lengőelemek. A működésük egyszerű, mégis elegáns fizikai elvre épül. Amikor a Föld mozog, a tekercs elmozdul a mágneses térben – áram indukálódik, a feszültség pedig arányos a mozgás sebességével. Ez a jel rajzolja ki a szeizmogramot, a földrengések sajátos „ujjlenyomatát”.

A modern szenzorok ugyan más méretűek és érzékenységűek, de ugyanazon az elven működnek.

Ennyire sérülékeny – és ennyire fontos – a pontos mérés.

A Sas-hegyi állomás tagja annak a globális szeizmológiai hálózatnak, amely a 2000-es évektől már olyan sűrű és kifinomult, hogy a Föld valamennyi M≥5 magnitúdójú rengését képes észlelni. Európában, így Magyarországon is a hálózat érzékenysége lehetővé teszi az 1–1,5 magnitúdós földmozgások detektálását is. A munka nem csupán észlelés: a hálózat működtetése, a szeizmogramok feldolgozása, elemzése és értelmezése adja a földrengéskutatás alapját – ebből születik a bolygónk belsejét feltáró tudás.

Látni, ahogy a Föld lélegzik

Bár az obszervatórium folyamatosan működik, időről időre megnyitják a nagyközönség előtt is. Nincs fix nyitvatartás: a látogatás nyílt napokon, ismeretterjesztő programokon, illetve szakvezetett túrák részeként lehetséges. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tervei szerint a „Túra a Sas-hegy felszínén és gyomrában” nevű program 2026 tavaszától – várhatóan márciusban – újraindul. A Sas-hegyi tanösvény szakvezetett bejárása és a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium látogatása havonta egyszer válik majd elérhetővé.

Látogass el a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapjára és Facebook-oldalára, valamint az obszervatórium weboldalára és közösségi oldalára, hogy időben értesülj a legközelebbi látogatásról!