H.Z. túrablog

2015. május 31.

Gyalogszerrel a Balaton körül - VI. rész - Zánka és Örvényes között

A jelzések hiányára lehet készülni, de a nem létező utak nagyobb nehézséget okoznak. Ennek ellenére sikeresen teljesítettem ezt a szakaszt is. Sajnos a túramozgalom füzete itt csak minimálisan használható. Ha a füzet szerinti 7-es számú szakaszhoz érkeztek, minden lehetséges tájékozódási eszközt be kell vetni, persze a legjobb a GPS.

A Balaton körtúrának ezt a részét egy nap alatt csak úgy tudtuk megcsinálni, hogy nagyrészt mellőztük a tömegközlekedést. Hajnali indulás autóval, kompozás, majd tovább Örvényesre. Itt leparkoltunk, elbuszoztunk Zánka-Köveskálig, és onnan indultunk vissza. Az állomáson a pecsételés rendben megtörtént, majd a közelben vezető zöld sávjelzést néztem ki, azon terveztem az utat Dörgicse felé. A terv csak terv maradt, szerencsére a 71-es út kereszteződése után egy jól járható földútra leltünk, ami nagyon érdekes terepen vezet.

 

Láttunk rengeteg, számomra ismeretlen, de nagyon szép virágot, cserjéket, kevés fát, sok borókát és több figyelmeztető táblát, miszerint meg ne próbáljunk arra menni, mert a kutyák biztosan megesznek majd! Bizakodtam, hogy talán nem lesz gond, hiszen jelzett turistaúton jártunk. Kutyával nem is találkoztunk, aztán a táblák is elfogytak. Jelzést ugyan kilométereken keresztül nem láttunk, de a kütyü szerint jó helyen jártunk.

 


A Balaton turistatérképén is szerepel ez a zöld sávjelzés, vagyis mindenhol, ahol csak kell, kivéve a terepen. Egy éles jobbkanyar következett a Cserkúti patak felé, ezt eltévesztettük, de visszafordultunk oda, ahol elvileg a zöld sáv vezet. Csupán elvileg: a réten még csak-csak lehetett haladni, de aztán járhatatlan erdőhöz érkeztünk, vissza is fordultunk. Az észak felé tartó földutat követve legalább azt is felmértem, majd egy jobbra vezető szekérúton elérkeztünk a Csorsza-gáthoz.

 


Egy nagy birkanyáj legelt mellettünk, a kutyák és a szamár figyelő pozícióban szemlélt minket, de nem zavartuk egymást. A patakon átkelve egy fűvel benőtt szekérútra tértünk, erre járhattak a barik, mert elég jól letaposták, jelzés persze egy darab se volt. Egy erdős részen átkelve hamarosan a Szent Balázs-hegy alatti szőlők széléhez érkeztünk. Itt továbbra is a zöld sávon haladtunk, legalábbis elméletileg, de például kénytelenek voltunk átvágni a szőlőn a sorok között, mert nem volt út a jelzés alatt. Pincék közelében találkoztam a zöld sávval először, fonódva a piros kereszttel.



A talán Dörgicséhez tartozó pincesorok között egy jelzetlen útra tértünk át, ami a közeli 400 éves tölgyfához vezetett. Itt található a GCD400 nevű geoláda. Innen már gyorsan beértünk Dörgicse alsó részére, és a falu főutcáján indultunk városnézésre. Dörgicséről sok érdekes dolgot írnak, de azt például nem, hogy sört itt nem árulnak, legalábbis az általunk érintett részen csak borozó volt.

 


Felsődörgicsére érve a románkori Szent Péter templomrom árnyékában pihentünk le ebédelni. Szép és látványos, rendezett a környezete is, és érdekes a mellette álló Regős-szobor. A rom belsejében található a GCdomr geoláda, amit gyorsan megtaláltunk.

 


Ebédszünetünk után a piros sávjelzésen kanyarodtunk vissza az Alsődörgicsei romtemplom felé, ami a Balaton körtúrám igazoló pontja is. Az utat itt is erősen benőtte a fű, de egy motoros közvetlenül előttünk robogott, így az általa vágott csapást majd ösvényt követve érkeztünk meg a temető mellé. Itt vízkészleteinket és magunkat is felfrissítettük, aztán sikeresen túlmentünk a romhoz vezető ösvényen. Visszafordulva egy enyhén emelkedő erdei úton jutottunk fel a hatalmas romterületre. Nagyon szép és látványos hely, ide érdemes elmenni, mert az egyik legnagyobb templomrom, amit valaha láttam. Rendezett, sok paddal ellátott népszerű kirándulóhely, és a közelben található a GCdoro geoláda, amit könnyen megtaláltunk.

 


A falu szélét érintve újraterveztük a további útvonalunkat. Ismét egy jelzetlen útra tértünk rá, de ez jól járhatónak bizonyult, és a Becserpusztai-erdészház felé vezetett. Szép, erdős terepen, itt-ott napsütésben ballagtunk. Gyorsan megérkeztünk az erdészházhoz, amely mellett - a füzetünk szerint - egy kopjafánál kell az igazoló fényképet elkészíteni. A kopjafa valójában egy sír felett áll, előterében látható is a sírra állított kereszt. A közelben egy hölgy virágokat fotózott. Odajött hozzánk. Tőle tudtuk meg, hogy a férje van ott eltemetve, aki 45 évesen halt meg, és azért helyezték éppen itt végső nyugalomra, mert ez volt az egyik kedvenc helye. A sír körbe van kerítve - aki erre jár, tartsa ezt tiszteletben!

 


Elkészült az igazoló fotó, majd a sárga sávjelzésen mentünk tovább. Itt szép, erdős terepen vezet az út tovább. A sárga sávjelzés is elég jól kitartott, aztán lassan dél felé fordultunk, mivel az ajánlott útvonal nem érinti Balatonudvarit, én pedig szerettem volna megnézni a sírköveiről híressé vált régi temetőt.

 

 

A kerékpárúton gyorsan visszaértünk Örvényesre, ahol türelmesen várt ránk a járművem. Az esti vihar előtt még éppen haza is értünk.

Ez egy nagyon szép szakasz, sok látnivalóval. Akinek ideje engedi, még más érdekességeket is felkereshet az útvonal közelében.

 


Zánka-Köveskál - Dörgicse - Balatonudvari - Örvényes útvonalam a turistautak.hu térképén.
Táv: 21.8 km
Szint: 370 m

Még több fotó itt látható a túráról.

Következik: Ábrahámhegy - Zánka

Gyalogszerrel a Balaton körül - IX. rész - Szigliget - Badacsony között

Gyalogszerrel a Balaton körül - IX. rész - Szigliget - Badacsony között

2015.08.05.

A Balaton körtúra legnehezebb része a füzet szerinti 10-es szakasz. Azt írja az igazoló füzet, hogy 25 km hosszú, a szintemelkedés pedig 730 m. Mivel nem „megszakadós” stílusban túrázok, én ezt a szakaszt kettévágtam, és most a Szigliget - Badacsony részét jártam végig, de azért hozzácsaptam még 4 km-t, mivel Balatonedericstől gyalogoltam rá az útvonalra a kerékpárúton.

→ Tovább