MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.15. 10:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit - TM, Fortepan, PIM

Időutazás a Svábhegyen

Télen nagyobb túrák helyett sokan inkább csak kisebb sétákra indulnak. Számukra lehet kiváló úti cél Budapest egyik legszebb és legzöldebb városrésze, a Svábhegy, ahol szinte minden épületnek különös története van.

 

Fotó: Tóth Judit - TM

A Svábhegy talán legszebb kapuja a Széchenyi emlékúton, falán vélt vagy valós szabadkőműves jelképekkel

 

Ha a 21-es buszról vagy a fogaskerekűről leszállunk a Városkút megállónál, pár lépést kell csak tennünk, hogy megtaláljuk az állomások névadóját. A Város-kút a budai várat egykor ellátó vízvezetékrendszer legfontosabb forrása volt. A vízvezetéket a 15. században, Mátyás király idejében építették ki, három budai forrástól vezették a vizet a 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre. A török hódoltság alatt a vízvezetékrendszer tönkrement, 1718-ban újították fel, és 1304 méternyi fenyőfa és 2675 méter ólomcső felhasználásával juttatták el a vizet a budai várba. 1849-ben Görgei Artúr átvágatta a vezetéket, hogy a várat védő császári katonák vízellátását megakadályozza. A kút 1882-ig működött, akkor szerepét átvette a még ma is üzemelő budaújlaki vízmű.

 

Fotó: Tóth Judit - TM

A Város-kút rekonstruált alsó kútháza 

 

 

Ahonnan Görgei a Budai vár ostromát irányította

 

Ha már szóba került a szabadságharc. A Városkúttól jó tízpercnyi sétával, lefelé a Diana úton érhetjük el az orbánhegyi Óra-villát, ahol 1849. májusában Görgei Artúr kialakította főhadiszállását. Az 1843-ban, klasszicista stílusban épült villa egy pesti csokoládégyárosé volt, és a homlokzatán található óráról kapta a nevét. Görgei, a budai vár ostromakor innen figyelte az eseményeket, és irányította a vár ostromát. A villában ekkor többen is megfordultak, például a későbbi aradi vértanúk, Aulich Lajos, Nagysándor József és Knézich Károly tábornokok is, de állítólag itt vitázott össze Klapka György és Petőfi Sándor is, és a vita hevében Klapka a költőt a villa egyik szobájába zárta.

 

Fotó: Fortepan

Az Óra-villa 1922-ben

 

Kicsit följebb, a Diana úton egy másik villa is áll, mely mai romos állapotában is felidézi egykori szépségét. Az 1844-ben, Hild József tervei alapján épült Karczag-villát a hazai klasszicizmus egyik legszebb lakóépületének tartották. Ma a villa magántulajdonban van, a kert ősfáit évekkel ezelőtt kivágták, az egykor szebb napokat látott nyaraló pedig szép lassan az enyészeté lesz.

 

Fotó: Tóth Judit - TM

A Karczag-villa, sorsára hagyva a város tetején 

 

 

Szanatórium a hegyen

 

Nem kell messze mennünk, hogy rátaláljunk a hegy másik kiemelkedő szépségű épületére, a Svábhegyi Szanatóriumra, mely ma szintén a pusztulás útján jár. Az Eötvös út és a Karthauzi utca által határolt hatalmas telken 1883-tól vízgyógyintézet működött, a ma is álló szanatórium 1927-ben nyitotta meg a kapuit. Itt kezelték egy ideig Karinthy Frigyest is. Később üdülőszállóvá alakították, és egy kültéri uszodát is építettek, melynek tervezője Hajós Alfréd volt. A háború után tüdőszanatórium, majd belgyógyászati klinika működött itt, de lassan két évtizede az épület üresen áll, és napról napra egyre rosszabb állapotba kerül.

 

Fotó: Wikipedia

A Svábhegyi Szanatórium fénykorában

 

A Karthauzi utcán sétálva, a fogaskerekű sínjei mellett egymást követik az érdekes épületek. A sarkon álló egykori Svábhegyi Nagyszálló, ahol Sissi, később IV. Károly is megfordult, ma szintén üresen és elfeledve várja, hogy valami történjen vele. Ha továbbhaladunk, a ’30-40-es években épült egykori hoteleket láthatunk. A ma már társasházként funkcionáló épületekben a II. világháború idején a Gestapo rendezte be főhadiszállását. Továbbhaladva a Karthauzi utcán, a fogaskerekű hídja előtt egy bájos kis, alpesi stílusú villa áll. A magánkézben lévő Karthauzi-lak az író és államférfi, báró Eötvös József nyaralója volt egykor.

 

Jókai, a svábhegyi földbirtokos

 

Nem Eötvös József volt az egyetlen író a hegyen. Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából vásárolt egy svábhegyi birtokot. Az akkor még kőbányának használt telket Jókai teljesen átalakította, és valóságos kis paradicsomot varázsolt a helyére, mely életének egyik legfontosabb helyszíne lett. „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”

 

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum


Az író nemcsak afféle műkedvelő földesúr volt, de komoly szakmai tudásra is szert tett. A kertészeti szakirodalom mindig keze ügyében volt, sőt Kertészgazdászati jegyzetek címmel ő maga is írt egy könyvet a témában. Ebben beszámol tapasztalatairól és módszereiről, többek között a szőlőművelés és gyümölcstermesztés terén, de ír arról is, hogyan fogták meg erdősáv-telepítéssel a hideg svábhegyi szelet, és hogyan védekezett a kert kártevői ellen. Sajnos, Jókai villája ma már csak egy-két régi képen látható. Az egyetlen régi épület, amely még ma is áll, az a présház, melyben a Petőfi Irodalmi Múzeum kicsi, de nagyon érdekes kiállítása látható. A Jókai-kertben egy kis tanösvény vezeti körbe a látogatót, melynek tábláit olvasgatva sok érdekességet tudhatunk meg az író svábhegyi birodalmáról.

 

Síelők, golfozók, autóversenyzők

 

A Svábhegy a 19. század második felében egyre népszerűbb lett a kirándulók körében, sorra épültek a fogadók és a kisvendéglők. 1882-ben még Erzsébet királyné is többször ellátogatott ide, és a János-hegyen álló, akkor még fából készült kilátóból gyönyörködött a panorámában.

 

Fotó: Fortepan

Norma fája, a híres bükk, amit többször is villámcsapás ért, ennek ellenére 1927-ig kitartott


A turizmus fellendülésének nagy lökést adott az 1874-ben meginduló fogaskerekű, mely kezdetben csak a Városmajor és a Svábhegy között közlekedett, és 1890-ben hosszabbították meg a pályáját a Széchenyi–hegyig.

 

Fotó: Fortepan

A fogaskerekű végállomása. A felvétel valamikor 1880-1890 között készült


Az első síelők az 1890-es években jelentek meg Magyarországon. Az 1930-as években már sorra létesültek a sípályák és síugrósáncok az országban. A Normafa és János-hegy közötti Hármaskút-tetőn álló sáncot kezdetben télen használták csak, később egy műanyag borítással nyári használatra is alkalmassá tették.

 

Fotó: Fortepan

Síelők a Normafánál, ahol ma az Eötvös út és a Konkoly-Thege Miklós út kereszteződése, illetve a parkoló található

 

Fotó: Fortepan

A síugró sánc nyári üzemmódban 1958-ban


De nem csak a téli sportok kedvelői hódolhattak itt kedvenc sportjaiknak. Az 1920-as években sorra rendezték az autóversenyeket is a hegyen. Az indulók között volt például Almásy László gróf, a későbbi Afrikai-kutató vagy Horthy Miklós két fia is.

 

Fotó: Fortepan

1922-ben a Svábhegyi autóverseny egyik résztvevője a Karthauzi utca és a Művész utca sarkán

 

Fotó: Tóth Judit - TM

...és ugyanitt, 94 évvel később a fogas csattog át a síneken


1911-ben kezdte meg működését a Széchenyi-hegyen a főváros első golfpályája is, amit sokan Európa egyik legszebb fekvésű pályájának tartottak. Virágkorát a két világháború között élte, hivatalos bezárására 1951-ben került sor, ugyanis területén megkezdődtek az úttörővasút végállomásának építési munkálatai. A terület ma védett, egy különösen szép, értékes növényfajokban gazdag gyep borítja, a múltra pedig már csak a közeli Golfpálya utca neve emlékeztet.

 

Hasznos információk

A Jókai Emlékszoba vezetéssel látogatható.
Nyitvatartás:
március 15-től október 31-ig
szerda-vasárnap, 10-18 óráig

november 1-től március 14-ig a kiállítás látogatása csoportok részére tárlatvezetéssel lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján
telefonon: (+36) 1 317-3611/150; 151; 153 mellék
e-mail:

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kalandtúra a budai várban

Kilátó a Hármashatár-hegyen

Budai kilátótúra extrákkal

A sziklaorom lábától a meggyes rétesig a zöldön - Gellért-hegy-Normafa

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (1):
hobo-bobo 2017.12.16. 05:47
Nagyon-nagyon érdekes írás, imádom az ilyen "akkor és most" jellegű összehasonlításokat.
Rengeteg munka lehetett benne. Gratulálok! :-)
A Normafás kép a Fortepan nyitóképe, ha nem tévedek.
Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...