MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

Jövőbe néztünk a bükki kövekről

A népszerű, 8–900 méteres csúcsokat, fenséges köveket kínáló Bükk-fennsík mellett a Garadna-patak északi oldalán elterülő Kis-fennsík méltánytalanul tölti be a mostohatestvér szerepét. Sziklái alacsonyabbak, cserébe viszont könnyebb gyalogtúrákon élvezhetjük mesés panorámájukat.

Szerencsére szilveszterkor is kitartott a napfényes téli idő, ezért magától értetődő módon döntöttünk úgy, hogy az év utolsó napját is a hegyekben töltjük. Az alkalomhoz illő, látványos túrát terveztünk, amely emlékezetessé teheti az évzárást.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


A Bükk Kis-fennsíkja az Alföldről nem közelíthető meg túl könnyen, sőt a mozgalmas időszakra való tekintettel szállást sem tudtam foglalni, mégsem álltunk el eredeti elhatározásunktól. Kora reggel indultunk, hogy a nap nagyobb részét már a Bükk szívében tölthessük. Kiindulópontként Szentléleket választottam, amely már a nevével is méltó helyszíne ennek az ünnepi alkalomnak. A tengerszint feletti 710 méteren elhelyezkedő település csak üdülőtelepként funkcionál. Vendégházain kívül állandó lakosa talán nincs is. Gyönyörű környezetben, az erdő mélyén várja a természet szerelmeseit. Egyetlen épített nevezetessége a 14. századi pálos templom romja. A Szentlélekről elnevezett monostort Ernye bán fia alapította az 1200-as években.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


Az erdő mélyén álló templom vesztét is a mohácsi vész okozta, csakúgy, mint számos középkori társáét. Megmaradt, szinte teljes falrészletei árulkodnak a gótikus épület egykori szépségéről. Miután körbejártuk az impozáns romokat, az erdőbe „menekültünk” a vendégház szilveszteri zenebonája elől. A bükki Kéken a nyírjes irányába indultunk. Az egész vidékre jellemző bükkerdő kellemes egyhangúságába változatosságot hoz egy kis csoport nyírfa.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


Hamarosan, az aszfaltot átszelve, ismét az uralkodó fafaj vonzásába kerültünk. Előttünk állt az a nevezetesen összefonódó kettős törzs, amelyet minden túraleírásban olvashatunk. Itt rövid ideig bámészkodtunk, annál is inkább, mert az erdőbe bevilágító nap és a csavarodó fatörzs különös látványt nyújtott.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


Pár lépés, és a Látó-kövek terelték el a figyelmünket. Nagyobb hegységeink köveit elhelyezkedésük alapján a népnyelv különbözőképpen nevezi. A peremrészeken lévőket Őr-hegyeknek, a német ajkúak Strázsa-hegyeknek nevezik. Ebben a rendszerben kapják nevüket a Látó-hegyek is, amelyek inkább a belsőbb régiókat foglalják el. Nem mindegyikről kínálkozik kilátás, de a Bükk-fennsík kövei nem ezt mondhatják el magukról. Erről a Látó-kőről (és az összes, túránk által érintett kőről) azonban tiszta időben egészen a Tátra vonulatáig ellátni, ami a Tátra-látó elnevezést is magyarázza.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


Megérkezve tehát az első panorámát nyújtó sziklához, észleltük annak népszerűségét. Könnyen, minimális sétával is megközelíthető, ami jelentősen növeli a közkedveltségét. Ahogy nőtt a megtett kilométerek száma, úgy csökkent nullára a sziklák zsúfoltsága. De maradjunk még pár percig a Látó-kőnél, amelyre természetesen mi is felkapaszkodtunk. A megállásra, fényképezésre és szilveszter révén egy pohárka melegítő ital elfogyasztására alkalmas stabil pontok felszabadulására kicsit várni kellett.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


Az előttünk elterülő falvak és a Lázbérci-víztározó csillogó tükre impozáns keretet kapnak a Tátra havas csúcsai által. A tömeg inkább lépteink szaporázására késztetett minket, ezért hamarosan a Mária-forrásnál álltunk meg pihenni. A legenda szerint ezt és az út menti másik két forrást egy erdész három lányáról nevezték el. Nemcsak olvashatjuk, de láthatjuk is, hogy a Bükk forrásvizekben bővelkedik, ami előnyére szolgált az egykori remetéknek vagy akár a kolostor lakóinak is. A pálosok erőfeszítés nélkül, monostoruk szomszédságában is több irányban lelhettek felfrissülést.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


A forrás befagyás előtt álló vizétől inkább hideglelést kaptunk volna, ezért a saját italainkból kortyoltunk indulás előtt. Átmelegedve jelzést váltottunk, és a kék kereszten folytattuk tovább a barangolást. Aggódva tapasztaltuk, hogy az alig két kilométeren belül megejtett nagyobb ereszkedőnek meglesz még a böjtje. Az irtást elhagyva a Csondró-patak völgye vadregényes szurdokával hamar feledtette az aggodalmunkat, így már jókedvűen sétáltunk végig a jeges vízfolyás mentén. Az utat szegélyező sziklák szaporodtak, sejtettük, hogy közeledünk a második állomásunkhoz.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


A Bartos-kő, amelyet helytelenül Odvas-kőnek is neveznek, a térképen fel nem tüntetett csodálatos kilátással kecsegtet. A szikláról jól látszik megtett útvonalunk eddigi legmagasabb csúcsa, a Látó-kő. A tematikus túrák kódjai jól látható helyeken leolvashatóak a kövek oldalairól. Rövid gyönyörködés és annál több fotó után indultunk tovább.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


A piros sávon megtett kilométereket csak a Vízfőnél való saras küzdelem nehezítette, amely a felszökő forrásoknak köszönhető. Alig félórás emelkedő után a Kis-Kacsitán nyergén lévő tisztást értük el. A Buzgó-kő szikláira felmászva teljes körben tekinthettünk szét. A hosszan elnyúló sziklagerinc panorámája szintén jelzetlen volt, ami elgondolkoztató. Milyen lehet akkor a többi kő kilátása, amit már a kartográfusok is méltatnak, jelzést biggyesztve a térképre? Jelzéssel vagy anélkül, de itt is a Tátra csipkéit csodáltuk.

 

Fotó: DR. Kocsis Tünde


A Kéken, a Nagy-Kacsitánra vezető ösvényen igazolódott be kezdeti aggodalmunk. Erőnket azonban nem vesztettük el, volt még kellő energiánk felmászni az Örvény-kőre is. A Pogányoltárt mondják a Bükk egyik legszebb mészkőképződményének, én azonban nem állítanék fel rangsort, mert eddig mind lenyűgöző volt. Tetején dombormű állít emléket nagy magyar írónknak, Jókainak. Lefelé menet egy bagoly huhogása kísért, de a madarat sajnos csak elrepülni láttuk. A Tér-bikktől a 2015-ben bevezetett új, tematikus jelzésrendszer egyikén, a stilizált koronán, jobbára a kerékpárosoknak szánt útvonalon csorogtunk vissza Szentlélekre.
A Kiss-fennsík csodálatos környezetével bebizonyította, hogy méltatlanul szorul háttérbe nagyobb testvére mellett. Minket mindenesetre meggyőzött, nem ez lesz az utolsó itteni túránk.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. január
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
16
17
1819202122
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2016. december
Árvai Mátyás:
Winter is coming...
Gerecse 2017 - Már lehet online nevezni!
A 36. Gerecse 50 távjai 2017-ben sem változnak, a klasszikus 50-es mellett 30, 20 és 10 km-es szakaszok...