MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.04.21. 07:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Kisvasút a Bükk-fennsík tövében

Egy jóízű hétvégi túrához, vagy épp erdő széli pihenőhöz nem feltétlenül kell sokat készülnie annak, aki Felsőtárkányt veszi célba. Sárga busz, kéklő tó, piros mozdony és zöldellő hegyek, pár percre Eger városától.

Hazánkban csak kevés nagyváros van abban a szerencsés helyzetben, hogy a központjából élvezetes közlekedési eszköz szállítsa a kirándulókat a környező erdők és hegyek közé. Eger adottságai ebből a szempontból igazán kedvezők, hiszen nemcsak a legkisebb nagyvasút, de számos buszjárat is feltárja a Bükk-vidék közeli tájait. Az utóbbiak egyikével ráadásul csak pár megállót kell utazni, esetleg autózni, hogy a hegység három valódi, keskeny nyomközű erdei vasútjának egyikén találhassuk magunkat. 

 

Indulásra készen Felsőtárkány főutcáján


Amíg a legtöbb kisvasút pontosan megőrizve hordozza magán az iparvasutak több mint fél évszázados, egységes színeit és formáit, Felsőtárkány járműparkja szó szerint színfolt: a kívül-belül fából épült felépítményű, egyedi személykocsik, és a mozdonyok színe még kicsit hasonló formában is csak az ország túlsó felén, Csömödéren jöhet szembe. Az öreg járművekhez természetesen hosszú történet is tartozik, ami a hasonló vasutak életútjának szinte valamennyi jellegzetes elemét tartalmazza. A bükk déli részének itteni völgyeiben 1915-ben kezdődött a kitermelt fát szállító vasutak építése, aminek az első világháború vége adott nagy lendületet: miután az erdők nagy része az új országhatár túloldalára került, a meglévő hegyvidékek faállománya gyorsan felértékelődött. Hamarosan már a Bükk-fennsík tövétől Eger-Felnémet nagyvasúti állomásáig ért a keskeny nyomközű pálya, kiágazásokkal a környező ipartelepek felé. A 21. századot azonban már itt is csak a kiterjedt hálózat egy kis darabja érte meg, Felsőtárkány falu és a tőle öt kilométerre lévő Stimecz-ház tisztása között. Ez a vonal ma az Egererdő Zrt. gondozásában áll, és a kilencvenes évek nehéz időszakán túllendülve, a jövője hosszú távon is biztosnak tűnik. Azonban az egykori Felsőtrárkány–Eger vonalszakasz sem veszett el teljesen: ennek nyomvonalán ma népszerű kerékpárút halad, a megyeszékhelyről egyenesen az erdők tövében fekvő faluig.

 

A Szikla-forrás, és az alatta hullámzó tavak környéke egész évben népszerű pihenőhely


A vasút Felsőtárkány központjából indul, de mielőtt a hegyek felé fordulna, az elmúlt években már egy rövid kitérőt tesz a falu keleti végén álló parkba is. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak is otthont adó, kiterjedt területen játszóterek, két tó, büfék és rétek várják a kikapcsolódást keresőket; jól bevált itt a vasút azon ötlete, hogy ezen az élettel teli helyen érdemes a vonatnak is „megmutatni magát”, ha már a sínek megvannak itt, az egykori Lök-völgyi szárnyvonal utolsó megmaradt szakaszaként.

 

Kertek és kis utcák közt vezet az út a Bükk felé


Egy irányváltás után a szerelvény ismét Felsőtárkány központjában zakatol, ha nem is a kertek alatt, de közvetlenül mellettük: a Bocskay utca mintegy fél kilométerén a vasút miniatűr villamosként halad az utca oldalán. Ahol pedig elfogynak a házak, az ablakok elé tárul a Bükk déli oldalának képe, szemben a fennsík déli oldalának „köveivel”: a Pes-kő, az Három-kő és a Tar-kő sziklái fehérlenek a csúcsok alatt. Aki nem tart az emelkedőktől, a végállomásról indulva 2-3 órán belül bármelyik csúcsról visszanézhet ide.

 


A bükki „kövek” vonulata és a varróházi országút 
 

A vasút egyetlen jelentős, középső megállóhelye a Hidegkúti-völgy elágazásán található Varróház. A lovardának is otthont adó, tágas terület az erdő szélén egyben az autóval járható út vége is. A hely egyik fő látványossága a szabadtéri vadaskert, ahol a kíváncsi látogatók nemcsak a kerítés szemközti oldaláról, de egy hídon át felülről is szemügyre vehetik az emberekhez szokott erdei állatokat.

 

Szezonzáró csúcsforgalom Varróház megálló környékén


Innen a piros jelzésen az Esztáz-kői-cseppkőbarlang és a Pes-kő-völgy felé kirándulhatnak az erre járók, vagy még félúton, a kettő közti elágazásnál elbújhatnak egy-két éjszakára a Napsugár pihenőben – a civilizációtól már ez a hely is bőven elég távol van ahhoz, hogy egy kis időre zárójelbe tehessük a létezést.

 

Az út második fele a nyáron is hűvös erdőben vezet 

 

Varróházon túl már csak az Egeres-völgy patakja és a sínpár kanyarog a völgy alján, közel három kilométeren át. Az erdő mélyén aztán a vonat újabb tágas rétre ér: Stimeczház, végállomás. Egykor a sínek persze innen is továbbmentek, de ma már talán jobb is, hogy csak az jut közelebb a természet mélyéhez, aki gyalogol kicsit. A nagyobb túrára nem készülők számára ugyanakkor maga a rét is tökéletes célpont, tucatnyi, egymástól távoli pihenővel, focipályával és piknikezőhelyekkel. Bár a névadó Stimecz-ház szálláshelyként jelenleg nem elérhető, viszont az innen induló tanösvényen bárki alaposan képbe kerülhet a környék élővilágáról, hiszen a 21 információs tábla száznál is több állat- és növényfajt mutat be. A vonatok járattól függően csak tíz-húsz percet töltenek idefent, így érdemesebb inkább az átlagosan két óra múlva induló, következő fordulóval tervezni a visszautat.

 


Stimeczház, végállomás


A kalandosabb időtöltésre várók előtt itt szinte az egész hegység nyitva áll, bár szinte az összes útvonal több-kevesebb emelkedővel indul. Csábító úti cél a völgy fölé emelkedő 949 méter magas Tar-kő, ami a kék kereszt jelzésen indulva, öt és fél kilométeres túrával érhető el. Népszerű egész napos túra innen a szilvásváradi Fátyol-vízeséshez túrázni, ahonnan a szomszédos kicsi-, majd nagyvasút hozhat vissza Egerhez. 

 


A völgy közeli folytatásában a Bükk-fennsík különleges időszakos karsztforásai bújnak meg. A bővizű Imó-kő, és a szökőkútként feltörő Vörös-kő forrásai azonban csak az év bővizű időszakaiban aktívak – akkor azonban igazán látványosak.

 

A szabadidős lehetőségek választékának egy kis része Stimecz-ház alatt


Felsőtárkányban a vonatok március 15. és november 3. között szabad- és munkaszüneti napokon közlekednek, de a nyári csúcsszezonban, július 3. és augusztus 31. között szerdán, csütörtökön és pénteken is utazhatunk a napi négy járattal. Az indulások sajnos csak részben illeszkednek az Egerből érkező buszokhoz, de a legfontosabb, első reggeli vonatra szerencsére éppen kényelmes átszállás kínálkozik az Egerből 09.10-kor induló buszhoz. Visszafelé érkezve már kicsit jobb a helyzet, az első vonat kivételével minden érkező járathoz csatlakozik busz Eger felé. A vasút aktuális menetrendje és elérhetőségei az Egeredő Zrt. holnapján találhatók.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:
Úttalan utakon a Bükkön át

A bükki kövek panorámái

Zakatolás a Bükk országútján
 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...