Összeállításunkban öt olyan budai látnivalót mutatunk, amelyek ismertségben elmaradnak a népszerű, turistamágnes helyszínektől, ennek ellenére, vagy épp ezért megéri őket egy túra vagy egy városi séta keretében felkeresni.
Úti Madonna-kápolna
Míg hétvégenként a Normafát sokan választják szabadidős célpontként, addig a közeli Széchenyi-hegyen már jóval kevesebben sétálgatnak. Pedig itt is van látnivaló bőven, érdekes városi sétán lehet felfedezni a környék múltjának fontos helyszíneit, de a hegyet túraútvonalak is érintik. Ha elindulunk lefelé a zöld háromszög jelzésen egy rövid sétával elérünk egy fák között megbújó kedves kis kápolnát.

Az Úti Madonna-kápolna a Széchenyi-hegy oldalában

A kis faragott erdei kápolna az 1880-as évek óta áll itt. Berger János teológus, egyetemi tanár építtette, abban bízva, hogy a kis kápolna a hozzá hasonló erdőjáró hívők örömére szolgál majd. Az épület tornyát a 2. világháború után orosz katonák döntötték le, majd vandálok pusztítottak, a kápolnát végül, sok évtizedes hányattatás után, 1998-ban állították helyre, azóta minden októberben misével ünneplik ezt meg.
Ördög-orom
Ha az Úti Madonna-kápolnától tovább haladunk a Farkas-völgy irányába annak túloldalán hamarosan elérjük az Ördög-orom nevű impozáns dolomitrögöt . A terület védett, tetején pedig a 2016-ban kialakított Ördög-orom tanösvény vezet át. A rövid, de látványos útvonalon a tanösvénytáblák segítségével megismerkedhetünk a nagyrészben dolomotból álló magaslat geológiai, botanikai és zoológai értékeivel.

Útban az Ördög-orom tetejére

Ezen a 20 hektáros területen a növények elképesztő változatosságban vannak jelen, közel hatszáz fajt írtak le innen, amelyek közül 44 védett, és ezzel ez a keskeny, meredek oldalú sziklagerinc a főváros botanikailag egyik legértékesebb területe.
Nemcsak az Ördög-orom teteje, de annak belseje is látogatható, igaz ez utóbbit csak vezetett túra keretében tehetjük meg. A II. világháború alatt itt egy magánóvóhely működött, amelynek többszáz méteres járatrendszere ma is megvan még. Korábban mi is részt vettünk egy vezetett túrán, amelyről itt olvashattok.
János-hegyi átjáróbarlang
A budai hegyek egyik legnépszerűbb célpontja a János-hegyi Erzsébet-kilátó, amelynek közelében szintén megbújik egy kevésbé ismert látnivaló, a János-hegyi átjáróbarlang.

A János-hegyi-átjáróbarlang alsó bejárata

A 18 méter hosszú átjáróbarlang részben természetes eredetű, részben mesterségesen bővített üreg. Az eredeti természetes járatot a feláramló termálvizek oldották ki, ennek nyomait – a felső bejárat közelében látható gömbüstök formájában – ma is lehet látni. Később vasérc után kutatva tágították ki a járatokat, a mennyezeten ma is láthatók még a csákánynyomok.
A barlangot az Erzsébet-kilátótól a piros barlang jelzésen, a Szépjuhásznétól egy hosszabb túrával a zöld kereszten, a zöld háromszögön, majd a zöld barlang jelzésen érhetjük el.
Kilátókő-szobor a Gellért-hegyen
Budapest remek kilátóhelyekben is bővelkedik, ki ne ismerné a Normafát, a Hármashatár-hegyi Guckler-kilátót vagy a Gellért-hegy emblematikus kilátóteraszát a mára híressé vált mandulafáival. Ez utóbbi hegy turisták által kevésbé látogatott másik oldalán is érdemes sétálgatni, például az itt található Kilátókő-szobor miatt, ahol nemcsak csodás a kilátás, de a város egyik legkedvesebb szobra is fogad bennünket.

A Filozófusok kertjétől nem messze található a Kilátókő-szobor

A szoborkompozíció két fő alakja, Buda királyfi és Pest királykisasszony, akik a Duna fölött nyújtják egymás felé a kezüket. A párost a város egy tapintható térkép formájában öleli körbe, amelynek segítségével a vakok és gyengén látók kitapinthatják és elképzelhetik az őket körülvevő tájat. Az 1982-ben felavatott szobrot Lesnyei Márta szobrászművész, a talapzatot Vadász György építész tervezte.
A Kilátókő-szobor egyébként a Gruber József víztároló tetején áll. A különleges objektum, ahol korábban mi is jártunk, évente néhány alkalommal megnyitja a kapuit a látogatók előtt, érdemes eljönni, mert különös világ tárul fel odalent.
A Kilátókő-szobrot érinti a Gellért-hegyen átvezető zöld jelzésű turistaút, ami a hegy Sziklatemplom felőli oldalától indul, majd a Tabánba vezet át. Ezt az útvonalat is csak kevesen ismerik, pedig a Budapest egyik legjobb panorámája tárul elénk innen.
Nagytétényi Duna-part tanösvény
A főváros Dél-Budán található 22. kerülete nem tartozik a turisztikailag frekventált városrészek közé, de azért itt is akad egy-két ismertebb hely, mint például a külföldiek körében népszerű Memento-szoborpark, a Törley-pince, ahol a pezsgőkészítés rejtelmeibe pillanthatunk be vagy a Tétényi-fennsík, amely főváros egyik legnagyobb helyi jelentőségű védett területe. Mi most a nagytétényi Duna-part felé vesszük az irányt, ahol Budapest egyik legfiatalabb helyi védett területe és tanösvénye található.

A nagytétényi Duna-part tanösvény táblái a terület növény- és állatvilágát mutatják be

A nagytétényi Duna-part azért különösen értékes, mert itt találjuk a főváros leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdejét, amely mintegy 4,5 km hosszan kíséri a Dunát. Számos védett faj legnagyobb budapesti állománya itt él, és az itteni erdőkben találhatjuk a főváros legnagyobb törzskerületű fekete nyarait. A madárvilág is igen gazdag errefelé és a hódok is látható nyomokat hagynak a partmenti fákon.
A tanösvény első tábláját a Kis Háros-sziget északi végével szemközt, a parton találjuk, innen a galériaérdőben a nagytétényi kastély mögötti Duna-rétig érdemes menni.
A következő részben a főváros pesti oldalán rejtett látnivalói közül mutatunk néhányat.