MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.20. 12:06,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Öt hegyi tó, ami télen is remek úti cél

Amíg a ropogós hótakaróra és a röpködő mínuszokra várunk, érdemes tartaléktervvel készülni. Például egy-egy enyhébb napon, jól felöltözve, a tóparti séták is különleges hangulatot hozhatnak a tél szürke napjaiba.

Lázbérci-víztározó, a csend oázisa


Az Északi-Bükk nemcsak legnagyobb, de legfestőibb tava, Dédestapolcsány és Uppony között, négyszáz méteres hegycsúcsok tövében csillog. Bárhonnan is érkezünk, a horgásszezonon kívül még az akkor meglévő, maradék neszek is messze szállnak: az országutaktól távol, egyedül a kéktúra ösvényével feltárt völgyben ilyenkor teljes a csend.

 

A tó dédestapolcsányi partján 
 

A 3 kilométer hosszú, Y alakú tó körbejárása egésznapos program lehet, ami során két kisebb épületet leszámítva semmiféle jelentős civilizációval nem találkozunk. Hosszabb időre lepihenve már persze előjönnek „zajok” is: madarak távoli szárnycsapásai, egy-egy széllökés, esetleg a túlparton sétáló kirándulók léptei töltik meg a levegőt. Bár a városoktól messze van, a közvetlen Budapest-Kazincbarcika buszjáratoknak köszönhetően autó nélkül is egy teljes napot tölthetünk itt el, akár a gát alatti „Vízmű, bejárati út” megállókból, akár Dédestapolcsányból indulva.

 

 

 

Fehérvárcsurgói-víztározó, a Kelet-Bakony Balatonja

 

A Bakony keleti felének vizeit összegyűjtő Gaja-patak útja végére már kisebb folyóvá szélesedik, majd a Bodajk melletti, nagyobbik, egyszerűen csak Gaja-szurdoknak nevezett völgyön át, alig 15 kilométerre Székesfehérvár fölött egy széles medencébe érkezik. A legendák szerint itt már hatszáz éve is kisebb mesterséges tó lehetett, és a város 1543-as ostromakor a törökök a gát átvágásával és árvízzel fenyegették a védőket. Ennek ugyan nincs hiteles bizonyítéka, az viszont tény, hogy amikor az 1960-as években a területet lezáró Vaskapu-hegy alatt hozzáláttak a duzzasztógát alapozásához, egy kisebb, római kori völgyzáró gát maradványai kerültek a felszínre.

 

A fehérvárcsurgói part, szemben a Vaskapu-heggyel 
 

A duzzasztás idején a patakon még több vízimalom is működött, amiket az elárasztás előtt lebontottak, és 3 kilométer hosszan az Isztiméri országút is új, a tavat messziről elkerülő nyomvonalra került. A tó teljes feltöltésére végül nem került sor. A sekély part és a jelentős vízszint-ingadozások miatt a vizet általában széles, növényzet nélküli, különös hangulatú sáv szegélyezi.
 
A tó különlegessége, hogy az uralkodó széliránnyal párhuzamos Móri-árok végében, sekély déli partján a gyakori erős szél akár félméteres hullámokat korbácsolhat, hasonlóan a Balaton déli partjához. A tartós szélnyomás ráadásul éppúgy képes néhány centivel kibillenteni a tó vízszintjét, mint a magyar tengeren.

  

Erős szélben gyakori látvány a délkeleti parton 

 

A fehérvárcsurgói tó felfedezéséhez ideális kiindulópont lehet a három kilométerre lévő balinkai „Ifjusági tábor” buszmegálló, ahonnan a Gaja-szurdokon át, egy óra kényelmes sétával érhető el a tó, amelynek bal partján végighaladva a remek kilátást nyújtó Kopasz-hegy alatti Becsali büfében pihenhetjük ki a túrát, vagy ellátogathatunk a közeli fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyhoz.

 

 
 

Hasznos, egy nem haszontalan felfedeznivaló

 

Amikor a hazai tájakról szóló beszélgetések során előkerül Hasznos neve, mindig meglepődünk páran, mennyire kevesen ismerik a Mátra legnyugatibb csúcsainak tövében elterülő helyet. Pedig ha címszavakban kellene összefoglalni, ez a környék olyanokat „tud”, ami párját ritkítja hazánkban: egy hatalmas, 20 méter mély, 23 hektáros víztározó, rajta a ma már ritka maximális vízállás esetén egy erdős, kis sziget; a fölötte lévő Gombás-tetőről – ahol alkalmanként vitorlázó-repülőtér üzemel – szélesvásznú panoráma Pásztótól Ágasvárig, kicsit közelebb, a tó fölött pedig Cserte várának máig feltáratlan, romos falai.

 

 

Ha ez nem lenne elég, a környék legnépszerűbb kirándulóhelyei is mind a tó körül sorakoznak: Ágasvár, Tar, a Muzsla és Mátrakeresztes falu egyaránt két órán belül elérhetők innen. A hasznosi víztározó tehát felfedezésre vár, amire szinte bármelyik nap remek alkalom.


 

 

Sinkár-tó, madárparadicsom Budapest szomszédságában

Budapesttől alig fél órára, a Cserhát dombjai között, már messziről meghatározza a táj képét az Acsa falu és Csővár közt elhelyezkedő hatalmas vízfelület. Az idilli környezet a lakott területektől viszonylag távol helyezkedik el, talán ennek is köszönhető, hogy a mesterséges tó felduzzasztása után már két évtizeden belül védett madárfajok tucatjai találtak itt táplálkozó- és fészkelőhelyet.

 

 

A tóhoz egyelőre nem vezet jelzett turistaút, de a horgászok közt enélkül is népszerű hellyé vált. A megközelítéséhez a legrövidebb utat az Acsa és Csővár közti országút jelenti, amelynek a tó felső végéhez közelítő szakaszán parkolót is kialakítottak. Látványosabb gyalogtúra vár viszont Püspökhatvan felől érkezve, amin először a tó gátja fölötti Cselin-hegyről nézhetünk körbe, majd a tó bal partján érjük el a horgászok parkolóját. Innen egyenesen  visszasétálhatunk Acsára, vagy egy kis kitérővel útba ejthetjük az acsaújlaki kastélyt is.

 

 

 

Orfű: négyévszakos sétaút a vízparton

 
A Mecsek északi lábánál az 1960-as években duzzasztott Pécsi-tó valójában csak egyike a négy részből álló tórendszernek. Ezeket az állóvizeket fél évszázaddal ezelőtt az ivóvízellátás mellett már kifejezetten a turizmus és a gazdálkodás számára álmodták meg, és az elmúlt évtizedekben mind a négy tó egyedi funkciót kapott: az elsőként elkészült orfűi „kis tó” fürdőzésre és csónakázásra is alkalmas, bár a téli időszakban egyelőre mindkettőt nélkülöznünk kell. Az alatta lévő Pécs-tó a legismertebb, egyben Baranya megye legnagyobb állóvize, ami a parti sétányon körbe is járható.

 

 
A napsütéses időben télen is átmelegedő víz partján tett sétán a jó közérzet szempontjából minden lépés kettőt ér egy városi járdához képest, ráadásul a kilométerek is szinte észrevétlenül fogynak. A gát alatt, már Tekeres falu határában húzódó keskeny Hermann Ottó-tó a vízi élővilág alig háborgatott menedéke, a közvetlenül alatta fénylő Kovácsszénájai-tó pedig a horgászok birodalma.

Ha túl rosszra fordulna az idő, a közeli Abaligeti-barlang egész évben állandó klímájú cseppkőbirodalma is remek tartalékcélpont lehet. A barlang az ünnepek időszakában munkanapokon, valamint december 30-án tart nyitva.

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:
Ámulatba ejtő szurdokok őszi csatangoláshoz

Top 5 kihagyhatatlan ökoturisztikai úti cél

A bakonyi gyilkos-tó - feltöltődés receptre





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (2):
hobo-bobo 2017.12.21. 13:04
Megnéztem a fotóimat, ilyen jó sajnos nincs köztük.
Majd jövőre.
hobo-bobo 2017.12.21. 13:01
Remek összeállítás, különösen a Hasznosi és a Lázbérci-tó a kedvencem, bármely évszakban nagy élmény mindkettő.
Ágasvártól a kéktúrát úgy visszahoznám a Hasznosi-víztározó mellett futó régi útvonalára hogy öröm lenne nézni.
A tájat. :-)

Jó az az őszi Cserteri-váras fotó, nem az enyém? :-)
(tudom hogy nem , de nekem is van ilyen) :-))
Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15
16
1718192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...