MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.08.17. 12:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter, Gál Viktor

Szádvár csak rád vár

Hazánk leghíresebb karsztvidéke az aggteleki, de nem csupán azért, mert ennek a kistájnak a nevében is szerepel a kőzettest, hanem mert itt találhatók Magyarország legszebb karsztos képződményei. A lenyűgöző cseppkőbarlangokon kívül a felszínen helyenként alpesire emlékeztető, máshol kimondottan vadregényes táj is egyedivé teszi ezt a vidéket, ahol akár gyalogosan, akár kerékpárral túrázunk, bőven akad természeti és történelmi látnivaló.
 

Az egyik ilyen páratlan élményeket tartogató túrahelyszín az Aggteleki Nemzeti Park szívében, egy alig pár száz lelket számláló kis falu, Szögliget közelében található. A falutól mindössze egy kilométerre áll az erdőben a Szalamandra-ház, ami erdei iskolaként és turistaszállásként biztosít bázist a környék felfedezőinek. A turistautak csomópontjának számító háztól akár hosszabb, egész napos portyázásra is indulhatunk, de a rövid távok kedvelői is élménygazdag kirándulást tehetnek az innen induló és ide visszaérkező Szádvár tanösvényen.

 

Fotó: Lánczi Péter

A vár alatt találjuk a Szalamandra házat


A mindössze 4,5 km hosszú körtúra rövidsége ellenére is változatos terepen és számos látnivaló között vezet a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékéhez, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvárhoz. A várhoz felvezető és a hegyet körbejáró tanösvényen a történelmi nyomokon kívül megfigyelhető a karsztos felszínre jellemző sokféleség is. Egyszerre találkozhatunk itt hegyvidéki, mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyeppre jellemző növényfajokkal, valamint kaszálókkal és zöldellő mohákkal beborított kőrengeteggel. Egyszóval páratlan tájat ismerhetnek meg az ide ellátogató turisták, akiknek a természet szépsége, csendje és nyugalma itt tényleg garantált.

 

Fotó: Lánczi Péter

A tanösvénynek nincsen saját jelzése, de a táblák jól navigálják a turistákat


A Szádvár tanösvény már meglévő turistautakon vezet, önálló jelzése nincsen. A helyes irányt a kereszteződésekben kihelyezett nyilak, illetve az információs táblák jelölik. A Szalamandra-háztól nyugati irányba kezdjük meg a mindössze 260 méter szintemelkedést tartogató utat, aminek első állomása a Tetves-forrás. Egykoron mellette haladt el a Kassára vezető kereskedelmi út és az utazók nemcsak szomjuk oltására, hanem tisztálkodásra is használták a forrás vizét. Volt, aki otthagyta, mások továbbvitték a tetveket, így magyarázza a helyi legenda a forrás nevének eredetét.

 

Fotó: Lánczi Péter

Tetves-forrás az út mentén


Elhagyva a széles erdészeti utat egy jobbra induló ösvényen kapaszkodunk fel a szádvári szekérút még ma is épen maradt szakaszára. Ezen az úton mély vájatokat figyelhetünk meg a sziklaaljzaton, melyeket a kocsik kerekei koptattak ki az évszázadok során. Minden bizonnyal a várhoz is itt szállították fel az élelmet és az építőanyagot, melynek nyomai láttán nem is tűnnek olyan messzinek a régmúlt idők.

 

Fotó: Lánczi Péter

Ma is tökéletesen látszanak a sziklákon a kocsikerekek kikoptatott nyomai


A meredek kaptatón a tanösvény táblái pihenőállomásként is szolgálhatnak, miközben a környék flórájáról tudhatunk meg hasznos információkat. A helyenként köves, sziklás ösvény végül felér a várhoz, ahol nem csupán falmaradványok, hanem gyönyörű panoráma is elénk tárul. Hazánk egyik legnagyobb alapterületű várában járunk, ami már önmagában kuriózummá teszi ezt a helyet, de a még mindig titkokat rejtő romok nem csupán ennek köszönhetik egyediségüket.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Szádvár nyugati bástyájától


Középkori nevén Zárd vára egykoron egy szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár volt. Tekintélyes romjai Szögligettől északra, a Bódva mellékvize, a Ménes-völgy fölötti 460 méteres sziklás hegycsúcson állnak. A feltehetőleg a 13. században épült vár a Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte, és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítés-láncolatnak. Az évszázadok során az erősséget több család is birtokolta, köztük a Dregeth, a Bebek és a Szapolyai család, valamint 1520 körül Werbőczi István is tulajdonosa volt. A 16. században az addigra elavult várat kibővítették és megerősítették. Több ostromot is átélt falait és bástyáit egykoron nagyszámú ágyúhad védte. Később pedig olyan híres családok pereskedtek a tulajdonjogáért, mint a Csáky, a Pethe és a Rákóczi, de az Esterházyak is igényt tartottak rá. Talán nem is véletlen, hogy a sokszor gazdát cserélt vár legendája is a jogviszonyról szól.

 

Szádvári legenda


A vár hosszú ideig a Patócsyaké volt, mígnem Patócsy Benedeket a rozsnyói vörös barátok kezdték sűrűn látogatni. Annyira behálózták a várurat, hogy az a halálos ágyán az ő részükre csinálta a testamentumot. A barátok még arra is rávették, hogy bízza rájuk a fiát, ők majd papot nevelnek belőle.

 

Fotó: Lánczi Péter

A romok most is látogathatók, de ne másszunk fel a falakra, illetve ne bolygassuk az ásatási területeket!


A végrendelet így szólt: „Birtokomat két részre osztom, az egyik a szádvári uradalom huszonkilenc faluval, másik rész a gombaszögi vadászházam a réttel és a kis erdővel. Mindkettőt a barátoknak hagyom úgyazonban, hogyha a fiamból papot nevelnek, kit szintén az ő gondjaikra bízok. De ha valamely okból nem akarná fiam a papi pályát, akkor a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”


Bálint viszont nem akart pap lenni. Mihelyt megnőtt, otthagyta a barátokat, Budára ment és beállott a király vitézei közé. Az örökösödés ügye Mátyás király elé került, aki felrendelte a barátokat, és a végrendelet elolvasása után megkérte őket, színük előtt nyilvánítsák ki, hogy a két birtok közül melyiket akarják. Ők azt felelték, egy szívvel, egy lélekkel a szádvári uradalmat akarják. „Nos tehát” – válaszolt a király. „Minthogy kegyelmetek a szádvári uradalmat akarják, hát akkor annak kell lennie a Patócsy fiáé, mert a végrendelet szóról-szóra ezt mondja: „a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

 

Fotó: Lánczi Péter


A várat a szabadságharc alatt Thököly kurucai foglalták el, majd hasonlóan a többi várunkhoz, a Habsburgok lerombolták, hogy az többé ne lehessen az ellenük szervezkedőknek a menedéke. A vár az 1680-as évek végétől folyamatosan pusztult, megmaradt falmaradványait visszavette a természet. Szerencsére az elmúlt években a Szádvárért Baráti Körnek, és a napjainkban zajló régészeti feltárásnak köszönhetően a romokat kiszabadították a bokrok és a fák fogságából, megmutatva így az erősen leromlott és rejtőzködő, ám jelentős falmaradványokat.


Régészeti feltárások és állagmegóvás


A cél elsősorban a vár bizonyos területeinek, falainak romkonzerválása, azaz megvédése a további pusztulásról, másrészt biztonságos és jól követhető turistautak és kilátópontok kialakítása a vár területén. A Várhegy északkeleti oldalában a Felsővárat és a 70 méterrel mélyebben fekvő Alsóvárat úgynevezett csiga kötötte össze. Ez egy két lóval mozgatott szerkezet lehetett, mely egy kerekes kocsit vontatott fel a közel 35 fokos lejtőn, elsősorban a víz és a faanyag szállítása céljából. Mind az Alsóvár konzerválása, mind a csiga útvonalán kialakítandó lépcső, és ezzel egy új turistaútvonal kialakítása is a program része.

 

Fotó: Lánczi Péter

 

A tervek közt szerepel továbbá a vár keleti falainak konzerválása, a Német bástya kilátóponttá alakítása, a kerek Lisztes bástya állagmegóvó munkálatainak befejezése, a belső vár területén a többszintes kaputoronyban 2015-ben és az idén feltárt falak és kapurészletek romkonzerválása, valamint a Csonka bástya kilátóvá fejlesztése a cél. A jelzett turistautakat a veszélyes pontokon (pincék, mélyedések, leomlott falak közelében) korláttal övezik majd, valamint pihenőpadokat, esőbeállókat és információs táblákat is elhelyeznek. Mindezek mellett azonban hangsúlyozandó, hogy kiépítés, rekonstrukció a vár területén nem fog történni, az elsődleges cél a fás, ligetes, rendezett jellegű romterület megtartása.


A jelenleg zajló régészeti feltárások elsődleges célja a faltetők és a falsíkok meghatározása, mélyebb régészeti rétegeket csak minimálisan tárnak fel. Így az előkerült leletanyag mennyisége sem túl nagy, összetétele pedig teljesen átlagosnak tekinthető (kerámia, kályhacsempe-töredékek, állatcsontok, kisebb fémleletek). Természetesen azért így is előkerült egy-két érdekes és szép darab: lándzsa, fanyelű kés, üvegpalack-töredékek, díszes csont késnyélvég.

 

Fotó: Gál Viktor


A július 30. és augusztus 3. között tartott XI. Vármentő Hét során – melyet a Szádvárért Baráti Kör szervezett – az önkéntesek a külső vár területén két, eddig ismeretlen sütőkemencét találtak, valamint segédkeztek a várfalak kibontásában is. A feltáró munkák során a régészek kísérletet tettek a vár kútjának megtalálására, mindeddig sikertelenül. Ugyanakkor az Alsóvár külső várfalain több, eddig ismeretlen lőrést fedeztek fel és bontottak ki, valamint az eddig a turisták által használt leomlott falszakasz helyén is azonosították a középkori falak alapjait. A munkálatokat irányító Gál Viktor régész hangsúlyozza, hogy az Alsóvárat és a csiga útvonalát ideglenesen lezárták a turistaforgalom elől, mert a terület járhatatlan, kutatóárkokkal szabdalt, életveszélyes a legördülő kövek miatt. Ez természetesen nem gátolja a várba való feljutást, dél felől, a turistaúton továbbra is szabadon látogathatók a romok.

 

Fotó: Lánczi Péter

Gyakorlatilag az egész várterület feltárásra vár


Miután ugyanazon az úton leereszkedünk, mint amin felkapaszkodtunk a várba, a kék várjelzést követve északi irányba tartunk. Alig párszáz métert megtéve a hatalmas fák alatt megbúvó sziklás tájban újonnan kiépített pihenőhelyet és hangulatos tisztást érünk el, ami ideális helyszíne lehet egy családi pikniknek. A Szárd-hegy északi oldalán lévő lankásabb domboldal és a szemközti rét az egykori (alsó és felső) várkert területe. A hagyomány szerint ez a tisztás volt az egykori lovagi tornák helyszíne.


Továbbhaladva a tanösvényen gyakorlatilag megkerüljük a várat és a már előbb említett és jelenleg állagmegóvás alatt álló „csigát” is megtekinthetjük, persze csak tisztes távolságból. Ugyanis a lezárt terület jelenleg életveszélyes.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Lakatos-forrás alatt zöldellő sziklák közt csörgedezik az erecske


A várhegy keleti oldalában húzódó Lakatos-forrás Lakatos Lászlónak állít emléket, aki 1969-ben a Meteor-barlangban folytatott kutatómunka során bekövetkezett balesetben vesztette életét. A felújításra szoruló foglalást korábban Borz-forrásnak hívták, amely alig pár méterre található a Borz-lyuktól. Az érdekes sziklaüreget a kutatók egy itt talált borz maradványai után nevezték el. Ha figyelmesen megnézzük a kb. 2 méter magas üreg bejáratát, felismerhetjük a ferde D-betűt, amely jellegzetesen a barlangi patakok munkája nyomán alakul ki. A járat 40 méter hosszú és a nyomokból ítélve jelenleg is állatok lakják, ezért ne háborgassuk az esetleges lakókat!

 

Fotó: Lánczi Péter

A Borz-lyuk nagy valószínűséggel napjainkban is állatok otthonául szolgál


Következő állomásunk a Csurgó-forrás, amely egy karszthidrológiai érdekesség, hiszen az évszaktól, illetve a csapadékmennyiségtől függően több ponton, 5–6 forrásszájon keresztül bukkan a felszínre. Régen a környékbeliek ennek a forrásnak a vizét használták mosásra, mivel vize lágyabb, mint a többi környékbeli forrásé. Ez annak köszönhető, hogy a Csurgó-forrás vízadó kőzetéből – a Gutensteini mészkőből – kevésbé oldódik ki a mész, mint a Tetves- és Lakatos-forrás vízadó kőzetéből (a Hallstatti mészkőből).

 

Fotó: Lánczi Péter

A Csurgó-forrás leginkább pocsolyára emlékeztet


A Csurgó-forrástól kényelmes ereszkedésben, alig pár száz métert megtéve érünk vissza a Szalamandra-házhoz, túránk kiinduló pontjához. A nem túl megerőltető, mondhatni könnyű körtúra élményben gazdag programja lehet családoknak vagy kiránduló diákcsoportoknak, csupán rajtunk múlik, mennyi mindent fedezünk fel az egyébként meseszép és vadregényes tájban.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

FELFEDEZÉSRE VÁR A CSERHÁTI CSŐVÁR

VÁRAK ÉS ROMOK A VÉRTESBEN - 1. RÉSZ

VÁRAK ÉS ROMOK A VÉRTESBEN – 2. RÉSZ

SZONDI-EMLÉKEK NYOMÁBAN






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...