MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Két szomszéd vár között egy buddhista szentély

Vártúrás napnak indult, de a végére Tátika és Rezi mellé egy vízimalom és egy buddhista szentély is belefért. Zalaszántó környékén jártunk. 

A cél egy várlátogatásokkal és túrázással egybekötött hétvége volt. A színesedő erdők és az őszi táj tarkasága pedig jó apropót adott ahhoz, hogy ellátogassunk a Keszthelyi-hegységbe, Tátika és Rezi várromjaihoz. Zalaszántó remek kiindulópontnak bizonyult. A település határában egy 413 méter magas vulkanikus bazalt hegycsúcson áll ugyanis Tátika vára. Zalaszántóról a Sümegre vezető úton egyenesen haladva, közel 2, 5 kilométer után értünk el Hidegkúthoz, ahonnan indul a várhoz vezető, 1,5 kilométer hosszú kijelölt ösvény az országos kéken. Az út folyamatosan emelkedik, cserébe viszont gyönyörű, évszázados tölgyek és bükkök között sétálhatunk.

 

 


Sokáig a hatalmas fáktól nem is látjuk a várat, csupán az utolsó pillanatban, szinte a semmiből bukkan elő a várrom. Tátika maradványaihoz felkaptatni nem éppen sétagalopp, de a hegytetőről elénk táruló panorámáért megéri a fáradozás. Még kevésbé tiszta, napfényes időben is szép kilátás nyílik a Zalaszántói-medencére, a Keszthelyi-hegység domborulataira, és a távolban a zalaszántói sztúpa hófehér csúcsa is felsejlik.

 

Kilátás Tátika várának romjaitól


A várból igen kevés maradt meg napjainkra, de azok, amelyek ott magasodnak, különös hangulatot árasztanak. Nekem egy fantasy-film díszletei jutottak róluk eszembe. A fekete bazaltból épült falmaradványok között állni olyan volt, mintha egy letűnt civilizáció itt maradt lenyomatai, romjai között sétálnék, csak a kazamaták, a rejtett kamrák és a kincsesládák hiányoztak.

 

Tátika romjaiban is szépséges

 

A vár nevét első ismert tulajdonosáról, a Tátika nemzetségről kapta. A 13. század közepén IV. Béla a Tátikák hatalmaskodásai miatt elkobozta a várat, és az új tulajdonos a veszprémi püspökség lett. A püspökség pedig egy masszívabb erődítményt épített a régi helyett. Az egyház után a Lackfiak uralkodtak itt, majd a 15. században a gersei Pető család kezébe került. A vár hanyatlása a 16. században következett be, miután a portyázó török csapatok kifosztották és felégették. Ettől kezdve már csak várromként említik a könyvek. A kegyelemdöfést a császári csapatok adták meg a 18. század elején, amikor egy hadművelet során a maradék várat is felgyújtották. A hányatott sorsú Tátikán néhány évvel ezelőtt némi „ráncfelvarrás” történt, régészeti ásatásokat folytattak, illetve állagmegóvási munkálatokat végeztek.

 


Ahogy Tátika hegytetejéről megpillantottam a sztúpa fehéren világító kupoláját a zöld erdőség közepén, már nem volt kérdés, hogy Rezi előtt oda is benézünk. Zalaszántón átsétálva, megnéztük a Kotsy-vízmalmot, amely egykori tulajdonosa, Kotsy Nándor nevét viseli.
 

Kotsy-vízimalom. A 2003-ban felújított épületben ma múzeum működik


Külön érdekessége, hogy a vízimalom kereke nem a házon kívül helyezkedik el, mint ahogy azt megszokhattuk, hanem az épületen belül. Érdemes megnézni a malom tartozékait működés közben is. A felújított ipari műemléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága múzeumként üzemelteti. (Október 16-től március közepéig viszont zárva tart.) A kéktúrázók a településen az Ódor élelmiszerboltnál és a Tátika presszónál pecsételhetnek.

 

 

Hogy került a vízimalom kereke az épületen belülre? Úgy, hogy ráépítették a malomházat az egykor bővízű patakra


Zalaszántó közelében, a 316 méter magas Kovácsi-hegy tetején világlik Európa egyik legnagyobb sztúpája. A 30 méter magas és 24 méter széles buddhista szentélyt legegyszerűbben a település után, a Hévíz felől jövő országútról lekanyarodva egy széles kavicsos úton közelíthetjük meg. A 3 kilométeres utat a lustábbak autóval is megtehetik. Ám az utolsó, közel egy kilométert a Béke-sztúpáig végképp vétek lenne kocsiban ülve megtenni, mert gyönyörű gyertyános tölgy- és bükkerdőn vezet az út. Nagyot veszít, aki ezt kihagyja, főleg ősszel, a színes lombok időszakában.

 

A Béke-sztúpa a zalai dombok között, Zalaszántó mellett található erdei tisztás közepén épült fel 1993-ban

 

A szentély azonban nem csak a méretei miatt különleges: állítólag ez az egyetlen sztúpa Európában, amelyben eredeti Buddha-ereklyét (apró csonkszilánkokat) őriznek. Más európai sztúpákban ugyanis Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik. Az 1993-ben elkészült buddhista szentélyt a 14. dalai láma szentelte fel. A rávetülő napfénytől már-már vakítóan fehér sztúpa egy tisztás közepén magasodik, a háttérben színes imazászló-füzérek lengenek a szélben, a tisztás szélén „feltornyozott” kisebb-nagyobb kőrakások sorakoznak.

 


Rezi várának romjai a Szántói-medence déli peremén, a több mint 400 méteres Meleg-hegy meredek szirtfokán dacolnak az idővel. Rezi községtől autóval is egyszerűen megközelíthető egy viszonylag jó minőségű földúton, ami néhány kilométer után ugyan meredekebbre vált, de egészen a vár alatti parkolóig elvezet. Innen a kék vár jelzést (KL) követve egy hangulatos erdei ösvényen további 10 perces sétával feljuthatunk a várhoz.

 

Rezi várának hajdani bejáratát az állagmegóvásnak köszönhetően befedték


Keletkezéséről keveset tudni. Valószínűsíthető, hogy a 13-14. század fordulóján épült, és királyi adományként a 14. század közepe után a Lackfi család kezébe került. Több tulajdonosváltást követően a 1420-as évektől évszázadokig a gersei Pető család birtokolta. A 16. században történetét homály fedi, hogy török támadásnak esett áldozatul, vagy valóban lerombolták-e, ennek eldöntésére a rendelkezésre álló történeti források nem nyújtanak biztos alapot. Egy 1592-ben kelt oklevélben azonban már romba dőlt várról olvashatunk. 1740-es években a Festeticsek vásárolják meg, és az ő tulajdonukban marad az államosításokig.

 

Ablakok és zászló Rezi várának keleti falszakaszán


2000-ben régészeti kutatások kezdődtek a várnál, ennek során került elő a vár kapuja, helyreállították a délnyugati tornyot, és az egykori kaputorony maradványait befedték. A rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően rendezettebb lett a vár területe, viszont az állagmegóvással a korábbi „rendezetlen” romok vadromantikája elveszni látszik. Ami állandó: szép, tiszta időben a panoráma önmagáért beszél. Tátika kúpja, a Tapolcai-medence tanúhegyei, a sztúpa egyértelműen kivehetők, és a messzeségben még a Balaton víztükre is felcsillan. A várromok szerelmeseinek kihagyhatatlan.

 

Nevezetes várak és távolságok Rezitől

 

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...