A mérgező algák sem állítják meg az életet

A magyar határtól alig néhány kilométerre található Palicsi-tónál jártunk.

Szerző:
Dabis Balázs Silvius
Fotó:
Gulyás Attila ÉS VIDEÓ: Dabis Balázs Silvius
2017. január 30.

A magyar határtól alig néhány kilométerre található Palicsi-tónál jártunk.

A Monarchia idején felkapott, Szabadka melletti tópart gyönyörű villaházaival már Csáth Géza és Kosztolányi kedvenc nyaralásainak is helyszíne volt. Azóta is kedvelt célpontja a turistáknak, de a hatalmas tórendszernek természetvédelmi értéke is van.

A Budapesttől 200, Belgrádtól 183 kilométerre található, patkó alakú állóvíz a legutolsó jégkorszak idején keletkezett, kiterjedése nem éri el az 5 km2-t. Történelme során kétszer teljesen kiszáradt. Aranykora a 19. század második felében kezdődött, amikor felfedezték vízének jótékony hatását. Partján egyedülállóan szép villanegyed épült ki, a parti sétányok sok művészt megihlettek. Nagy zenei rendezvények helyszíne lett, de a Monarchia felbomblásával Palicsfürdő és Szabadka helyzete is megváltozott. Határmenti, félreeső települések lettek belőlük.

 

A tóparton sok szép, régi épület található

 

A 20. század második felére a romlás a tóban is bekövetkezett, ahová Szabadka évtizedeken keresztül engedte a szennyvizet, így az átlagosan 2-3 méter mély, szikes tó teljesen eliszaposodott, a mérgező algák még ma is komoly károkat okoznak, alkalmatlanná téve a tavat a fürdőzésre. A turisták is elmaradoztak, manapság inkább már csak a nosztalgiázó magyarok ruccanak át egy-egy napra egy kis szecessziós hangulatért.


Szabadka látképe a Palicsi-tó déli részéről nézve

 

A 20. században többször kísérletet tettek arra, hogy kipucolják a kékeszöldre színeződött Palicsi-tavat. Kalauzunktól, Szekeres Ottó természetvédelmi őrtől azt is megtudtuk, hogy a korlátozott lehetőségek miatt a kotrást úgy végezték, hogy nem távolították el a szennyezett iszapot, hanem a tó közepén hordalékszigeteket alakítottak ki belőle. Így bár a tó vízminősége nem javult jelentős mértékben, de az emberektől és ragadozóktól távoli helyen kialakult szigetek remek költőhelyül szolgáltak a madaraknak. Főként sirályok, gémek telepedtek meg itt, de az utóbbi időkben feltűntek a tavon a kis kárókatonák is.

 

 1910-ben a szecesszió jegyében, ilyen víztornyot építettek a fürdőhelyen

 

Szekeres Ottó és a védett területek megóvásáért felelős Palic-Ludas Közvállalat munkatársa kollégáival együtt  elkeseredett küzdelmet folytat a tó megmentéséért. Néhány évvel ezelőtt megkezdték a Tisza vízének az átszivattyúzását. Az innen 25 kilométerre található folyóból naponta 20 ezer köbméter víz érkezik a Palicsi-tóba.

A 700 hektáros park területén 100 madárfaj fészkel, köztük sok olyan is, amely kizárólag itt fedezhető fel Szerbiában. A természetvédők büszkék az elért sikerekre és a gazdag madárvilágra, de tudják, hogy a szennyeződés teljes megállításához más, sokkal drágább megoldásokra is szükség lenne.

 Szekeres Levente (balra) és Szekeres Ottó (jobbra) éppen madárfotózásra indulnak


Ottó gimnazista fiára is büszke lehet, hiszen a Palicsi-tó körüli madárlesekben serdült Levente kétszer is bezsebelte már az Év Ifjú Természetfotósa címet Budapesten. Szekeres Leventéről készült portréfilmünket itt láthatjátok.

Szekeres Ottóval a tó déli partján található madárlesbe húzódtunk be interjút készíteni.
 

 

TERMÉSZETI KINCSEK PALICSON from Turista Magazin on Vimeo.

 

A természetvédelmi őrök a közeli Ludason - ahol egy kisebb, kevésbé szennyezett tó is található - minden nyáron madárgyűrűző tábort rendeznek, amelynek már több évtizedes hagyománya van. Generációkat neveltek környezettudatossá. Reméljük, az ő eltökéltségük és harcuk hamarosan még több eredményt mutat majd fel, és megérjük, hogy újra biztonsággal fürdőzhetünk majd a Pailcsi-tóban.

 

A Palicsi Nemzeti Park egyik madármegfigyelő állomása

 

 

Kapcsolódó anyagok:

FÓKUSZBAN A TERMÉSZET - 1. RÉSZ - Szekeres Levente (VIDEÓVAL)
Ketten is elnyerték Az év természetfotósa címet
 

Cikkajánló