Keresés eredménye

Ha szeretnénk segíteni a körülöttünk élő állatoknak a forró, nyári napokon, a legjobb, amit tehetünk, hogy kihelyezünk számukra egy itatót. De ha egyszer kitettük, figyeljünk arra, hogy mindig legyen benne víz, az állatok ugyanis megszokják a vízlelőhelyet, és egész nyáron számítani fognak rá.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2018 óta – a lakosságot is bevonva – gyűjti az áramütés és vezetéknek ütközés miatti madárpusztulásos eseteket. 2020 januárjától több mint félezer madárról vannak információik, de a tényleges pusztulás mértéke ennél jóval nagyobb, akár a többszázezres éves esetszámot is elérheti.

Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeznek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.

Zajlik a madárélet a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Míg a különleges külsejű búbosbankák most tértek vissza telelőhelyeikről, a nyári ludak már a kislibákat terelgetik.

A nagyobb, négyszintes toronyból a tóra, a madárrezervátum nádtengerére és a Velencei-hegységre lehet rálátni, a másik egyszintes torony a Dinnyési-fertőn kialakított Madárdal tanösvény mentén található.

A tavasz beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is egyre intenzívebbé válik a madárvonulás. Északról érkező téli vendégeink többsége lassan elhagyja a térséget, délről viszont folyamatosan érkeznek a nálunk, illetve tőlünk északabbra költők.

Aki korán kel, napkelte körül fültanúja lehet a madarak hajnali kórusának, amikor a cinegék, a rigók és a többiek tudtára adják a világnak, hogy élnek és erejük teljében itt vannak. A hajnali kórus nemcsak egy gyönyörű természeti jelenség, de az értő füleknek a változásokról is sokat mesél.

Évről évre seregélyek milliói töltik a telet Rómában. S bár az alkonyi égen hullámzó seregélyfelhők gyönyörűek, az ürüléktenger, amelyet ennyi madár hagy maga után, megnehezíti a helyiek életét.

Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.

Ködös, esős, hideg időben az embernek nem sok kedve van kimozdulni, pedig a természet ilyenkor is tartogat izgalmakat. A szegedi Fehér-tónál például vonuló és telelő madarak sokasága időzik ebben az időszakban. A Turista Magazin összevont téli számában dél-alföldi madárlesre kalauzoljuk az olvasókat.

Tudtad, hogy akkor is van esélyed az ablakból lesni a tollas jószágokat, ha egy belvárosi lakásban élsz? És azt, hogy a kenyérmorzsa akár végzetes is lehet a madarak számára? Etetési kisokos.

Benne járunk már az őszi madárvonulásban, így a Körös–Maros Nemzeti Parkban található a Biharugrai-halastavaknál is egyre népesebb és sokszínűbb madárvilág.

Ha mutatunk egy kifejlett kormoránt, egy keselyűt és egy dolmányos varjút, nagy valószínűséggel te is könnyen kitalálod, melyik melyik, de mi a helyzet akkor, ha még csak pelyhedzenek? A kérdés egyszerű: milyen madár fiókáját látod a képen?

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.

A rejtély kulcsa a vízimadaraknál keresendő, amelyek tápcsatornájában az elfogyasztott halikrák egy része képes túlélni, így azok származási helyüktől távol, egy másik tóban vagy folyóban is kikelhetnek.

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.