Keresés eredménye

Tavasszal és ősszel madarak milliói vándorolnak délről északra, vagy épp fordítva, hogy eljussanak megszokott költő- vagy telelőhelyükre. De vajon honnan tudják, hogy pontosan merre kell repülniük?

Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?

A fagyos időben a madarak számára nemcsak a táplálék felkutatása, de a víz és a napi tisztálkodás biztosítása is nehézzé válik. Így tudunk segíteni nekik.

Lehet, hogy te is beleszaladtál már olyan videóba a neten, amin mondjuk egy vércse mozdulatlan fejjel lebeg a levegőben, netán jégmadár hintázik úgy az ágon, hogy közben a feje meg sem moccan? Valóság vagy varázslat, amit látunk? Netán a mesterséges intelligencia újabb terméke? Eláruljuk!

Biztosan sokan elgondolkoztatok már azon, vajon hogyan bírják elviselni az úszkálást a jéghideg vízben és a sétálgatást a hóban a csupasz lábú madarak. Természetesen mindenre van válasz, amit most el is árulunk nektek.

Kétszáz éve került elő az első bizonyíték arról, hogy a gólyák Afrikában telelnek. Később a gyűrűzésnek, majd még később a műholdas jeladók használatának köszönhetően mára megszaporodtak az információk a madarak vonulásáról és telelőhelyeikről.

Vannak rigók, amelyekkel csak télen találkozhatunk hazánkban, és vannak olyanok is, amelyek dacolva az ösztöneikkel mégis nálunk telelnek. Lássuk, milyen rigókat leshetünk meg télen!

Sokaknak a vonulásról a madarak jutnak eszébe, pedig e képesség sok más állatfajnál megfigyelhető, legyen az gerinces vagy gerinctelen. Lássuk, mennyire vagy képben az állatok vonulásával kapcsolatban!

Jelenleg közel 130 olyan madárfaj van a világon, amelyeket elveszettnek tekintenek, ezeket a madarakat már tíz éve nem látta senki, de ez jó esetben nem jelenti azt, hogy örökre eltűntek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Vajon mi lehet ennek az oka?

Azt bizonyára mindenki megfigyelte már magán, hogy mennyire jól tud esni testnek és léleknek egyaránt, ha madarak csicseregnek körülötte. A madárdal pozitív hatásait ma már számos tudományos kutatás is igazolja.

Lehetetlennek tűnik, de mégis igaz, hogy ezek a madarak valóban tudatosan hajlítják meg csőrüket, mintha valami ruganyos gumiból lenne. De miért csinálják ezt?

Ha láttál már faágon szundikáló madarakat, biztosan te is gondolkoztál már azon, vajon miért nem pottyannak le onnan. Elég fárasztó lenne számukra alvás közben tudatosan szorongatni az ágat, úgyhogy nem is így csinálják, másképp oldják meg ezt a kihívást, amit cikkünkből most megtudhatsz.

Ha nem is tudod, mi az, de biztosan láttál már lihogót, amihez nem kell más, mint egy nagyobb vízfelület, fagy és sok-sok vízimadár.

Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.

Tudtad, hogy akkor is van esélyed az ablakból lesni a tollas jószágokat, ha egy belvárosi lakásban élsz? És azt, hogy a kenyérmorzsa akár végzetes is lehet a madarak számára? Etetési kisokos.

Nyár végére a Maros vízállása rendszerint lecsökken, és megjelennek rajta a homokzátonyok, amelyeket rögtön birtokba is vesznek a madarak.