MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2015.03.03. 16:37,   Szöveg: Lénárt Emese ,   Fotó: Lénárt Emese

Buda szellemei - Múltidéző túra a Széchenyi-hegytől a Városmajorig

Kivételes érzés olyan helyszíneken túrázni, amelyeket idáig csak a történelem- és irodalomtankönyvekből ismerhettél. Ilyen rendhagyó kirándulást szerveztek Budapesten február végén az Idegenvezetői Világnap keretében. A Turista Magazin a bakancsos időutazáson járt.

A különleges élményekkel kecsegtető útvonalon Kiss Ádám, a Ferencvárosi Természetbarát Egyesület túravezetője kalauzolt bennünket. A hideg és a beharangozott felhős időjárás ellenére sütött a nap, és a szél ugyan erősen fújt, úgy tűnt, ez senkit nem érdekel. Engem se, hála a reggeli forró kávénak, amit a fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomásánál kortyoltam el, amíg az indulásra vártunk.

 

A Széchenyi-hegyen - amely 1860-ban, Széchenyi István halálának évében kapta a nevét - kezdtük a túrát a 192 méter magas antennatoronytól nem messze. A Széchenyi-emlékmű és- kilátó felé haladva megrázó élmény volt a tavaly decemberi jégkár pusztításának nyomait látni. Az út mentén letöredezett ágak, csonka fatörzsek árulkodtak a természet erejének pusztításáról.

 



Segíts az erdőnek! Erről bővebben itt olvashatsz!

 

A szomorú látvány után üdítő élmény volt a Széchenyi-emlékmű és- kilátónál a budapesti panorámában gyönyörködni. Jól döntött annak idején a Svábhegyi Egyesület, hogy az eredetileg a Hősök terén álló, Ybl Miklós által megálmodott gloriette-t megmentette a bontástól, és 1897-ben indítványozta a Széchenyi-hegyre szállítását. Ők készíttették el Stróbl Alajossal Széchenyi mellszobrát is, amely szintén itt található. A hely érdekes színfoltja a Széchenyi István korából származó emlékpad, amelyen jobb idő esetén mi is átadhatjuk magunkat a pipafüstös század hangulatának.

 

 

Az Ybl Miklós által megálmodott gloriette eredetileg a Hősök Terén állt

 

Egy kalapos dámával se találkoztunk a hegyről lefelé a fogaskerekű Svábhegy állomásáig, de így is volt időnk azon merengeni, milyen lehetett itt az élet annak idején. Például akkor, amikor báró Eötvös József reformpolitikus és a realista regényírás nagymestere délutáni sétára indult egykori villájából (ami a mai Eötvös út 12. szám alatt állt, azonban a 2. világháborúban megsemmisült), vagy amikor visszahúzódott a telke végén álló Karthauzi-lakba (Karthauzi u.14.), ha egy pici nyugalomra vágyott. A legendával ellentétben nem itt írta első regényét, A Karthauzit - Gusztáv és Júlia beteljesületlen szerelmét feltehetően utazásai alatt vetette papírra.

 

 

Kilátás a magasból

 

Az Eötvös parkon keresztül a Jókai-villa felé folytattuk utunkat, amely a Költő u. 21. szám alatt található. A nemzet nagy mesélője 1853-ban vásárolta a több holdas üres telket, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílt a városra, a Gellérthegyre és a Dunára. Az épület elpusztult, de a présház megmaradt, amiben az író hagyatékát állították ki. A kertben látható Róna József Anakreón szobra, amelynek arcát Jókairól mintázta – tudtuk meg Kiss Ádámtól, aki azt is elárulta, hogy a szomszédos telken állt a híres „csavartkéményű ház”, amely Benza Károly színész tulajdona volt. A különc építészeti megoldás a tájékozódást szolgálta: Jókai korában még nem volt neve az utcáknak a Svábhegyen, a látogatók csak a fák közül kikandikáló kémény alapján tudták, hogy a művész háza közelében járnak.

 

Kürtő helyett mi a túravezetőnkre bíztuk magunkat, aki a Szent László plébániatemplom érintésével a Diana utca felé vezetett bennünket - ott, ahol egykor a reformkor polgárainak impozáns nyaralói álltak, a Svábhegy szőlőműveseinek földszintes házai sorakoztak a 17. szám alatt lesújtó látvány fogadott bennünket: a Hild József által megálmodott Karczag testvérek pusztuló villája, a hazai klasszicista építészet egyik remeke. A jelenleg teljesen elhagyatott épületben annak idején Radnóti Miklós is vendégeskedett, feleségével, Gyarmati Fannival együtt – tudtuk meg Kiss Ádámtól.

 

 

A jelenleg teljesen elhagyatott épületben annak idején Radnóti Miklós is járt

 

Néhány méterrel lejjebb, hatalmas sövény takarja el a kíváncsi szemek elől a legendás Óra-villát, amelyet Hendrich Ferenc csokoládégyáros építtetett. Nevét az udvari homlokzaton elhelyezett egyedi szerkezetes óráról kapta. A padlásterében lévő bronzharangot annak idején egy ütőkalapács kongatta meg negyedóránként. A 19. század közepén emelt épület arról is nevezetes, hogy 1849-ben, Buda ostromakor Görgey Artúr ide helyezte át a főhadiszállását a Laszlovszky-majorból, de hadtestparancsnokai, Aulich Lajos, Knezić Károly, Nagysándor József is megfordultak a patinás falak között.

 

Néhány perc séta után következő állomásunk a Szent Orbán tér volt. A 15. században itt haladt keresztül a Mátyás király által építtetett vízvezeték, amely a svábhegyi források vizét szállította a budai várba, a tér fáinak lombkoronái alatt pedig a Gerlitzy-oltárt találjuk. A szoborcsoportot báró Gerlitzy Vincéné állíttatta a magyar jakobinus mozgalom kivégzett vezére, Martinovics Ignác és társai emlékére. Az oltár 1890-ben a Vízivárosi temető bejáratánál állt a Kútvölgyben, ahol az áldozatokat egy ideig jeltelen sírba helyezték, később ugyanitt újratemették őket. A sírkert bezárása után az oltár a Szent Orbán térre került. Martinovicsék földi maradványai ma a Kerepesi úti temetőben díszsírban nyugszanak.

 

A Városmajor felé haladva a Pethényi úton érintettük Kovács J. honvéd sírját, aki a felirat tanúsága szerint 1849-ben halt meg, és a Budapesti Polgári Lövészegylet állíttatott neki emléket, majd folytattuk a túrát Buda utolsó vesztőhelye felé, amely a Szilágyi Erzsébet fasor, a villamos és a fogaskerekű pályája között állt. Az itt található 18. századi homokkő szobor (Ecce Homo) az ülő Krisztust ábrázolja köpenyében, a Városmajor parkká építése előtt a hely névadója volt (Ecce Homo rét). Túravezetőnk elmondta, hogy a szobrot feltehetőleg a kivégzett emberek lelki üdvéért emelték.

 

 

  

 

Az ülő Krisztust köpenyében ábrázoló homokkő szobrot feltehetőleg a kivégzett emberek lelki üdvéért emelték

 

Nem is zárhattuk volna szebben a közel öt órás túránkat, mint a napfényben fürdő Városmajorban. Akiben maradt még szusz, elsétálhatott a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomhoz, amely a hazai Bauhaus stílus megjelenésének kiemelkedő alkotása, Árkay Aladár, majd később fia, Bertalan tervei alapján készült. Az 1933-ban átadott templomról csak kevesen tudják, hogy a harangtorony azért került távolabb a templomtól, mert közöttük folyik a lefedett Ördög-árok. De az már egy másik történet…

 

 

Jövőre neked is ott a helyed az Idegenvezetői Világnapon!
o Az Idegenvezetők Világszövetségének Egyesülete (WFTGA) első találkozóján született meg az ötlet a nyolcvanas évek közepén, hogy február utolsó vasárnapja legyen az Idegenvezetők Világnapja. A remek kezdeményezés 1990-ben vált valóra, amikor 15 ország részvételével rendezték meg az első ilyen eseményt, ami később többnapos fesztivállá nőtte ki magát.  Idén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, a BKIK Idegenvezetői Továbbképző Központja szervezésében, budapesti idegenvezetők mutatták be a főváros nevezetességeit, természeti és történelmi értékeit az érdeklődők számára. A részvétel a legtöbb programon ingyenes volt.

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:
A Föld mélyétől a Duna habjaiig
Kincseskamra kéznyújtásnyira - Tanösvény az egykori királyi kamarások erdőbirtokán






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...